Sok szó esett a napokban Galvani úti hídról, hiszen egy új budapesti Duna-híd mindig jelentős hatást gyakorol a városra, és az sem meglepő, hogy e beruházás is viták kereszttüzében áll. Sok hidunk építését előzte meg hosszas vita, ez így természetes, jó, hogy egy ilyen fejlesztés során a vélemények megfelelő teret kapnak.

Egy dologról viszont kevés szó esett, arról, hogy a Galvani út vonalába tervezett híd valójában két hidat takar. A nagy Duna-hídról sokat írtak a lapok, a képe közismert, mi is bemutattuk. A tervezőt és az elképzelést is egy nemzetközi pályázati folyamat során választották ki. Azonban a tervezett átkelő két hidat takar, hiszen a nagy híd „csak” Csepelig vezet, de Csepelről Pestre is el kell valahogy jutni.

Az ide, a Soroksári-Duna-ág fölé szánt hídról eddig azonban keveset lehetett olvasni, ezért most bemutatjuk ezt a szerkezetet.

Az új híd egy ívhíd lesz (Fotó: ujdunahid.hu)

Az ujdunahid.hu oldalon közölt képek és adatok szerint ez a híd egy alsópályás, vonógerendás híd lesz, azaz egy Langer-tartós híd, amelyet a Főmterv szakemberei terveztek.

E hídnak a méretei sem megvetendők, valójában alig lesz kisebb, mint a nagyobb híd. A teljes szerkezet Csepelen indul, áthidalja a part menti fás ligetet, a Soroksári-Dunát, a pesti oldalon pedig egy külön hídszerkezettel a HÉV és a vasút vonalait és a Soroksári utat. A híd legnagyobb nyílása a Duna felett lesz, azt mederpillér nélkül hidalja át, a nyílás hossza 242 méter. Ez pedig a maga nemében nem lesz kis szerkezet, a hasonló szerkezetű hidak között Európában a legnagyobb a 308 méteres nyílású Pentele híd Dunaújvárosnál.

A hídon a kétszer két sávos közúti pálya mellett villamosvonalat vezetnek át, illetve mind a két oldalon másfél-másfél méter széles járda, és szintén mind a két oldalon 2,6-2,6 méter széles kerékpársáv épül.

A mederhíd fehér, magasba törő íve mind a két oldalon két száron indul el, majd egybeolvadnak, és erről az ívről függnek le a pályát tartó függesztőkábelek. Az útpálya kialakításáról az ujdunahid.hu oldalon a következőt olvashatjuk:

„Az igazi építészeti izgalmat az adja, hogy a hídpályát áttörik, a középső villamospályák mindkét oldalán egy-egy öt és fél méter széles hosszanti felsliccelés teszi sokkal légiesebbé a hidat. A megoldás a híd alatti területek funkcionalitása szempontjából kulcsfontosságú. A vízfelület és a parton a híd alá kerülő részek így világosak, barátságosak lehetnek.”

Azaz az ívhídnál az útpálya nem lesz tömör, a villamos és az útpálya között egy-egy öt és fél méteres nyílás lesz, ami a híd alatti részeket világossá, szellőssé teszi.

Azért volt szükség egyébként ekkora, közel 250 méteres nyílású hídra, mert nemcsak a Dunát kell átívelnie, hanem Csepelen a Duna-parti parkot is, és a Dunában nem lehetett pillért elhelyezni, mert itt, a Soroksári-Duna-ágnak ezen a szakaszán épül meg az új budapesti evezős versenypálya.

Különböző lehetőségeket vizsgáltak, extradosed, ív-  és ferdekábles megoldásokat is (Forrás: BFK)  

Az ívhíd kiválasztása előtt számos lehetőséget vizsgáltak meg a szakemberek, felmerült többféle ferdekábeles híd, illetve egy újfajta, úgynevezett „extradosed”, azaz feszített-függesztett híd lehetősége is. Ez utóbbinak az a lényege, hogy a teljes szerkezetet hosszában kábelekkel megfeszítik, a kábeleket a hídpálya fölé kiemelik, és így látványra nagyon hasonlít a ferdekábeles hídhoz, de pilonja jóval alacsonyabb annál.

Végül a vonórudas ívhídra esett a szakemberek választása, mivel ez volt a leggazdaságosabb és a legesztétikusabb. Ilyen szerkezetű Magyarország legnagyobb nyílású hídja, a korábban már említett Pentele híd.

A híd pályája alulról. Nem lesz tömör, a fény és a levegő szabadon átjárhatja (Fotó: ujdunahid.hu)

Ez a hídtípus az elmúlt évtizedekben lett igazán divatos annak ellenére, hogy a vonógerendás vashidak építése 180 éve kezdődött. Ilyen típusú hídra 1833-ban kapott szabadalmat Maderspach Károly ruszkabányai vashámor-tulajdonos, aki több hasonló hidat is épített, illetve hasonló szerkezetű híddal indult az első pest-budai állóhídra kiírt tervpályázaton, igaz akkor alul maradt W. T. Clark lánchídtervével szemben.

A híd elhelyezkedése egy látványterven (Forrás: BFK) 

Fából hasonló szerkezetű hidak korábban, a XVIII. században is épültek, többek között Erdélyben is, de a vonórudas ívhíd alapelve még régebbi, a XVII. századból való, azt a dalmát származású Verancsics Faustus (veszprémi várkapitány, II. Rudolf titkára majd csanádi püspök) 1616-os Machinae Novae című munkájában dolgozta ki.

A Főmterv tervezte új híddal egy újabb típussal gazdagodik a budapesti hidak sora, ugyanis ilyen szerkezetű Duna-híd nincs még Budapesten. (Közúti felüljáróként van, a PestBudában be is mutattuk).

Járda, kerékpársáv, úttest, 5 és fél méteres nyílás, villamospálya a híd látványtervein (Fotó: ujdunahid.hu) 

A tervezett híd tovább szaporítja a szép magyar hidak számát, méltó párja lesz nemcsak a Galvani úti nagy Duna-hídnak, hanem a budapesti Duna-hidaknak is.

Nyitókép: Az új soroksári ág feletti híd látványterve (Fotó: ujdunahid.hu) ​