Az eredeti Erzsébet lánchíd 1903. októberében nyílt meg, és az útpálya két szélén ott voltak a villamossínek is. Villamos is járt mind a két hídfőnél, mégis több mint egy évtizedig nem haladt át villamos az új hídon. Az első villamoskocsi csak 1914. augusztus 12-én gördült át rajta.

A villamosok elmentek a hídig, de tovább nem (Fotó: Fortepan/Képszám: 86299)

A híd állami beruházásban készült el, azonban a fővárosi villamosforgalmat akkor két vállalkozás, a BKVT és a BVVV működtette Budapesten. A híd budai hídfőjénél már futottak a BKVT, azaz a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság vonalai, és e cég építette meg a hídon is a pályát. Azonban a pesti oldalon, a belvárosban nem a BKVT, hanem a vetélytárs vállalat, a BVVV, azaz Budapesti Villamos Városi Vasút rendelkezett pályával. Azaz Pesten a BVVV, Budán a BKVT vonalai közelítették meg jobban a hidat.

A probléma valójában akkor élesedett ki jelentősen, amikor már zajlottak a Lánchíd átépítésének előkészületei. A Lánchíd tervezett lezárása miatt a főváros kereste, hogy lehet a forgalmat átterelni, felmerült autóbuszos pótlás is, de azzal is mindenki tisztában volt, hogy az Erzsébet hídon végre el kell indulnia a villamosnak, ezért a pénzügyminisztérium (amely tárcához a budapesti hidak tartoztak) felszólította a város vezetését, hogy mindenképp oldja meg a kérdést. A Budapesti Hírlap 1913. május 18-i száma alaposan körüljárta a problémát. A BVVV vezérigazgatója, Hüvös István az alábbiakat nyilatkozta:

„A Városi vasút oly programot készített, amelynek leglényegesebb része a budai oldalra irányuló vonalvezetés. Ez a vonalvezetés ez idő szerint csakis az Erzsébet-hídon át képzelhető el és valósítható meg. Most, hogy a pénzügyminiszter fölhívta a fővárost, hogy a Lánchíd elzárására való tekintettel sürgősen gondoskodjék az Erzsébet-híd villamos vasúti közlekedéséről, a Városi vasút programjából meg lehetne valósítani a budai vonalvezetésnek azt a részét, amely a Tabán szabályozása nélkül is minden nehézség nélkül megvalósítható.”

A BKVT, amelyik a Rákóczi úton – de csak az Astoriáig – tartotta fent a villamosközlekedést, úgy nyilatkozott, hogy ha megkapná a jogot, két hónapon belül megindulna a közlekedés Buda felé. A BKVT valójában előnyösebb helyzetben volt, mert a Margit és a Ferenc József hídon is ő működtette a villamost, az Erzsébet hídon is ő építette ki eredetileg a vágányt, és közölte, hogy az Erzsébet hídon csak úgy tudja elképzelni a BVVV-vel a közös használatot, hogy a BVVV-nek csak peage (használati) joga lenne.

A hídon ott vannak a vágányok, de a hídfőre már nem vezettek le (Fotó: Fortepan/Képszám: 86306)

Mivel az 1910-es évek elején közeledett a Lánchíd lezárása, ezért a megoldás egyre sürgetőbb lett. A hivatalos szervek mellett befolyásos polgári kezdeményezések is hallatták hangjukat, 1914 februárjában például a budai polgári kaszinó küldöttsége memorandumot adott át Bárczy István polgármesternek, ebben a Magyarország című lap 1914. február 18-i száma szerint az alábbit kérték:

„A küldöttség memorandumot adott át a polgármesternek és kérte, hogy a budai belső körúton és a budai dunaparton vezető villamosvasúti vonalakat az Erzsébet-hídon és Kossuth Lajos utcán át vezessék és a Rákóczi-úti vonalba kapcsolják be. A küldöttség szónoka azt is kiemelte, hogy a budai polgárságra nézve teljesen közömbös, hogy a vonalkapcsolatot maga a székesfőváros építi-e meg, vagy valamelyik vasúttársaság, esetleg egy harmadik társaság. A budai polgárságra nézve egyedül az a fontos, hogy ez a vonalösszeköttetés mielőbbi meglegyen.”

A helyzetet végül csak 1914 nyarára tudták megoldani, a két vállalkozással folytatott hosszas tárgyalások nyomán, jóval a Lánchíd 1914 februári lezárása után. A megoldás alapja az a szerződés lett, amelyet a BKVT és a főváros még 1895-ben kötött, és ebben szerepelt a majdani Eskü téri (azaz Erzsébet) hídon való vágány kiépítésének joga is. Ez alapján a Rákóczi út folytatásában, azaz az Astoriától a hídig tartó vonal építési jogát a BKVT kapta meg, míg a BVVV peage jogot kapott a hídon vezető vágányok használatára.

A villamosok csak 1914. augusztus 13-tól jártak a hídon (Fotó: Fortepan/Képszám:151697)

Az első villamos 1914 augusztus 12-én gördült át, erről így számolt be 1914. augusztus 12-én az Est című lap:

„A Kossuth Lajos utcai vonalat valószínűleg már holnap, a műtanrendőri bejárás után megnyitják a nagyközönségnek. Ha azonban ez nem volna lehetséges, akkor csak másnap, csütörtökön (augusztus 13. – A szerk.) reggel indul meg a közlekedés az Erzsébet-hídon át. A Városi villamosvasút budai összeköttetése is nemsokára elkészül. A Veres Pálné utcai bekapcsoló vonal munkálatai közel vannak a befejezéshez és mihelyt elkészül a vonal, a Városi villamos is közlekedni fog az Erzsébet-hídon Budára.”

Ezután a villamosok már három hídon tudtak közlekedni a két városrész között, és ezzel a Lánchíd lezárása miatti problémák egy része is megoldódott.

Nyitókép: A híd az elkészülte után. A villamossínek már ott vannak a hídon (Fotó: Fortepan/Deutsche Fotothek / Brück und Sohn)