pestbuda.hu

Nagy-Budapest létrehozásakor 24 Kossuth Lajos utca lett a fővárosban A mai Budapest nem természetes folyamat eredményeként létrejött város. Mesterséges egység, amelyet hatalmi szóval hoztak létre. A legutóbbi ilyen „felülről” jött döntés 70 éve volt, amikor a főváros mostani határai kialakultak, azaz a környező településeket Budapesthez csatolták.

A legrégebbi budapesti húsáruda – Ma is működik Brauch Ferenc egykori ferencvárosi üzlete Aki manapság a ferencvárosi Mester utcán sétál, tapasztalhatja, hogy bontási munkálatok folynak a 29. számú egyszintes épület körül. Egy most is működő hentesbolt mellett és mögött ódon gyárépület falai tűnnek el, de a vásárlók még zavartalanul vihetik haza a friss hús- és hentesárut, a kiszolgálóhelyiség pedig szinte tökéletesen őrzi a régi századfordulós hangulatot. Vajon kié lehetett ez a bolt, és meddig marad meg az épület?

A Lánchídon szombattól nem hajthatnak át turistabuszok és teherautók Szombattól nem hajthatnak át a Lánchídon turistabuszok és teherautók. A korlátozás az 5 tonnánál nehezebb járműveket érinti, a tilalom a BKK menetrend szerint közlekedő járműveire nem vonatkozik. A Lánchíd állapota indokolja, hogy minél hamarabb elkezdődjön a felújítás.

Óbuda és Buda kényszer szülte egyesítése Budapest kialakulása hosszú folyamat eredménye volt. Az egyesítéssel,Buda és Óbuda összevonásával,amelyet a reformkorban sokan szorgalmaztak, köztük Széchenyi István, megpróbálkozott 1849-ben a forradalom kormánya is, majd a levert szabadságharc után részlegesen az abszolutista hatalom is.

Trianon 100: a magyar fájdalom és remény emlékművei az egykori Budapesten A trianoni békediktátum 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.

Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink 2019-ben a pestbuda.hu-n! Összegyűjtöttük a 2019-es évben megjelent legnépszerűbb cikkeinket. Tartsanak velünk 2020-ban is!

Az első budapesti síugró sáncot 1919-ben avatták fel a „magyar Grönlandon” A síugrás nem tartozik a leghíresebb magyar sportok közé. Kevesen tudják, hogy a Normafán már 1909-ben megtartották az első magyarországi síugróversenyt. Érdekesség, hogy az első síugró sánc csak tíz évvel később, 1919-ben létesült, ugyancsak a Normafán. Az 1920–1930-as években nagyon nagy érdeklődés övezte a sportot. A világháború ezt a lendületet megtörte ugyan, de a sportág túlélte a viharos időket. Az egykor méltán híres síugrás az 1990-es években szűnt meg végleg Budapesten.

A híd, amely életet vitt a lezárt Duna-ágba Csepel 1950-ig nem volt része Budapestnek, sőt 1924-ig egy gát zárta le a Duna-ágat, azaz csak szárazföldi úton, kerülővel lehetett elérni Budapestet, ami az itt élő termelőket hátrányosan érintette. Másrészt a lezárt Soroksári-Duna-ág mocsaras vize egészségtelen volt. Ezen segített az 1924. december 20-án átadott Gubacsi híd.

Az Andrássy út elfeledett építésze – 175 éve született Petschacher Gusztáv A historizmus építészetének egyik jelentős képviselője volt. Neoreneszánsz stílusú épületeivel és palotáival meghatározta nemcsak a XIX. század végére kiépülő Andrássy út, hanem saját bérházstílust teremtve a kiegyezést követő, prosperáló időszakban rohamosan fejlődő, pesti belváros képét is.

Hetven évvel ezelőtt indult az első szovjet troli Budapesten – Születésnapi ajándék Sztálinnak Hatalmas terjedelemben foglalkozott a magyar sajtó 1949. december 21-én azzal az eseménnyel, amelyhez egy új budapesti közlekedési eszköz elindulása is kapcsolódott: Sztálin születésnapjával.

Időutazás a II. világháború előtti utolsó békeévek Magyarországára A Magyar világ 1938–1940 című kiállítás pillanatképet ad a II. világháború előtti utolsó békeévek Magyarországáról. A tárlat a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét mutatja be interaktív eszközökkel úgy, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték. Beléphetünk az egykori kávéházba, moziterembe, szavazófülkébe.

A neoreneszánsz építészet kiemelkedő alakja volt a 175 éve született Kallina Mór Kallina Mór a legjobbaktól tanulva jutott el saját formavilágához, és lett a magyar neoreneszánsz építészet egyik legnagyobb képviselője. Épületeit az olasz reneszánsz palotaépítészetből merítve a monumentalitás jellemzi a homlokzatok, ablakkereketek gazdag díszítésével. A pesti oldalon elsősorban bérpalotái, a budai oldalon főleg közintézményei – Budai Vigadó, Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Főparancsnokság – határozták meg a gyorsan fejlődő magyar főváros arculatát.

Egy méltatlanul elfeledett építész nyomában – 145 éve halt meg Diescher József A történelem szeret csak a nagyokkal foglalkozni, akik valami újat vagy grandiózusat alkottak. Amikor a XIX. századi építészetre gondolunk, akkor is a leghíresebb mesterek szoktak az eszünkbe jutni: leginkább Hild József, Ybl Miklós vagy Lechner Ödön. Holott rajtuk kívül számtalan jeles alkotó volt, akik formálták Budapest arculatát. Egy ilyen (szinte elfeledett)építész volt Diescher József is, akinek idén van halálának a 145. évfordulója. Cikkünkkel az ő életének és munkásságának kívánunk emléket állítani.

Egy híd Pest belvárosában – 145 éve kötötték össze a szétválasztott városrészeket Amikor a Margit híd épült Pest és Buda között, egy másik nagyszabású hídépítkezés is zajlott Pesten, amely két, egymástól szétválasztott városrészt kötött össze. Ez a híd nem folyó felett épült, hanem vasút felett, amely azonban mint egy széles folyó elvágta egymástól Pest két városrészét.

Anonymustól a Kőkedvesig – Legendás szobrokat alkotott a 75 évvel ezelőtt elhunyt Ligeti Miklós Ligeti Miklós a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb tehetségű magyar szobrásza volt. A 75 évvel ezelőtt elhunyt művész munkássága egyesíti a szobrászat több évszázadra visszanyúló klasszikus hagyományait a XX. század hajnalán kedvelt művészeti irányzatokkal, így az impresszionizmussal, a szimbolizmussal és a szecesszióval. Ligeti fő műve az Anonymus-­emlékmű, a Városligetben található alkotás, amely a magyar főváros egyik legkedveltebb szobra.

Karácsonyi fények Budapesten Sétáljon velünk képzeletben Budapest belvárosának karácsonyi fényben ragyogó utcáin! Az ünnep alkalmából a PestBuda fotósa, Both Balázs örökítette meg a szenteste előtti legszebb helyszíneket.

Régi korok karácsonya Budapesten Milyen volt a karácsony 150 évvel ezelőtt Pest-Budán? Hogyan nézett ki a decemberi város a századfordulón, a két háború között vagy a szocializmus éveiben? Elmúlt korok karácsonyait őrzik a régi fényképek és rajzok.

12 ezer új lakás megépítéséről döntöttek 50 éve Hatalmas lakótelep megépítéséről döntöttek 50 évvel ezelőtt Budapesten. Az akkor még Eörs vezér tere mellett 12 ezer lakás felépítését határozták el egy szinte üres területen.

Újra látogatható az Albrecht pince a középkori királyi palotában A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum középkori palota-kiállításának nyugati szárnyra eső, Albrecht pincei része megújult és hosszú idő után újra megnyílt a látogatók előtt.

Bejártuk a parlament Kossuth téri új irodaházát Historizáló, 1928-ban tervezett, de 2019-ben készült homlokzat mögött egy vadonatúj, modern, hatemeletes épület a Kossuth téren, a metróbejárat fölött. A neve: Szabad György Irodaház. A parlament alkalmazottai 2020 januárjában vehetik majd birtokba új munkahelyüket, mi azonban már most bejárhattuk az épületet a pincétől a padlásig, pontosabban az Országházba vezető alagúttól a panorámakilátást nyújtó tetőteraszig. Tartsanak velünk!

