Keresés az archívumban

Amikor fizetős volt a Margit-sziget Tudta, hogy 1948-ig fizetős volt a Margit-sziget? Előbb magántulajdonban, majd a főváros tulajdonában állva is fizetni kellett a tömegeknek a sziget meglátogatásáért.

Mézeskalácsházak állami pénzből – 110 éves a Wekerletelep Most 110 éve kezdődött a Wekerletelep építése. A városrész nyolcvan évig az állam tulajdonában állt, az alaposan megválogatott lakók csak bérelhették a lakásokat.

Villámgyógyászat a Nagykörúton – Százharminc éve épült a Körúti fürdő Az Erzsébet körút népszerű fürdője százharminc éve épült Freund Vilmos tervei szerint. A kor legmodernebb felszereltségű intézményében hullám- és gőzfürdő, valamint elektromos fürdő is működött. Ez utóbbit az igazgató, Schreiber S. H. honosította meg az országban.

Erzsike és az első kapavágás: így született a János-hegyi kilátótorony Budapest legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy, ennek tetején trónol az Erzsébet-kilátótorony, a helyieknek csak Erzsike, amelynek építését idén 110 éve kezdték meg. Péntekre esett 1908-ban június 12., amikor a tekintetes bizottság ünnepélyes keretek között fölkirándult a János-hegyre, és megtette az első kapavágásokat az új kilátóhoz.

Nyolcvanöt éve tűnt el a régi Tabán Nyolcvanöt éve, 1933. május 23-án kezdték meg a Tabán bontását. Eredetileg egy új, modern városrészt álmodtak a helyére, de a II. világháború elsöpörte a terveket.

BEAC: emléktáblát avattak az egykori sportpályának Tudta, hogy egykor focipálya volt az Allee helyén? Íme, a BEAC-pálya kalandos története.

Százötven éve dőlt el a Margit híd és a Ferenc József híd helye Budapest fejlesztése szempontjából 1868. május 17-én történt az egyik legfontosabb esemény. Százötven éve ezen a napon alakult meg ugyanis a fővárosok szépítésére létrehívott bizottmány, amelynek utóda a legendás Fővárosi Közmunkák Tanácsa.

Száztíz éves a budai Szent Imre Kollégium 1908. május 17-én avatták fel a budai Szent Imre Kollégiumot. Az épület a történelme során nem csupán diákok otthona volt, de eseményein vendégül látott hercegeket is, rejtegetett francia katonákat, és szállást kínált nyaraló fiataloknak. A kollégium falai a gondtalan diákélet emlékei mellett a két világháború lenyomatát is őrzik.

Hova kerül az új dél-budai híd? Tudja, hogy miért a Galvani úthoz tervezik az új dél-budai hidat? Cikkünkből megismerhetik a híd történetét.

Isten ǀ nő – új kiállítás a Hopp Ferencben A Déví-kultusz és a tradicionális női szerepek Indiában: ez a témája a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum májusban nyíló új kiállításának.

Vitézy: új utakon a Közlekedési Múzeum A városligeti régi-új épületben a Magyar Innováció Háza, míg Kőbányán az új Közlekedési Múzeum épülete fog felépülni – ennek részleteiről beszélt Vitézy Dávid a Liget Budapest blogjában.

Magyar tervezőé is lehetett volna az első állandó Duna-híd Tudta, hogy magyar hidász terveit is mérlegelték az első állandó pest-budai Duna-híd pályázatán?

Iskolafelújítások sora zajlik Budán Bővül a II. kerületi Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, de más iskolák és óvodák is megújulnak Budán.

Szeptemberben nyílik a megújult Hagyományok Háza Szeptemberben nyílik meg a nagyközönség előtt a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó felújított épülete.

Villamos az Erzsébet hídon? Több mint 45 éve nem jár villamos a Rákóczi úton. Valamikor Pestet teljesen behálózták a villamossínek, sőt arra is volt elképzelés, hogy azokban az utcákban is villamosközlekedést alakítsanak ki, amelyekben a normál kocsik el se fértek.

