Keresés az archívumban

Itt az idei Könyvhét Az idei könyvhéten több mint 180 kiállító, valamint 76 magyarországi és 16 határon túli kiadó kínálata fog szerepelni.
Kiterjesztik a fizetős parkolós övezeteket Budapesten A XI. kerülettől Zuglóig sokfelé kiterjesztik a fizetős övezetet a parkolásban.
Hetvenhat évig jártak a Kisföldalatti kocsijai Az 1896-ban üzembe helyezett Siemens-Schlick motorkocsik 76 éven át közlekedtek – írja a Liget Budapest blogja.
Megújul a Vörösmarty tér A felújítás elsődleges célja egységes arculat kialakítása a környező utcákkal és a közösségi tér jelleg fejlesztése.
Barakkok helyén ispotály Idén 220 éve, 1798. május 28-án adták át a Pesti Polgári Köz Ispotályt, a mai Szent Rókus Kórház elődjét. A városi tanács az építkezésre felhasználhatta a környező Rókus-mező szántóföldjét is, ahol korábban járványbarakkok voltak.
Az új Duna-híd tervpályázatából nyílt kiállítás Új hidat terveztek a Dunára Dél-Buda és Csepel közé. Tervezésénél évszázados hagyományt újítottak fel: a nemzetközi tervpályázaton a legnevesebb hídtervezők nyújtották be pályázataikat, amelyek közül a nyertes tervet kiválasztották. A 17 pályamű a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új kiállításán tekinthető meg.
BEAC: emléktáblát avattak az egykori sportpályának Tudta, hogy egykor focipálya volt az Allee helyén? Íme, a BEAC-pálya kalandos története.
Száztíz éves a budai Szent Imre Kollégium 1908. május 17-én avatták fel a budai Szent Imre Kollégiumot. Az épület a történelme során nem csupán diákok otthona volt, de eseményein vendégül látott hercegeket is, rejtegetett francia katonákat, és szállást kínált nyaraló fiataloknak. A kollégium falai a gondtalan diákélet emlékei mellett a két világháború lenyomatát is őrzik.
Repülne a belvárosból a Balatonra? A háború előtt lehetséges volt! Tudta, hogy Budapest második légikikötője a Dunán volt, a Szabadság hídnál? A húszas években Bécsbe és a Balatonra is naponta lehetett innen repülni.
Így pusztul a Klauzál utca – csend honol az új lakóingatlan körül A műemléki védelem alatt álló Klauzál utca 7–9. területe az elmúlt évtizedekben egyre inkább kopár és omladozó, s a tervezett Klauzál Residence lakópark építése sem mutat változást. Vajon mi kell ahhoz, hogy az omladozó falak ismét a városkép történeti részét színesítsék?
Ybl tervei alapján újítják fel a Bakáts téri templomot Közel egymilliárd forint jut a ferencvárosi templom felújítására.
Isten ǀ nő – új kiállítás a Hopp Ferencben A Déví-kultusz és a tradicionális női szerepek Indiában: ez a témája a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum májusban nyíló új kiállításának.
Halad az új Puskás Stadion építése Közép-Európa legkorszerűbb, legnagyobb befogadóképességű arénája lesz az új Puskás Stadion.
Hosszabb lesz a kisföldalatti – itt a története Tudta, hogy a kisföldalatti a városkép védelméért aggódó városvezetőknek köszönhető? A napokban született döntés arról, hogy meghosszabbítják a kisföldalattit. Olvassa el nálunk a történetét!
Meghosszabbítanák a földalattit A Vigadóig, illetve a Kassai térig hosszabbítanák meg az 1-es metróvonalat.
Vitézy: új utakon a Közlekedési Múzeum A városligeti régi-új épületben a Magyar Innováció Háza, míg Kőbányán az új Közlekedési Múzeum épülete fog felépülni – ennek részleteiről beszélt Vitézy Dávid a Liget Budapest blogjában.
A Gellért-hegyre hívták a kilenc múzsa egyikét Mátyás korában is volt csillagvizsgáló Budán: az uralkodó tudósa, Ilkusch Márton itt észlelt először üstököst Európában. Ismert volt még a palota négyszögletes tornyában működő obszervatórium, majd 1815-ben megépült a Gellért-hegyi Csillagda, melynek romjaira emelték később a Citadellát.
