A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet – írja az MTI.

A kedden késő este megjelent kormányrendelet lényege, hogy annak hatályba lépése után a főváros nem módosíthatja a rendeletbe emelt városligeti építési szabályokat, amelyek többek között rögzítik a parkban felépítendő épületek körét, valamint azt is, hogy a Városligetben a beépítés legnagyobb megengedett mértéke 7 százalék, a legnagyobb párkánymagasság 25 méter, a zöldfelület legkisebb mértéke pedig 65 százalék kell legyen, s ebből a teljes értékű zöldfelületnek el kell érnie a 61 százalékot.

A hangulatos rózsakert (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az MTI-nek elmondta, hogy a kedden megjelent kormányrendelet nem jelent változásokat a beruházás folytatásában és minden tekintetben a jelenleg hatályos szabályozást tartja fenn. Hozzátette, a fővárosi vezetés által tervezett módosítás megszüntette volna az érdemi párbeszéd lehetőségét is, a kedden megjelent kormányrendelettel viszont megmaradt a dialógus esélye.

Mint emlékeztetett, a jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosításának folyamatát több mint félévvel ezelőtt indította meg a főváros vezetése. Noha a Városliget megújításának kérdése nem pusztán fővárosi, hanem nemzeti ügy, a módosítási folyamatban a fővárosi vezetés úgy terjesztette a Fővárosi Közgyűlés elé az általa tervezett módosításokat, hogy ezzel megkerülte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, nem volt hajlandó érdemi szakmai párbeszédre a Városliget megújításában illetékes kormányzati szervezetekkel, és a kötelező partnerségi egyeztetés során semmilyen módon nem vette figyelembe a rekordszámú, mintegy kétezer civil résztevő döntő többségének, több mint 90 százalékának a véleményét sem, akik az évek óta hatályos szabályzat megtartása mellett érveltek.

A kormány annak érdekében, hogy a törvény által kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított nemzeti ügy, a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósításának sorsa ne a fővárosi vezetés egyoldalú diktátuma, hanem egy valós tényeken alapuló párbeszéd során dőljön el, ezért az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján, a jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzat előírásain alapuló rendeletet alkotott a városligeti építési szabályok sarokpontjairól. E rendelettel nem lehet ellentétes bármely ezt követő fővárosi szintű szabályozás – mondta el a miniszteri biztos.

Épül a Magyar Zene Háza (Fotó: Városliget Zrt.)

Baán László kiemelte: a kormány továbbra is fenntartja azt az egyoldalú vállalását, hogy nem kezdi el a fővárosi vezetés által kifogásolt három új intézmény: az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és Városligeti Színház építését mindaddig, amíg ebben a kérdésben nem jut megállapodásra a fővárossal. Ezeknek az intézményeknek a megvalósítását ugyanakkor a kormány továbbra is Budapest és a nemzet érdekeit kimagaslóan szolgáló fejlesztésnek tekinti, ezért türelemmel várja és szorgalmazza egy szakmai érveken és tényeken alapuló megállapodás létrejöttét – közölte.

 A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a főváros vezetése által tervezett VÉSZ-módosítás eltörölte volna az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és Városligeti Színház építési helyeit, noha a főváros által készített előkészítő anyagok is egyértelműen leszögezik, hogy a Liget projekt teljes körű, ezen három fejlesztést is tartalmazó megvalósulása esetén jelentősen, a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületek aránya a Városligetben. Ráadásul ezen épületek esetében különösen érthetetlen a zöldfelületek védelmére való hivatkozás: ezek megvalósítása ugyanis semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelent, hiszen a helyükön több mint száz éve mindig is épületek álltak – jegyezte meg.

Baán László emlékeztetett arra, hogy a Liget Budapest projekt valamennyi eddig átadott összes eleme rendkívül népszerű és napról napra egyre több ember számára bizonyítják a Liget projekt célkitűzéseinek érvényességét; átadásuk óta már több százezer látogatót fogadtak a megújult parkrészek, a Nagyjátszótér, a Millennium Háza és a Rózsakert, a Városligeti Sportcentrum, az ifjúsági sportpályák, valamint a kutyás élménypark is.

A Millennium Háza, az egykori Olof Palme Ház (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A közvélemény-kutatások ráadásul azt mutatják, hogy a fejlesztés konkrét terveinek ismeretében a budapestiek 70, míg az ország lakosságának 80 százaléka a Liget projekt teljes körű megvalósítását szeretné. A VÉSZ tervezett módosítása kapcsán mintegy kétezer magánszemély, intézmény és civil szervezet mondta el véleményét, ezek 90 százalékot is meghaladó része a Liget Budapest projekt teljes megvalósítását és a korábbi építési szabályzat megmaradását kérte, miközben több mint 60 ezren írták alá a Liget projekt eredetileg tervezett megvalósítását szorgalmazó országos petíciót – emelte ki a miniszteri biztos.

A Városliget egy olyan, egész Európában egyedülálló közpark, ahol a kulturális, rekreációs intézmények gazdagsága és a zöldfelületi kikapcsolódás több mint egy évszázada egyenértékűen van jelen a park életében és közösen adják azt a karaktert és vonzerőt, amelyek a Ligetet a legkedveltebb fővárosi parkká tették és teszik – hangsúlyozta Baán László.

Kiemelte továbbá, hogy ezen hagyományra építve növeli a park zöldfelületét és újítja meg intézményi hálózatát a Liget Budapest projekt, amely nemcsak Magyarország elmúlt száz évének, hanem jelenleg az egész nyugati világnak a legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztése, amelynek teljes körű megvalósítása érdeke nemcsak nemzetünk jelen, hanem eljövendő generációinak is.

Forrás: MTI

Nyitókép: A megújuló Városliget látványterve (Forrás: Városliget Zrt.)