Melyik híd lesz az év hídja? Tudta, hogy megszavazhatja, melyik híd legyen „Az év hidja?” Az április 30-ig tartó szavazáson összesen 10 híd „indul”, amelyek közül 4 budapesti.

Regiomontanus: a reneszánsz csillagász Budán Johannes Regiomontanus, Mátyás király csillagásza 550 éve kezdett tevékenykedni Budán, ebből az alkalomból nyílt az életművét reprezentáló kamarakiállítás az OSZK Kézirattárában. Regiomontanus nevével egy domborművön is találkozhatunk a várkert déli oldalán.

Itt egy dagerrotípia egy '48-as nemzetőrről! A Magyar Nemzeti Múzeum kiállított egy '48-as nemzetőrről készült ős-fotográfiát.

Március 15-e Budapesten: másfél évszázad képei Azt mindenki fújja kisiskolás korától kezdve, hogy mi történt Pesten azon a bizonyos 1848. évi március 15-én. De mi történt azután, a következő években? Mióta és hogyan emlékezünk meg a forradalom napjairól?

Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.

Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.

A Deák tér óriása: epizódok az Anker-házról Az egykori Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság pesti székházát száztíz éve, 1908-ban kezdték el építeni. Az utoljára a hatvanas években restaurált műemlék a Deák tér ikonikus épülete, felújítása emelhetné a városrész összképét.

Átadták a felújított Nemzeti Lovardát A műemléki védettségű főépület visszanyerte klasszikus klubház jellegét.

Romokból feltámadva: így épült újjá hét évtizede Budapest Van a Városház utcában, a fővárosi Városháza falán egy szerény kis emléktábla, amely éppen hetven éve került oda. Amiről tudósít, és amire emlékeztet, az rendkívüli: egy város feltámadásának dokumentuma. A világháború utáni újjáépítésre és az ezen dolgozó emberekre emlékezünk.

Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.

Zöldebb lehet a budai Duna-part? Új sétányok a folyóparton, kevesebb felszíni parkoló, különleges parkok, játszóterek és kerékpárutak – ilyen is lehetne a budai Duna-part.

Heteken belül elkészül a Budai Vigadó Áprilisig elkészül a Budai Vigadó teljes rekonstrukciója. A műemlék épület eredeti állapotának helyreállításához archív fotókat is használtak. A budai polgárok kezdeményezésére 120 évvel ezelőtt építeni kezdett palotában visszaállítják a dísztermet, lefedik a belső udvart, és megújul a kupolatér is.

A millenniumi kiállítás kapuja – a Zielinski híd Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. Nemrég a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni az egykori Dróthíd történetét, most folytatjuk a városligeti hidakat bemutató sorozatot.

Negyvenöt éve nem jár villamos a Rákóczi úton A főváros egyik legfontosabb kelet-nyugati közlekedési útvonalán egykor 5 villamosfővonal is keresztülhaladt, ma azonban már egy sem. Hogyan történt mindez, és mi történt azóta?

A Liget: két évszázadnyi jókedv Sokat beszélnek manapság a Városligetről – de ha igazán szórakoztató, hiteles, alapos képet akarunk kapni e páratlan park múltjáról, most Budapest Főváros Levéltárába kell mennünk. A november közepe óta itt látható tárlaton ugyanis kiderül, miért járnak a pesti (és budai) polgárok már évszázadok óta a Ligetbe.

Megújult a József Attila Színház Az elmúlt hat évben 700 millió forintot költöttek a munkálatokra.

Új raktárat kap a Széchényi Könyvtár A raktárbázist Piliscsabán alakítják ki egy több mint 11 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban.

Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.

Mit csináltak a magyarok az 1867-es világkiállításon? Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világraszóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt a zongoráktól a gyapjún át a borokig.

Folyókon és csatornákon keresztül Párizsba – 150 éves a Hableány 1867-ben nagy feltűnést keltett Párizsban egy kis gőzhajó, amelyen magyar zászló lengett, és Pest-Budáról a francia fővárosba a belső vízi utakon keresztül jutott el. Kapitánya egy akkor 28 éves magyar gróf, aki, ha nem a „legnagyobb magyar” fiaként, hanem „csak” egy hazájáért munkálkodó, új ötletekkel előálló, a XIX. század második felében élő arisztokrata lett volna, akkor utca viselné a nevét, és mindenki ismerné. Széchenyi Ödön gróf azonban az utókor szemében, apja árnyékában szinte láthatatlan.

Tudományos Gyűjtemény: a folyóirat, amely segített magyarrá tenni a tudományt Bár kétszáz éve még egyáltalán nem volt általános, hogy a tudományról anyanyelvünkön is olvashatunk, a Tudományos Gyűjtemény óriási lépéseket tett afelé, hogy az újítások a nagyközönség számára is olvashatóvá váljanak.

Ég és Föld között – kiállítás a Várkert Bazárban Hogyan élt és jelent meg a Biblia világa a XX. századi magyar képzőművészetben? Lehet-e úgy megfogalmazni egy témát, hogy ne legyen olyan érzésünk, hogy ezt már oly sokszor láttuk, hogy közhellyé vált? A Várkert Bazár október 13-án nyílt kiállításán ezekre a kérdésekre is megpróbálhatunk válaszokat keresni.

Régi emlékképek: Budapest őszi fényben Vannak városok, amelyeknek különösen jól áll egy-egy évszak. Mondjuk Rómának a tavasz, Salzburgnak a tél. És Budapestnek? Szerintünk az ősz. Nézegessenek régi őszi képeket a fővárosról!

Alagutat fúrnak a Széll Kálmán tér mellé A Postapalota felújítása kapcsán gyalogos alagutat fúrnak a Várfok utca alá.

Átadták a Reformátorok terét A XVI. kerületben emlékeztek meg a reformátorokról a tér átadásán.

Kezdődik a Városliget parkjának felújítása Az első ütemben azok a fejlesztések valósulnak meg, amelyek a látássérültek, a környező iskolák, illetve a „kutyások” igényeit szolgálják. Mindezek mellett megújul a Szépművészeti Múzeum zöld környezete is, hogy az épület felújításának befejezésével az azt övező természeti környezet is betölthesse funkcióját.

Egyszerűsítik a védett kulturális javak szabályozását Bürokráciacsökkentés és hiányzó szabályozások megalkotása egyaránt napirenden van.

Központi szerepe lesz az egészségügyben a Honvédkórháznak Az átszervezés lényege az, hogy a kijelölt centrumkórházak mindegyikében mind a harminchét orvosszakma helyet kapjon.

Madarász Viktorra emlékezik a Nemzeti Galéria Kamarakiállítás nyílt Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából a Nemzeti Galériában.

Utópiablues Kőbányán – a Liget téri üzletház pusztulása Lebontják a X. kerületben a társadalmi utópiára alapozott üzletházat, ami évtizedekig hiába várt a metróra. A terület a munkálatok után közparkként újul meg. Ugorjunk bele a szocialista várostervezés mély vízébe!

Így emlékeznek a budapesti szobrok 1956-ra Lyukas zászló, fegyveres pesti srác, rusztikus kő, kopjafa – ezek emlékeztetnek legtöbb helyen a forradalomra. Ha kicsit egyhangúnak találja ezeket a jeleket, nézze meg összeállításunkat! Emlékezni ugyanis máshogyan is lehet.

Templomok és titkok: a fővárosi protestantizmus nyomában Közelít a Reformáció 500, azaz a wittenbergi 95 pont kiszögelésének fél évezredes jubileuma – városszerte sűrűsödnek a programok. A nagy évforduló kapcsán mi is a fővárosi protestánsok nyomába eredtünk: mutatunk tíz regényes múltú templomot.

268 méter neogótika – 115 éves az Országház Húsz év alatt épült fel, 30 ezer köbméter kőből, 40 millió téglából, és jó eséllyel megrövidítette a tervező-építész életét. Mi az? 115 éve, 1902. október 8-án vették használatba az Országházat.