A Földalattit a két konkurens budapesti villamosvállalat, a Budapesti Villamos Városi Vasút, azaz a BVVV és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a BKVT közösen építette meg, és közösen is kívánta használni. A közös működtetést úgy valósították meg – annak ellenére, hogy a vasutat névleg egy, a két villamostársaság által alapított külön cég, a Budapesti földalatti villamos közúti vasút Rt. építette, és a részvényesek döntése alapján az első 10 évben a BVVV üzemeltette a Földalattit –, hogy mind a két vállalkozás rendelt kocsikat, amelyek eltértek egymástól. Ennek az lett az eredménye, hogy kétféle kocsi közlekedett a Földalatti vonalán. Illetve háromféle, de nézzük meg ezeket!

A BKVT és a BVVV külön-külön rendelt 10-10 kocsit. Annak ellenére, hogy a pálya sajátosságai eléggé behatárolták, hogy milyenek lehetnek ezek a kocsik, a két cég eltérő paraméterekkel kívánta legyártatni a saját járműveit.

BVVV kocsijai favázzal készültek, de fém borítást kaptak, és sárga színre festették azokat. A kocsik hajtásáról gondoskodó villanymotorok láncáttétellel hajtották a 60 centiméter átmérőjű kerekeket. A BKVT viszont faborítású kocsikat vett, ezek, hasonlóan a felszíni villamosaikhoz, az ablak alatti részen bordó-barna színűek voltak, és itt a hajtómotor áttét nélkül hajtotta a 80 centiméteres kerekeket. A BKVT-kocsik ezenfelül még 10 centiméterrel hosszabbak voltak, mint a Városi Vasútéi. Annak ellenére, hogy a kocsik eltértek, mindkét típust a Schlick Vasöntöde és Gépgyár készítette, a motorok mind a két fajtában Siemens–Halske gyártmányúak voltak.

Egy, eredetileg a BKVT rendelte, tehát faborítású kocsi bújik ki a föld alól (Fotó: Fortepan/Képszám: 596)

A kocsik szólóban jártak, tehát nem voltak összekapcsolva, bár már az első években felmerült ennek a gondolata. Annak ellenére, hogy a kocsik színben, kialakításban eltértek, az utasok számára nem volt különbség, azaz ugyanazzal a 20 filléres jeggyel lehetett bármelyik kocsin utazni.

A megnyitóra még csak a BVVV kocsijai készültek el, azaz sárga vonatokkal találkozhattak az utasok. A kocsikat az 1896. április 8-i számában így mutatta be a Budapesti Hírlap:

„A társaságnak 20 kocsija van, de mihamar lesz több is. A kocsik meglepően szép kiállításúak. Mind megannyi szalon, 12 méter hosszú és 2,20 méter széles. A közönségnek szánt helyen az ülések csak a fal mellett vannak egész körül. Az elipszis alakú egyetlen padsor 28 személynek szolgál ülőhelyül. Benyúló padok nincsenek. Elül és hátul van a kocsivezető helye külön reteszben, melyből a közönség közé lépni nem lehet.”

Ferenc József, akiről az egész vonalat elnevezték, 1896 májusában utazott a vonalon, de a király nem a hagyományos kocsiban tette meg az utat, számára egy saját, díszes, mahagóniborítású kocsit építettek, ezt egyébként a BKVT rendelte meg, ezért az faborítású volt. A király ezt használta. A május 8-i utazásról ezt írta a Pesti Napló 1896. május 8-i, esti száma:

„Délelőtt tíz órakor elzárták a közönség elől a Gizella téri állomást és vörös plüs futószőnyegekkel s déli virágokkal díszítették föl a perront, amelynek színes majolika falai a villamos fényben káprázatos ragyogást vertek vissza. Egész kis udvari váróterem keletkezett a föld alatt és a vonalon egy két kocsiból álló külön villamos vonat várta a fölséges vendéget. Szalonkocsi volt az egyik a király és kísérete számára, a másikon a villamos vasút igazgatósága és a többi hivatalos személyiség kísérte a királyt.”

Mivel az alagút magassága adott volt, a kocsik kifejezetten alacsonyak voltak, a vezető nem is tud felegyenesedni. (Fotó: Fortepan/UWM Libraries)

A királyi kocsit ez után még egyszer használták, majd kivonták a forgalomból, később a Közlekedési Múzeumba került. Azonban 1944-ben visszakérték a múzeumtól, átalakítva forgalomba állt, majd 1966-ban kivonták a forgalomból, de nem a múzeumnak adták vissza, inkább az 1970-es években szétvágták…

Az egyik eredeti kocsit daru emeli be a Földalatti Múzeumba a Deák téren (Fotó: Fortepan/Képszám: 212501)

A BKVT többi kocsija kissé később érkezett meg. A kocsik kisebb-nagyobb átalakítással, később pótkocsival egészen 1973-ig, a Földalatti nagy átalakításáig üzemeltek, akkor készültek el a ma is használt járművek. A régi kocsik nem mindegyike járt úgy, mint a királyi kocsi, hiszen a Deák téri földalatti vasúti múzeumban ma bárki megtekinthet több eredeti kocsit, így a 19-es pályaszámú faburkolatú kocsit, az 1-es pályaszámú fémburkolatú, tehát eredetileg a BVVV által rendelt kocsit, és egy későbbi pótkocsit is. A királyi kocsi, amely sajnos eredetiben már nem létezik, csak egy nagyon szép modellen tekinthető meg.

Nyitókép: Az egyik eredeti BVVV-kocsi már pótkocsival (Fotó: Fortepan/UVATERV)