Az elvesztett Baross tér – 50 éve készült el a Keleti pályaudvar előtti közlekedési csomópont A Baross tér Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. Két metróvonala van, autóbusz- és trolibusz-végállomásai, fontos átszállóhely. A tér mai csomópont jellegét 50 éve nyerte el, de nem biztos, hogy jól jártunk az új megoldással.

Aki a fővárosi tűzoltóságot megszervezte – 180 éve született Széchenyi Ödön, a magyar grófból lett török pasa A tűz és a víz volt az élete. Tengerész akart lenni, a hajózás érdekelte. A tervei alapján készült Hableány nevű kis gőzösön elsőként jutott el hajóval Párizsba, regattaversenyeket szervezett a Dunán, hajókapitányi vizsgát tett, majd a tűz lett az élete, pontosabban annak megfékezése. Megszervezte nemcsak a magyar főváros tűzoltóságát, hanem Isztambulét is. Munkája elismeréseként pedig megkapta a szultántól a pasa címet.

Az utolsó boldog békeév otthonai – Különös séta az óbudai Gázgyári lakótelepen Az aquincumi vasútról jól látni az egykori Óbudai Gázgyár jellegzetes tornyait. Egy letűnt kor jellegzetes építményei, Óbuda városszéli ipari negyedének jelképe. A tornyok lábánál az ókori rommező közvetlen szomszédságában áll egy eldugott, szigetszerű épületcsoport. Óbuda szerelmeseinek is érdemes egy felfedezőutat tenni erre a tájékra, még ha egy századfordulón épült munkás- és tisztviselőtelepről is van szó. Az első érzésünk,hogy de jó lenne itt lakni. Felidézi a történelmi városközpont egykori ódon házsorainak hangulatát.

Fedél alatt a Biodóm – Tavasszal lezárul a Pannon Park szerkezetépítése A Fővárosi Állat- és Növénykert új területein épülő Pannon Park és benne a Biodóm 2021 végén nyithatja meg kapuit a közönség előtt. A nagyszabású beruházás jelenleg 75 százalékos készültségi szinten van.

Emelet aranyrács mögött: ilyen lesz a pesti Broadway legújabb épülete Bár a Nagymező és az Ó utca sarkán álló ház homlokzata réginek hat, valójában vadonatúj az épület, a falak mögött pedig hamarosan a posztmodern trendeknek megfelelő négycsillagos hotel nyílik.

Megkezdődik a Rákosmenti Sport- és Rendezvénycsarnok építése Multifunkcionális sportcsarnok épül a XVII. kerületben, amely egyszerre lesz alkalmas mind a versenysport, mind pedig a tömegsport, valamint egyéb rendezvények befogadására is. A létesítmény külső megjelenésében is egyedi, megújuló energiával működő „zöld” épület lesz.

Melyiket a kettő közül? – Kiújult a vita az új Duna-hídról Senki sem vitatja, hogy Budapesten új hídra lenne szükség. De hol is íveljen át a Duna fölött? A már évtizedekkel ezelőtt is fölmerült lehetőségek közül a Galvani utca nyomvonalába tervezett hidat vagy az Albetfalvai hidat kellene-e megépíteni? Mi szól az egyik, és mi a másik híd mellett?

7000 éves üzenet - Kiállítás nyílt a főváros egykori területén élt lakók életéről Az Aquincumi Múzeumban most nyílt kiállítás a főváros egykori területein élő első telepeseknek, az első élelemtermelő közösségeknek az életét mutatja be. Az őskori üzenetet nívós leletekkel, multimédiával és makettekkel is illusztrálják.

Egy kalandos életű etnológus – 125 éve hunyt el Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója Xántus János fordulatos életútja regénybe kívánkozik. Részt vett a szabadságharcban, majd Amerikába hajózott, ahol a kezdeti nehézségek után elismert térképész és természettudós, néprajzkutató és felfedező lett. Az ismeretlen vidékek megismerése hajtotta egész életében, bejárta Amerikát és a Távol-Keletet, tudományos igénnyel gyűjtött és kutatott. Hazatérve megalapította a Fővárosi Állatkertet, amelynek első állandó igazgatója is lett. Megteremtette a magyar néprajzi muzeológiát és a Néprajzi Tár őreként, majd igazgatójaként eltökélten küzdött egy önálló etnográfiai múzeum létrehozásáért.