Tisztképzés, múzeum, mozi – a Ludovika Lovarda története Megújult a Ludovika Lovarda a Campus projekt keretein belül az Orczy-parkban. Fedett lovarda, istálló, díjlovagló és ugrópálya készült a több ezer négyzetméternyi nagy múltú területen, amellyel többek között a lovassportokat kívánják újra felvirágoztatni.
Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.
Átadták az Orczy-parki Sportközpontot Átadták az új Sportközpontot a Ludovika Campus Projekt keretein belül az Orczy-parkban. A 2012-ben indult beruházással folyamatosan újul meg a Ludovika és környéke, új kollégiumok, oktatási és sportlétesítmények, lovarda épülésével. Olyan egyetemváros létrehozásán dolgoznak, amelyben nemcsak a közszolgálati képzés felé rója le évtizedes tartozását az állam, de a városlakók számára is kedveznek vele.
A Szépművészeti gipszgyűjteményéről A Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének nagyobb része – a korábbi terveknek megfelelően - a komáromi Csillag erődbe kerül, egy kisebb része – így az olympiai Zeusz-templom keleti oromcsoportja – pedig az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba.
Akadémia szolgálati lakással Felvették a világ legvonzóbb látványosságai közé a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontot. Az intézmény 1986-ban, a zeneszerző halálának századik évfordulóján nyílt meg a Régi Zeneakadémia épületében.
Krisztus Budán – egy régi fénykép húsvét ünnepén Hegyoldal, tágas kertek és egy – ahogy hívni szokás – „pléh-Krisztus”. Ez is Budapest volna? Húsvét ünnepén egy régi fénykép és néhány régi feszület nyomába eredünk.
A Gellért-hegy barlangja Tudta, mire használták a Gellért-hegy oldalában a barlangot? A 19. és a XX. század fordulójának Budapestjéről azt gondoljuk, hogy egy maihoz hasonló modern világváros volt, ahol villamosok csilingeltek a magas, többemeletes házak között a kövezett utcákon. Azonban a korabeli fotókat nézegetve előtűnnek olyan képek, amelyek a városnak teljesen más arcát mutatják, néha egészen meglepő helyekről.
Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.
Március 15-e Budapesten: másfél évszázad képei Azt mindenki fújja kisiskolás korától kezdve, hogy mi történt Pesten azon a bizonyos 1848. évi március 15-én. De mi történt azután, a következő években? Mióta és hogyan emlékezünk meg a forradalom napjairól?
Akik Budapestet építették – tárlat a régi építészekről és iparosokról Sajátos tematikájú a Budapesti Történeti Múzeum új tárlata, amely elsősorban a Schola Graphidis Iparrajziskola gyűjteményében őrzött eredeti rajzokon, dokumentumokon, gipszöntvényeken keresztül mutatja be Budapestet és az egykori építész- és iparosképzést.
Eklektikus megoldások: a Budai Irgalmasrendi Kórház Modern épületszárny csatlakozik majd a XX. század elején épült Budai Irgalmasrendi Kórház központi épülethez. A műemlék felújítása a későbbiekben várható.
Letették a Cziffra Központ alapkövét a Józsefvárosban Elindul az Európában egyedülálló Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ kormányzati beruházása.
A Deák tér óriása: epizódok az Anker-házról Az egykori Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság pesti székházát száztíz éve, 1908-ban kezdték el építeni. Az utoljára a hatvanas években restaurált műemlék a Deák tér ikonikus épülete, felújítása emelhetné a városrész összképét.
Nyárra elkészülhet a Csillaghegyi Strandfürdő Évekig a bezárás fenyegette Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és legszebb strandját az óbudai Róka-hegy oldalában, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda együttesét. Nemrégiben viszont új esélyt kapott. Hatalmas beruházással szinte teljesen új komplexumot varázsolnak belőle, régi értékei megtartásával.
Hatvanéves a Széchenyi-hegyi tévétorony Mi is volt a Szomszédok első képkockája? Ó, hát persze, hogy a tévétorony! Hatvan éve, 1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot. A 12 emeletes épület elkészülte a rendszeres televíziózás kezdetét is jelentette, hosszú évtizedekig mindössze egyetlen csatornával. A hazai televíziózás históriája összeforr a Széchenyi-hegyi adótorony történetével.
Restaurálják a Városháza háromszáz éves homlokzatát Pályázatot írtak ki a budapesti Városháza műemlékegyüttesének homlokzati felújítására. Az épület eredeti rendeltetése szerint az irgalmasrendiek kórháza volt, s Martinelli Antal Erhard építőmester tervezte. Írásunk az épület történetéről szól.
Zsolnay-kút lesz a József nádor téren – A herkulesfürdői alkotás másolata A belvárosi József nádor teret nemsokára két szökőkút fogja díszíteni a február elején ismertetett városfejlesztési tervek szerint. Az egyiket a Herendi Manufaktúra Zrt., míg a másikat a pécsi Zsolnay-gyár készíti. Míg a herendi gyár terméke egy kortárs iparművészeti alkotás lesz, addig a pécsi gyár szökőkútja annak a százharminc éves kútnak a másolata, amelyet eredetileg a dél-erdélyi Herkulesfürdőn helyeztek el.
Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve? Éppen egy éve jelentette be a külföldi tulajdonos képviselője, hogy 2020-ban luxusszálloda nyílik a Drechsler-palotában, ismertebb nevén a volt Balettintézetben. Lechner Ödön korai művészetének egyik legnagyszabásúbb épületén azonban még az állagmegóvást sem biztosították ez idő alatt.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Óriás állt a Duna partján: az Elevátor-ház története A Nehru park helyén egykor egy egyedülálló árumozgató és raktárközpont állt, az Elevátor. A 135 évvel ezelőtt, 1883. február 2-án átadott épület egy világszínvonalú ipari berendezéssel járult hozzá a budapesti malomipar további gyarapodásához.
Az olimpikon építész: 140 éve született Hajós Alfréd Száznegyven éve született Hajós Alfréd, az olimpiai bajnok építész. Olvassa el nálunk életének és munkásságának történetét!
A millenniumi kiállítás kapuja – a Zielinski híd Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. Nemrég a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni az egykori Dróthíd történetét, most folytatjuk a városligeti hidakat bemutató sorozatot.
Zöld Budapest: az Erzsébet híd két platánja (I. rész) Van az Erzsébet híd budai lehajtójánál két csodálatos méretű platánfa. Az egyik a hídfőtől délre, a Rudas fürdő mellett áll, a másik pedig a Döbrentei tér sarkán, a házak előtt. Legalább százéves mindkettő – és hát történt itt egy s más az elmúlt száz évben.
Brein Ignác és a két török A kétszázharminc éve született Brein Ignác építőmester legismertebb munkája már a maga korában is a mai Deák tér 1. szám alatt álló klasszicista bérház volt, amit az ötvenes évek területrendezésének, a tér északi kiszélesítésének nyitányaként bontottak le.
Ilyen volt a régi, havas Budapest Esett egy kis hó végre. Hólapátolás előtt vagy után, vagy amíg teljesen el nem olvad, nézegessen képeket: milyen volt itt a régi teleken, Pesten és Budán!
A Duna jege: királyválasztás, híd és árvíz Miképp állhatott vagy járkálhatott egykor több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a Duna jegén közlekedtek az emberek. Pedig így volt.
Lóval a városban – így közlekedtek a gőz és a villany előtt Tudta, hogy már 1827-ben lebegővasúttal kísérleteztek Pesten? És hogy a lócitromprobléma egykor központi jelentőségű volt? A közlekedés fejlődése sok kísérletezéssel és több zsákutcával is járt: így fejlődött a fővárosi közlekedés a XIX. században.
Kodály platánja – 150 éves famatuzsálem a köröndön Kodály-emlékév van, ma pedig a zeneszerző születésnapja: éppen 135 éve, 1882. december 16-án látta meg a napvilágot Kecskeméten. A PestBuda oldalán (folytatva a fákról szóló sorozatunkat is) egy olyan platánnal emlékezünk rá, amelyet bizonyosan ő is látott és csodált.
Megújult a József Attila Színház Az elmúlt hat évben 700 millió forintot költöttek a munkálatokra.
Emlékhely nyílt Karátson Gábor lakásában Az V. kerületi Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont 2018 januárjától lesz látogatható.
Milyen volt a pest-budai hajóhíd? Budát és Pestet immár 250 éve köti össze állandó jelleggel híd. Igaz, olyan, amelyet télen raktárban tartottak. A két város között 1767 óta állt az a hajóhíd, amelyet minden tavasszal újra összeraktak. Íme, a története.
Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.
Egy magyar nábob lányának palotája A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a volt Wenckheim-palota 130 éves története nem nélkülözte az izgalmas fordulatokat, de már az előzmények is regénybe illőek voltak – Jókai Mór meg is írta őket.