Már 95 éve hallgatunk rádiót Budapesten

A cikk angolnyelvű változata: 95 years of radio broadcasts in Budapest

Írta: Domonkos Csaba

2020. szeptember 24. 11:00

A magyar rádiózás nem indult könnyen. Az első években még az engedély nélküli rádióhallgatást is büntették, de később is csak engedéllyel lehetett a szolgáltatást igénybe venni. 1925 őszén még teljes káosz uralkodott: már készen volt a csepeli adótorony és épült Budapesten az új stúdió, a kísérleti adásokat viszont sokan engedély nélküli hallgatták, így őket bíróság elé állították.

A magyar hivatalos, nyilvános rádióadás 95 éve, 1925. december 1-én indult meg Budapesten. Ám már előtte is foghatók voltak külföldi és hazai kísérleti rádióadások, de ezek engedély nélküli hallgatása bűncselekménynek számított. Budapesten 1925 szeptemberében több per is indult rádióamatőrök ellen, akiknek az volt a „bűne”, hogy saját készítésű, egyszerű rádiókészülékkel hallgatták a magyar kísérleti adásokat és a külföldi adókat.

A 8 Órai Ujság 1925. szeptember 26-án írta a következőket:

„Hiszen köztudomású, hogy az egész országban, de különösen a fővárosban rendkívül nagy a rádióamatőrök száma, akik — mivel egyáltalában nem tudják, hogy milyen feltételek mellett szabad készülékeiket üzemben tartani — engedély nélkül hallgatják a külföld és a kisérleti magyar állomások rádiókoncerljeit. A bíróság természetesen kénytelen a fennálló jogszabályok értelmében a posta- és távirdaigazgatóság által bejelentett ilyen eseteket üldözni, úgy hogy — hacsak sürgősen, gyökeresen nem rendezik végre a rádió ügyét — a bíróságok rövidesen temérdek rádiókihágási üggyel kénytelenek foglalkozni.”

A cikk apropóját az adta, hogy egy rádióamatőr, Berner István műszerészsegéd a Filatori dűlőn lévő lakásában detektoros vevőt épített.
Valójában a hatóságok sem voltak tisztában azzal, mit lehet, és mit nem, mert Berneréknek a rendőrségen azt mondták korábban, hogy nyugodtan hallgathatják a rádióadást.

1923-tól ebből a Gyáli úton, a Posta kísérleti állomásának udvarán álló bútorszállítóból sugározták a kísérleti adást, de nem volt szabad hallgatnia azt mindenkinek (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Maga a bíró is megjegyezte, hogy ekkor szinte minden műszaki üzletben kapható volt alkatrész, sőt készülék is. A konkrét ügyben jelentős, 250 ezer koronás pénzbüntetést szabtak ki, de három évre felfüggesztve.

Hogyan is indult Magyarországon a rádiózás? Volt adó Budapesten, de nem lehetett hallgatni? A magyar hivatalos kísérleti rádióadások 1923-ban indultak, de azt nem hallgathatta mindenki. A rádióberendezések ugyanis csak állami tulajdonban lehettek Magyarországon.

Ennek ellenére voltak kísérletek, a Műegyetemi Rádió Club rendszeresen, minden szerdán sugárzott zenei programokat. A furcsa helyzetet csak tetézte, hogy közben a Telefonhírmondó, amely ekkorra már az MTI tulajdonában volt, gőzerővel készült a rendes rádiósugárzás megindítására.

Csepelen elkészült eddigre a hatalmas lakihegyi adótorony, de az adást nem kezdhette meg a jogszabályi háttér nélkül, és 1925 szeptemberére a Telefonhírmondó, anélkül, hogy a koncesziót a rádióadásra megkapta volna, elkezdte az új modern stúdiójának kiépítését a Rákóczi út 22. számú ház IV. emeletén. E házban működött egyébként a Telefonhírmondó Rt. is, amely már 30 éve vezetéken, a telefonkábeleken keresztül szolgáltatott műsort.

Az új stúdió a Telefonhírmondó székházában, a Rákóczi út 22. alatt 1925-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az új stúdiót az Uj Nemzedék című lap így mutatta be 1925. szeptember 19-én:

„A Telefon Hírmondó stúdiója egy 8 méter hosszú és 6 méter széles terem, amelynek falait karakula-függönnyel látták el, a padlója pedig filz-cel van beborítva. A teremnek közvetlen vezetéke van a csepeli leadóállomáshoz. A stúdióban két mikrofon veszi majd fel a műsort, az egyik az alacsony, a másik pedig a magas hangokat közvetíti majd eredményesen. A stúdió berendezése olyan, hogy a művészek minden külső behatás nélkül zavartalanul végezhetik munkájukat.”

Innen sugározták ezentúl a kísérleti műsorokat, amelyek jórészt komolyzenei műsorok, operarészletek, hangversenyek voltak. A rádióközvetítést és -vételt szabályzó rendelet végül 1925 novemberében jelent meg, amley a rádiósugárzás jogát a Posta részére tartotta fenn. A rendelet nemcsak azt szabályozta, ki működtethet, és milyen feltételekkel rádióadót, de azt is, hogy ki vásárolhat egyáltalán rádióvevő készüléket.

A rendelet kimondta, hogy minden magyar állampolgár kaphat engedélyt rádióvevő berendezés vásárlására, de 18 évnél fiatalabbak vagy gondnokság alatt állók csak az apjuk (!) vagy a gyámjuk beleegyezésével.

Rádióberendezés 1926-ból (Fotó: Fortepan/Képszám: 85063)

Az engedélyt a rádió vásárlására illetékbélyeggel ellátott formanyomtatványon lehetett beadni, pontosan meghatározva, hol kívánja azt üzemeltetni. Akkor is kellett engedély, ha maga barkácsolt össze valaki egy készüléket. A rendelet nagy kegyesen az is megengedte, hogy ha valaki kirándul, magával vigye a rádióját, de az engedélyt is magánál kellett tartania.

A rendelet még időben megjelent, hiszen a rendes magyar rádióadások 1925 decemberétől indultak el. 

Nyitókép: Rádió-vevő berendezés az 1920-as évek elejáről (Fotó: Fortepan, Rádió és Televízió Újság) 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Európában az első rádióadó a BBC volt Londonban, 1922-ben. Csak három évvel voltunk lemaradva ebben a világtól!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó