Zöld Budapest

Folytatják a faültetést Csepelen Harminc őshonos fát ültettek el önkéntesek segítségével Csepelen, a Dunadűlő út melletti területen. Az országos faültetési kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a klímavészhelyzetre és a környezet tudatos óvására az erdőterületek növelésével.

A tatár juhar lett a 2020-as év fája A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.

Nagy név, nagy lomb (II. rész) Emlékfákról szóló cikkünk első részében a millennium tiszteletére elültetett fákról szóltunk, amelyek szerte az országban hirdették az ezredévi jelenlétet. 1898-ben ezután, talán a sikereken is felbuzdulva, újabb felhívás jelent meg a lapokban: ezúttal Erzsébet királyné előző év szeptemberében bekövetkezett tragikus halála adott okot emlékfák ültetésére. Elsöprő siker lett ebből a kezdeményezésből is.

Nagy név, nagy lomb (I. rész) A fa túléli az embert. Valószínűleg ez a banális igazság az alapja annak, hogy kialakult az emlékfák ültetésének gyakorlata – és nem is gondolnánk, milyen régi és szerteágazó gyakorlat ez! A budapesti fák nyomában most az emlékfákat próbáltuk sorba szedni.

Egymásba fonódó történetek: a végtelen Városliget A Városliget fáinak történetét szinte olyan lehetetlen megírni, mint mondjuk a magyar irodalom történetét. Fő tendenciák, folyamatok, fontos mérföldkövek persze megjelölhetők. De, miként a kortárs irodalomtörténet-írásban, itt is azt kell gondolnunk, a nagy és egységes történet helyett inkább csak versengő történetek vannak. Így, többes számban, sokféle különálló, koronként is változó szín. És mindezeken túl a Városliget éppen mostanában nagy változásban is van: nemcsak múltjának vannak versengő történetei, de jövőjéről se látható egységes kép – mi több, ezek az eltérő jövőképek súlyos indulatokat is keltenek.

Klasszikusok – kissé – rövidítve: az örökifjú Orczy-kert Az Orczy-kert Pest egyik legrégebbi parkja, ahová túlzás nélkül századok óta járnak ki a polgárok feltöltődni. Kis tava, a nagy rétet megkerülő sétánya már a XIX. század elején is ugyanott volt, ahol ma, nagyapáink nagyapái is azt az ösvényt taposták, amelyen mi járhatunk.

Vén szivarok: séta a Szent István parkban Friss levegő, elegancia és egy kis romantika: ezek voltak a kulcsszavak az 1920-as évek végén az újlipótvárosi Szent István park tervezésekor. Az eredmény pedig ma is önmagáért beszél, hisz valóban egy igazán modern, átlátható, jól használható zöld terület jött itt létre, ahol már generációk sora nőhetett fel. A budapesti fák nyomában ezúttal ide vezetett az utunk.

Elültették a fővárosi fatelepítési program tízezredik fáját Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten

Közösségi tereket alakítottak ki a Keresztúri-erdőben A Rákosmentén élők igényei alapján újították meg a XVII. kerületi Keresztúri-erdő egy részét. Különleges futókört, tisztást, padokat és tűzrakóhelyeket is kialakítottak. Az interaktív tanösvény állomásai bemutatják a hely élővilágát, Pest régi határköveit, a 301-es parcellát és emléket állítanak az 1944-es Attila védelmi vonalaknak.

Várják a véleményeket a Kiscelli park koncepciótervéhez Közösségi tervezés, kérdőívezés és több megbeszélés során elkészült a Kiscelli park koncepcióterve. A parkhasználók különféle igényeit, a szabályozás kereteit, a tájépítészi ötleteket és a pályázati előírásokat kellett összehangolni egymással.

Ismeri a Budai sétaösvényt? A tíz állomásból álló Budai sétaösvény az Elvis Presley tér és Elek apó kútja között vezeti végig a sétálókat olyan tereket érintve, amelyeket érdemes felfedezni a városlakóknak.

Felmérik a fővárosi idősödő fák állapotát Nyilvántartásba veszi a lakóházak és az utak melletti, idősödő fáit a Budapesti Erdészet. Minden fa pontos GPS-koordinátája, fajtája, mérete és egy 1-től 6-ig terjedő skálán osztályozott állapota egyetlen adatbázisba kerül.

Hét helyszínen adnak át családi szabadidőparkokat Budapesten A Tabántól Csepelig összesen hét új családi szabadidőparkot alakítanak ki a fővárosban, megújulnak a zöldterületek, a játszóterek, amelyek sport- és rekreációs funkciókkal is bővülnek.

Az író kertje – Jókai a Svábhegyen Folytatva svábhegyi kalandozásunkat a különleges fák nyomában, most a Költő utcai Jókai-kertben jártunk. A Duna–Ipoly Nemzeti Park központjaként működő természetvédelmi terület egy igazi alkotó ember szívből és szenvedélyből végzett munkájának az eredménye.

A Római-part zöldfelületeit közösségi tervezéssel újítják meg Közösségi tervezéssel szeretné fejleszti a Római-part zöldfelületeit a Főkert és a Fővárosi Önkormányzat. A most meghirdetett felhívás szerint a cél a Duna-part természeti értékeinek és a táj hangulatának a megőrzése.

