Vannak fák Budapesten, amelyeknek a növekedése szinte csemetekoruktól kezdve végigkövethető. No nem azért, mert önmagukban olyan érdekesek volnának: csupán jókor, jó helyre lettek elültetve. Ilyen például az ősöreg akác a Lánchíd pesti hídfőjénél – aki a hídról, az Akadémiáról vagy később a Gresham-palotáról készített képet, egyúttal azt is lefotózta. Vagy a nagy japán akác a rondella tövében. Vagy a Margit-sziget különböző matuzsálemei.
És hát ilyen a két platán is, amelyekről most szó lesz. Nem őket fotózták, hanem a hidat, a fürdőt, a Gellért-hegyről feltáruló panorámát. De, szerencsénkre, ők is rajta vannak a képeken. Indulhat hát a fényképes időutazás – avagy mi mindenről mesélnének a fák, ha beszélni tudnának.
1907 – Ifjú platánként a hídtól balra (Fotó: Fortepan)
A budai hídfő déli árnyékában meghúzódó, lenyűgöző méretű platánról már korábban napvilágot látott egy rövid, képes összefoglaló. Érdemes azonban egy kicsit közelebbről is megismerni a környék történetét (és hát azóta újabb képek is felbukkantak, mutatjuk őket).
Hogy mikor ültették ide a platánt, csak nagyjából tudjuk: valamikor a XIX. század utolsó vagy a XX. század első éveiben. Miért éppen platánt? Erről sorozatunkban már többször írtunk: a korszakban ez volt a „szokásos” városi fa, ekkoriban már hatalmas, impozáns példányai is voltak itt-ott. A platán a maga dél-európai eredetével, festőien hámló kérgével jól illett a Gellért-hegy tövében kiépülő fürdőnegyedhez. Magát a hegyet is egyébként ekkoriban kezdték el beerdősíteni.
1910 – a híd és a hegy lábainál (Fotó: Fortepan)
Korábban a hegy keleti oldalának meredek fala és a Duna közötti keskeny sávban lakóházak is álltak, de ezeket az 1890-es évekre kisajátította, majd lebontotta a Közmunkatanács. 1896-ra forgalomba állt a Ferenc József (ma Szabadság) híd, és 1898-ban elindult az Erzsébet híd építése is. A kettő közt összeköttetést kellett teremteni, de egyúttal ide egy parkosított korzó is volt tervezve: a platán ennek a sétaútnak az egyik kiindulópontját jelölte ki. De ha a régi térképeket nézzük, jól látszik, hogy itt mindig is egy kis park volt – ez elengedhetetlen tartozéka volt a fürdőknek.
1940 – források (Fotó: Fortepan)
A platán ifjúkorában a Hungária, Attila és Juventus gyógyforrások hátterében tűnik fel. Ma is van itt egy ivócsarnok a híd lehajtójába rejtve, amit kevesen ismernek. Ezen a területen évszázadok óta ismertek több, különleges gyógyforrást, egy részük ma is ontja még gyógyító vizét. A két világháború közt mindenképpen a város egyik leghangulatosabb tere lehetett itt a Rudas mellett, ahová az elegáns régi Erzsébet hídról elegáns vendégek lépegethettek le az elegáns kétkarú lépcsősoron.
1945 – a Rudas romokban (Fotó: Fortepan)
Aztán jönnek a megrázó képek: a lebombázott hídról és a romokról. És az egész közepén ott áll a fa – kicsit hátborzongató a látvány. Itt tényleg kő kövön nem maradt, csak ez a néhány növény, amelyek tavasszal, annak rendje-módja szerint kihajtottak újra.
1956 – a romok eltakarítva, új híd még nincs (Fotó: Fortepan)
Aztán a romokat eltakarították, kezdett helyreállni az élet. A platán pedig nőttön-nőtt a régi Erzsébet híd torzója mellett.
1964 – épül az Erzsébet híd, nő a platán (Fotó: Fortepan)
Épül az új híd! Azóta nem szűnik a vita, szebb lett-e, mint a régi, vagy legalább szépségben valamennyire megközelíti-e azt. Mindenesetre a platánt szerencsére tiszteletben tartották, nem vágták ki egy autós lehajtó építésének érdekében (ellentétben a társaival, a híd túloldalán).
2017 – a platán remekül érzi magát a Rudasnál (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)
Az utóbbi évtizedekben a legnagyobb veszélyt a közeli szórakozóhely jelentette számára (a fák, minden előzetes híreszteléssel ellentétben, egyáltalán nem szeretik, ha állatok vagy emberek levizelik őket!), de mostanában újra elcsitult a környék. Viszont a legutóbbi villamospálya-felújításkor létesítettek itt a híd tövében egy új megállót, ahonnan remekül lehet gyönyörködni a nagy fában, miközben várakozunk.
És hamarosan következik a II. rész is, a hídfő másik nagy platánjáról – kövessenek minket!
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció