A magyar repülést a II. világháború után a szovjet repülőgéptípusok határozták meg, aminek politikai okai voltak, hiszen Magyarország a szovjet érdekszférába tartozott, szovjet megszállás alatt állt. Esély sem volt nyugati repülőgépek üzemeltetésére. A szovjet légiipar azonban megpróbálta követni a nyugati trendeket. A Tupoljev iroda 1956-ban mutatta be a Tu104-es sugárhajtású repülőgépet, majd ezután több szovjet sugárhajtású repülőgép jelent meg.

Magyarországon a Malév első sugárhajtású repülőgépei a Tu134-es típusból kerültek ki, ami azonban méretében elmaradt a korszak meghatározó sugárhajtású repülőitől, hiszen ezek rövid és középhatósugarú repülők voltak. Ezért volt nagy várakozás, amikor Budapesten sajtótájékoztató keretében mutatták be a legújabb szovjet gépet, a Tu154-et. 

A Tu–154 a ferihegyi betonon (Fotó: Ország-Világ, 1972. december 9.)

A Tu154-es repülőgép első felszállását 1968-ban hajtotta végre, tehát 1970 novemberében, amikor Budapesten először járt, egy teljesen új típus volt. Sőt ez volt az első olyan típusa a Tupoljev irodának, amelyet kifejezetten polgári célra terveztek. 

Budapesten 1970. november 24-én mutatkozott be az új gépmadár. Erről az Esti Hírlap 1970. november 23-i száma ezt írta: 

„Ma délelőtt Bukarest és Szófia után a Ferihegyi repülőtérre is bemutatkozott a TU–154-es repülőgép. Az Aviaexport szovjet külkereskedelmi vállalat szakemberei elmondták: a TU–154-es a maga kategóriájában a világ egyik legkorszerűbb légi utasszállítója. Tizenegyezer méter magasságban óránként 850–950 kilométeres sebességgel halad. A gépre a nagyfokú automatizálás jellemző, bonyolult rendszerét mindössze két pilóta és egy hajózó mérnök kezeli.”

A repülőgép bemutatásának üzleti célja is volt, hiszen megtekintette Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint több más prominens személyiég. Ekkor már hónapok óta lehetett arról cikkeket olvasni a magyar sajtóban, miszerint elképzelhető, hogy a magyar légitársaság ezzel a típussal frissíti a flottáját. Már 1970. május 6-án ezt írta a Figyelő című lap: 

„A Tu–154 ugyan nem alkalmas nagytávolságú vonalak repülésére, de Afrika és Ázsia területén újabb városok budapesti összeköttetését oldhatná meg.”

Ekkor a repülőgépnek még csak a prototípusai voltak készen, hiszen a sorozatgyártás nem indult meg, a gépet csak 1971-től kezdték el gyártani a Szovjetunióban. Meghatározó típus lett, hiszen ez volt a szovjet légiipar első három hajtóműves gépe. A repülőt a szovjet igényekhez tervezték, vagyis egy nagyon strapabíró, rövid futópályákról is üzemeltethető gép volt.

Egy magyar festésű Tu–154 1977-ben (Fotó: Wikipédia/RuthAS)

Magyarországon, a Malév flottájában már viszonylag korán, 1973-ban megjelent az első Tu154-es, a HA-LCA, amely ma az Aeroparkban látható kiállítva. A Tu154-et egyébiránt pont a magyar igények miatt modernizálták, ezért a hazánknak szállított gépek típusjelzése Tu154B-2 lett, ezzel is utalva a modernizált változatra. Az egyik módosítás, hogy eredetileg a pilótafülkében öt fő dolgozott volna, de a magyar kérésre alakították át három főre, ahol a kapitány és az első tiszt mellett egy fedélzeti mérnök tartózkodott csak. 

A Malév 1973 szeptemberétől 2001-ig használta ezt a típust, amelyből összesen több mint 1000 példány készült a gyártás 2013-ban történő leállításáig. A világban még ma is repülnek Tu154-esek.  

Nyitókép: A Tu–154 bemutatkozása Budapesten (Fotó: Ország Világ, 1972. december 9.)