A magyar kereskedelmi repülés 2023-ban 100 éves. A kereskedelmi repülőjáratok legfontosabb eleme talán a repülőtér. Budapesten az 1923-as indulás óta több kereskedelmi repülőtér is működött: a Mátyásföldi, a Gellért téri, a Budaörsi és a Ferihegyi repülőterek történetéről a PestBudán már többször írtunk.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér sokkal több, mint az utasforgalmi csarnokok, bár az utasok számára leginkább ezek ismertek, annak ellenére, hogy a reptéren ma összesen több mint 300 épület található, de ezek nagy része az utasok előtt zárt, hiszen a repülőtér összetett működéséhez szükségesek. A látogatók, akár indulnak, akár érkeznek, az utasforgalmi csarnokkal találkoznak, ez határozza meg a képüket arról, hogy milyen egy repülőtér.
A Ferihegyi vagy ahogy ma hívják, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér életében 25 évvel ezelőtt jelentős esemény történt: átadták a Ferihegy 2B terminált, amely sokkal kisebb visszhangot keltett, mint a 13 évvel korábbi reptéravatás. A repülőtér életében az egyik legnagyobb változás valójában 1985-ben történt. Abban az évben ugyanis a keleti blokkhoz (a Szovjetunió által uralt, megszállt országok együttesét hívták akkor így) tartozó Magyarországon „nyugati”, azaz a nyugat-európai repülőterekkel összemérhető, modern terminál nyílt meg, miután 1983-ban elkészült az új futópálya és az új irányítótorony.
Viszont 1998-ban „csak” egy üzleti alapú bővítés készült el, amely 120 millió dollárba került. A beruházásra egy magyar–kanadai szindikátus alakult, a pénz egy részét, 17 millió dollárt a kanadai Airport Development Corporation (ADC) biztosított, a további 103 millió dollárt pedig a CIB Bank, az OTP Bank, a Royal Bank of Canada és további húsz pénzintézet szindikátusa folyósította. Az új, 2B terminál építészetileg az 1985-ben átadott épületre hasonlít, csak annál kissé nagyobb lett, az új csarnok közvetlenül a „régi” 2A csarnok mellett áll, sőt a két épület egy ponton egybe is lett nyitva.
A döntés a repülőtér fejlesztéséről már a rendszerváltás után, 1992-ben megszületett, 1994-ben zárult le a pályázat a kivitelezésre, amelyet a kanadai ADC cég nyert meg. Az új repülőtéri csarnok építése 1997-ben indult. Ugyan feszített munkatempóval készült az új csarnok, az építéssel kicsit megcsúsztak, így az átadás valójában nem az építkezés végén történt, hanem egy diplomáciai eseményhez kötötték. Ugyanis december elején Magyarországon járt David Collonette kanadai közlekedési miniszter, akivel együtt adta át a repteret 1998. december 8-án az akkori magyar közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Katona Kálmán, és ezzel egy időben aláírtak egy magyar–kanadai repülési egyezményt , amelynek eredményeképp elindulhatott egy közvetlen repülőjárat a két ország között. Az utasok csak jó 10 nappal később, 1998. december 18-án vehették birtokba az új csarnokot.
Az új épület 4 szintes, teljes alapterülete 30 793 négyzetméter volt. A modern utasforgalmi elveknek megfelelően az érkező és az induló utasokat (ahogy már a Ferihegy 2A-n is) külön szinten kezelték. Az indulási szinten összesen 30 jegykezelő (check-in) pultot alakítottak ki. A repülőtér működése is megváltozott, ugyanis a 2A terminált a Malév repülőgépei, a 2B terminált a külföldi légitársaságok használták, és a Ferihegy 1-es épületben megszűnt a menetrend szerinti gépek fogadása (a későbbiekben egy időre, az új, alacsony árakkal működő diszkont vagy ismertebb néven „fapados” légitársaságok még használták a Ferihegy 1-es terminált).
Mivel akkor még messze volt az ország európai uniós csatlakozása, és a schengeni övezet sem létezett, fontos volt, hogy a határellenőrzésen gyorsan essenek át az utasok, ezért a határőrség részére 12 útlevélkezelő pultot alakítottak ki. Az új terminálon a meglévő, a 2A terminálon működő 6 utashíd mellé további nyolcat alakítottak ki, igaz, ez nem volt elég ahhoz, hogy minden repülőgépet így szolgáljanak ki, így nem váltották ki teljesen azt, hogy egyes repülőgépekhez buszok vigyék ki az utasokat. Az új épületrészben üzleti várókat, szolgáltatóirodákat, üzleteket, gyermekvárót és egy ökumenikus kápolnát is kialakítottak.
Azóta az időközben Liszt Ferencről elnevezett repülőtéren sok minden megváltozott. Már nem szállnak le Malév-repülőgépek, de a magyar repülőtér forgalma sokszorosára nőtt. A repülésben megjelentek a „fapados” járatok, a repülőterek, így a budapesti légikikötő forgalma hihetetlenül megnövekedett, ezért 2011-ben egy teljesen új részleg készült el a repülőtéren, a Ferihegy 2A és 2B épülete közötti SkyCourt, az elegáns, légies új utascsarnok, majd 2018-ban és 2020-ban is egy-egy új utasmóló épült, az egyik a schengeni övezeten kívülre induló repülőgépeknek, egy pedig a „fapados” járatoknak.
A repülőtér forgalma is megsokszorozódott, a csúcsot a világjárvány előtti 2019-es év jelentette, ekkor a 16 millió főt is meghaladta.
Nyitókép: A Ferihegy 2B terminál épülete (Forrás: Google Earth)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció