Az ominózus terület a Hármashatárhegyi repülőtér mellett fekszik. Kisebb dombocska ez, amit Vörös-kővárnak neveznek, és eltörpül a környék fölé száz méterekkel magasodó dombsor mellett. Siklóernyősök gyakorlatozóterepe, és sajnos a környéken gyülekező fiataloké is. Pedig ha tudnák, milyen kincseket rejt itt a környezet!

Hazánkban a kaszpi haragossikló fokozottan védett, lényegében itt él hazánk egyik legnagyobb polulációja, amely mára erősen széttöredezett, és helyenként fordul csak elő. Szerencsére a terület 1978 óta védett, a Budai Tájvédelmi Körzet része, ezért nem parcellázták fel, és nem építették be. Ritka, hogy ilyen korán védetté válik egy terület, sajnos nem ez volt a jellemző a rendszerváltás előtt. 

A tanösvény a körbelölelő rétről indul Vörös-kővár legmagasabb pontja felé (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Közvetlen előzménye a tanösvény létrehozásának a haragossiklók 2011-ben elindított élőhelyvédelmi programja volt a Magyar Madártani Egyesület és a Duna–Ipoly Nemzeti Park részéről. Rádió adó-vevővel láttak el 2016-ban 5 hüllőt, ebből egyet személyesen maga Goodall engedett szabadon a 2016-os látogatásakor. Egyik siklót Jane-nek, a másikat Valinek nevezték el, Goodall két keresztneve után.

A nevével ellentétben a hazai hüllőkkel is kiemelten foglalkozó Magyar Madártani Egyesület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park, a II. kerületi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, valamint a magyar Jane Goodall Intézet összefogásának eredményeképp született meg az ötlet egy tanösvény létrehozásához, amelyhez Jane Goodall 2016-os személyes látogatása adta az ihletet. A forrásokat főleg helyi vállalkozók, magánemberek adományai biztosították, amelyeket különböző szervezett akciókban sikerült begyűjteni.

Végül 2018-ban elkészült a tanösvény, amelyet az újból idelátogató Jane Goodall adott át hivatalosan, és az egyik befogott haragossiklót ő engedte szabadjára nagy médiaérdeklődés közepette. Érdemes megemlíteni, hogy a helyszínen kihelyezett tájékoztató táblák anyaga a hátoldalukon angolul is elérhető, ezért akár külföldi ismerősünkkel is nyugodt szívvel látogatható a tanösvény. Ha angol szókincsünket szeretnénk fejleszteni, arra is kiváló.

Esztétikusan néznek ki az angolul is elérhető tájékoztató anyagok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tanösvény a Kővári út és az Arad utca sarkánál lévő kis parkolótól indul, 800 méter hosszú, és 6 természetismereti tájékoztató tábla alkotja. Az eleje még aréti társulásoknak ad otthont, majd fokozatosan emelkedik a terep, és sziklássá válik, jellemzően tölgyekkel, csipkebogyóbokrokkal tarkítva.

A területet azóta többször megtisztították a szeméttől az aktivisták, még parlagfűszedési akciókat is szerveztek a civilek az önkormányzattal közösen.

A vörös elnevezés az itt felszínre bukkanó, úgynevezett hárshegyi homokkő formációjának színe adja, amely a Budai-hegységre jellemző triászkori dolomitra települt. Ez az üledékes kavicsok összecementálódása révén jött létre.

A vörös szín dominál a felszínen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A terület fő attrakciója a már említett kaszpi haragossikló. Nevét onnan kapta, hogy viszonylag alacsonyan van az ingerküszöbe, hamar harap. Mérge azonban nincs, az emberekre teljességgel veszélytelen, harapása inkább kellemetlen. A kaszpi haragossikló a mai Magyarország legnagyobb testű siklója. Hossza ritkán a két métert is elérheti. Színe nem üt el jelentősen a többi hazai siklófajunkétól, barnás alapszínében a fehér torok, a szürkés nyak feltűnő, amely szín az oldalán is jellemző. Különlegessége inkább a pikkelyek közepén lévő narancsos színű árnyalat, és ezért a farok felé mintha csíkos lenne. Feje sötétebb, barnább, pupillája kerek, míg a hasa egészen világossárgás árnyalatokban mutatkozik. Ragadozó, megeszi a nála kisebb testű rágcsálókat, de akár a rézsiklóra is rátámad.

A Sas-hegy egyik fő attrakciójának számító zöld gyíkokat is elkapja. A Vörös-kővár térségében előforduló ürgéket is zsákmányul ejti. Kedveli a füves, legeltetett réteket, amelyek napfénynek kitett sziklákkal párosulnak. Természetes ragadozója a szintén kevés példányszámmal errefelé előforduló kígyászölyv.  

Szinte látszik a képről is, hogy nem tűri a közvetlen közelséget (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kaszpi haragossikló mellett érdemes még megemlíteni az ürgék, zöld gyíkok helyi populációit is, amelyek hazai viszonylatban jelentősek. A növényritkaságok közül a vajszínű atracél mindenképpen említést érdemel.

A kővár tetejéről a kilátás sem utolsó: gyönyörűen látszik a Pesthidegkutat körbeölelő dombsor minden irányban, és a jellegzetes magaslatok: Hármashatár-hegy, Újlaki-hegy, Csúcs-hegy, Tök-hegy, Kerek-hegy, Nagy-Hárs-hegy, Kis-Hárs-hegy, külön megkapó látványt nyújt a Nagyszénás irányában lenyugvó nap látványa, illetve a Kaán Károly-kilátó és az Erzsébet-kilátó kettőssége.

A két ismert kilátó, a Kaán Károly-kilátó és az Erzsébet-kilátó egy irányban látszódnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha pedig csak sütkérezni szeretnénk egy napos tavaszi délutánon, megfigyelhetjük a siklóernyőstanoncok első szárnybontogatásait és a közeli lovardák lakóit.

Siklóernyősök gyakorlatoznak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A lovak is kedvelik a környéket (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Forrás: Magyar Madártani Egyesület, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Jane Goodall Intézet

Nyitókép: A tájvédelmi körzetet jelölő tábla (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)