Kalandozások a svábhegyi fák nyomában Szeretik a fákat? A nagy, idős, különleges vagy híres példányokat? Akkor irány a Svábhegy: a fákat szerető embernek valóságos paradicsom ez. Van olyan matuzsálemi korú fa, amelyik még a hegy természetes erdőtársulásaiból maradhatott meg, és sok olyan is, amelyet egy-egy villatulajdonos – vagy éppen maga Jókai Mór – ültetett valamikor a XIX. században.

Péter és Pál: a budafoki ősöreg juhar A fák, miként az emberek, nem egyformán öregszenek meg. Az idő múlása nyomot hagy, ágakat törhet le, odvassá tehet, eltorzíthatja a lombkoronát. Egyszóval elcsúfít. De vannak fák (miképpen emberek is), akik szépen öregszenek, méltóságot és finom, érett bölcsességet árasztva.

Bakáts tér: a változatlanság varázsa Ahhoz, hogy egy városi fa időskort tudjon megélni, s így terebélyes, szép, vastag törzsű példánnyá váljon, szükség van jó és elegendő földre, megfelelő vízellátottságra, napfényre és elviselhetően jó levegőre. Meg nyugalomra. Arra, hogy a fát békén hagyja a város folyton változó történelme: ne vágják ki útszélesítés vagy más miatt, ne robogjon rajta át tank, ne találja el lőszer és bomba, ne vágják ki tűzifának a fagyhalál ellen a polgárok, vagy ne legyen csak úgy, az újítás mámorában útban. Arra, hogy legyen becsülete.

Városligeti fasor: egy igazi klasszikus Viszonylag fiatal vadgesztenyék az út két oldalán, évszázados platánok a kertekben: ilyen most a Városligeti fasor. Egy fasor, amelyen több mint kétszáz éve járnak a fővárosiak.

Kispest legnagyobb közparkja épül a KöKi közelében Várhatóan július végére fejeződik be a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti parkerdő megújítása. Futópályát, tollaslabdapályát és erdei játszóteret is kialakítanak, valamint közel másfél kilométeres sétaúthálózat is lesz.

Budapest: madárperspektíva Mi volna, ha ezúttal úgy tekintenénk a fővárosra, mintha (költöző) madarak volnánk? Mutatjuk a legjobb helyeket – azaz kalandozás következik a pest-budai mocsarak, erdők, árterek és lápok titkos világában…

Platán a Palatinusnál, avagy a hét vezér nyomában Nő egy óriási platán a Margit-szigeti Palatinus strand bejáratával szemben. Hatalmas, nagyjából 300 négyzetméternyi árnyékába jó behúzódni a nyári kánikulában, és ámulatba ejtő a fa hét ágra szakadó törzse, hámló kérge, közel harmincméteres magassága is. Fedezzék fel velünk e matuzsálem regényes múltját évgyűrűről évgyűrűre!

Új természetvédelmi területek Budapesten A Rákos-patak melletti kis tó, valamint a XV. kerületi Szilas-tó és környéke is helyi jelentőségű természetvédelmi terület lett.

Platán és gyógyfürdő Kodály Zoltán, Ottlik Géza, Latinovits Zoltán, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Örkény István, Áprily Lajos, Illyés Gyula – és még hosszan folytathatnánk a sort, ki mindenki volt az elmúlt hosszú évtizedekben a Lukács fürdő vendége, sőt törzsvendége. Mind a csodálatos platánok alatt jöttek és mentek, sőt a medence partján lévő platán lombján át látták átszűrődni a napfényt.

Megmerítkezés a zöldben Zöld, zöld, zöld. De mennyiféle zöld! Igazi rácsodálkozással mutatjuk meg Budapest nevezetes zöld területeinek nyomában járva a Soroksári Botanikus Kertet.

Epreskert: bárka a kőtengerben Milyen a szép park? Rendezett, szép, koros növényekkel tarkított, átlátható. Vagy éppen nem ilyen: kusza, folyton megújuló, házak közé ékelődő, dzsungelszerű. Az Epreskert, e felejthetetlen hely az utóbbi – Budapest nevezetes zöldterületeinek nyomában járva ezt fedeztük fel.

Félsivatag a fővárosban Homokbuckák. Rajtuk itt-ott ritkás gyep, máshol magas fák, amelyeket éppen azért ültettek, hogy a homokot megkössék. Árvalányhaj, pipacsok, fülesbaglyok. Ki hinné: Csepelen jártunk, újra Budapest nevezetes fáinak, természeti értékeinek nyomában.

Megkezdődött a növények telepítése a Millenáris új parkrészén A Millenáris új parkja 17 ezer négyzetméteres zöldszigetként egy rekreációs terület lesz a Margit körúti térségben. Az építmények zöldtetőt kapnak, élő tavat, digitális vízfüggönyt és függőkertet is kialakítanak az ősszel elkészülő parkban.

Átadták a megújult Rákóczi-kertet Csepelen Megnyitotta kapuit Csepelen a Rákóczi-kert, a fővárosi és a XXI. kerületi önkormányzat közös beruházásának köszönhetően. A 25 ezer négyzetméteres parkban a közösségi házat is felújították.