Ybl mester még aktívan tevékenykedett a székesfővárosban, amikor Lang Adolf elnyerte a Régi Műcsarnokra kiírt nemzetközi pályázat első díját. Érkezésekor szükség volt hozzá hasonló talentumokra, Yblt ugyanis túlterhelték a megrendelések, bőven volt munka az épülő fővárosban a negyvenes évek után. Lang és generációjának építészete historikus vonásaival ma is jellemzi a fővárost.

Lang Adolf Csehországban született, Prága Schmichow nevű külvárosában. A bécsi műegyetemen (ma Technische Universität Wien) tanult építészetet, majd Heinrich von Ferstel professzor (egyebek közt a Votivkirche tervezője) segéde lett. A Magyar Országos Képzőművészeti Társulat 1872 tavaszán határozta el, hogy egy „művészi ház”, más néven műcsarnok építéséhez tőkét teremt elő, és egy telket is szerez. Pest város közgyűlését ezért arra kérte, hogy az építendő sugárúton egy 800 négyszögöles telek elővételi jogát engedje át az általuk vázolt „nemes és közhasznú célra”. 

A Régi Műcsarnok (Fotó: Divald Károly, 1890 körül, forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A főváros közgyűlése helyt adott a kérelemnek, rendelkezésükre bocsátotta az Oktogonon túl a 78., 80. és 151. számú telkeket 55 000 forintos áron. A telek egy része a tanulmányi alaphoz került, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde itt építette fel a Királyi Képzőművészeti Főiskolát Rauscher Lajos, az intézmény építésztanára tervei szerint. A Képzőművészeti Társulat a Műcsarnokra nemzetközi pályázatot írt ki, melyre 45 pályamű érkezett. Az első díjat Lang Adolf a választmányi tagokból és bécsi építészekből álló zsűritől kapta.

Közadakozásból kezdték meg az építkezést 1875. április 12-én. Ebben az időben Lang egyébként már a Pesti Építőtársaság főépítészeként tevékenykedett. A Műcsarnok építési munkáit Kéler Napoleon építész-vállalkozó irányította. A veronai Palazzo Bevilacqua (Michele Sanmicheli építette 1530-ban) mintájára készült terméskő palota elegáns, mértéktartó homlokzatot kapott. A belső stukkódíszeket Kéler Napoleon, a festészeti munkákat ugyancsak Lang készítette. A színes ablakokat Róth Zsigmond üvegművész készítette és ajándékozta a leendő Műcsarnoknak.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem épülete (Fotó: H. P.)

A Képzőművészeti Társulat első otthona – ami 1945-ig a Társulat kiállításainak egyik helyszíne volt – 1877 októberére készült el, Ferenc József november 8-án adta át a főváros nagyközönségének. Ekkor nyílt meg az erre az alkalomra rendezett reprezentatív kiállítás is, Lang pedig kitüntetést kapott a munkáért. Ekkor ismerte meg későbbi feleségét, aki Ágai Adolf, a neves publicista hitvese volt. Következő nagyszabású munkája az 1877–79 között épült Régi Zeneakadémia épülete volt, amelyről itt írtunk.

A Lang tervezte régi Zeneakadémiában Liszt Ferenc is lakott (Fotó: H. P.)

Az építész elhagyta Budapestet, rövid ideig a prágai képzőművészeti akadémián tanított, majd Bukarestben tevékenykedett. Hogy miért utazott el, miközben karrierje kibontakozóban volt, erről több vélemény van: Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága című nemrégiben megjelent kötetéből is tudjuk, hogy Piatsek Gyula feljelentette Langot, akinek összedőlt egy budapesti épülete. Langnak valóban voltak peres eljárásai a pontatlan tervezés miatt. Piatsek ugyanakkor azt is tisztázta, hogy a megrendelő túl vékonyra húzatta fel a falakat költségtakarékosság miatt. Más feltevések szerint a gazdasági válság miatt hagyta el Pestet. Bécs majd Bukarest után egy nagy kanyarral ismét Budapestre érkezett, és le is telepedett. Lakóházakat, magánpalotákat, fürdőket és színházakat épített, ezek egy részét Steinhardt Antallal közösen jegyezte, akivel időközben társult.

Második pesti korszakának kiemelkedő alkotása a Pécsi Nemzeti Színház épülete volt. 1897-ben tervezte a Magyar Színházat a mai Hevesi Sándor téren, amit később többször átépítettek. Ugyancsak a második korszakában, 189–95-ben emelte a Hold utca 1. szám alatti háromemeletes Solymosy-palotát báró loósi és egervári Solymosy László országggyűlési képviselő megrendelésére. Korábban itt Rupp Nepomuk János professzor, az orvostudományi egyetem rektorának háza állt, melyet Hild József tervezett. Solymosy az eredeti homlokzat megőrzésével alakíttatta át a házat. Lang egyébként nemcsak terveket készített az Andrássy úton, hanem itt is élt. Lakott egyebek között az Andrássy út 3. szám alatti palotában, valamint az építészek otthonaként számon tartott Fuchs-palotában is, az Andrássy út 33. szám alatt.

 

Az Andrássy út 1. szám alatti Stein-palota is Lang munkája, 1894 (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A folyamatosan költözködő Lang 1913-ban bekövetkezett halála előtt öt évvel visszatért és letelepedett Bécsben. A pécsi városháza, a kassai színház, Bukarest város fürdője, a karlsbadi fürdőépület addigra már kiállta az idő vagy inkább a Bécsből, Prágából, a pesti egyetemről érkező építészek próbáját. Lang és a leginkább rá jellemző neobarokk architektúra-képzés túlélte az időt, és súlyát tekintve igazodási pont, a Monarchia-kori építészet élvezetes látlelete. 

Címlap: A Régi Zeneakadémia (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)