Hogy mit hoz a Ligetet újjáépítő óriási méretű beruházás a városlakók számára, az véglegesen 2021-ben derül majd ki, a véleményeket mindesetre gyökeresen megosztó nagyszabású beruházás tartalmaz parkrekonstrukciót, épületrenoválást, teljes újjáépítést, múzeumfelújítást, fakivágást, -ültetést és új közterek kialakítását is. Lényegében az óriási méretű terület egészére kiterjednek a munkálatok. Mai terepszemlénken az építési helyszínek közül nézünk meg néhányat. 

Besétálva a Ligetbe a kellemes madárcsicsergés közé gépek zaja vegyül, a fák között feltúrt területek és építkezési kordonok látványa tárul elénk. A park még így, elhanyagolt állapotában is szép, de a megújítására mindenképpen nagy szükség van.

Néprajzi Múzeum

Sétánk során az első éppen zajló építkezés a Néprajzi Múzeum kivitelezése. Az új építmény az 56-osok terén épül, a fekete válaszfaltól nem sok látszik még belőle, jelenleg a föld alatti munkálatok zajlanak. A Napur Architect tervezte múzeum hatvan százaléka térszint alatti lesz a Dózsa György úttal párhuzamosan.

Mivel a városligeti beruházás egyik fontos célja az autósforgalom és a környezeti terhelés csökkentése, a park peremén három mélygarázst is kialakítanak: a legnagyobb, a 800 férőhelyes a Dózsa György úton épül, az Állatkerti körúton 700, a Hermina út mellett 350 autó befogadására alkalmas föld alatti parkoló lesz.

Az ék alakú fémoszlopokból álló 56-os emlékmű, amely megmaradó elem a múzeum építése során (felső kép), és a zajló építkezés (Fotó: Jámbor Ivett)

Az emlékmű két oldalára, gyakorlatilag egy íves völgyet alkotva épül a múzeum, két oldalsó felszíni része pedig 22 méter magas lesz. Az egyszerű vonalvezetés jól igazodik a park adottságaihoz. A külsőségek alapján kiválóra értékelhető a nyílt terű, ígéretes és szinte játékos, dinamikus látványterv.

Szerencsére nem zöldterületre, hanem az egykori parkolóra – és alá – építik a múzeumot, így a Hősök tere mellett második, új kapuként, bejáratként fog szolgálni a Ligetbe látogatók számára. Föld alatti mozitermek, kávézó, étterem, könyvtár, gyerekmúzeum és állandó kiállítások nyílnak, s gazdag néprajzi gyűjteményeink mellett a nagyvilág más tájainak anyagait is láthatjuk majd időszaki tárlatokon. 

A Néprajzi Múzeum (Forrás: Napur Architect Kft./MTI)

Millennium Háza

Az Olof Palme sétányon ballagva – amely egyébként lényegében egy nagy felásott csatornára hasonlít most, de a biciklis- és gyalogosforgalom egy elkerített részen haladhat rajta – felbukkan a sétány névadó házának épülete is, félkész állapotban, felújítás alatt, zöld hálóba burkolva.

Az Olof Palme sétány építési munkálatai (Fotó: Jámbor Ivett)

Az 1885-ben Műcsarnokként épült, majd több mint száz évvel később az 1986-ban meggyilkolt svéd miniszterelnökről, Olof Palméról elnevezett házat sajnos sosem tudták igazán jól hasznosítani annak ellenére, hogy többféle funkcióval is próbálkoztak. Irodának túl szép volt, turisztikai célokhoz pedig nehezen megközelíthető.

A rekonstrukció folyamán elbontották az épülethez később toldott, de értéket nem képviselő részeket, s a homlokzatot az eredeti állapotában állítják helyre. Az épület belsejében visszaállítják az eredeti térrendszert – amihez gyakorlatilag lebontották a belső falakat. 
Az eredeti elemeket, tehát a színes Zsolnay-kerámiákat (amelyek egykor egyedi megrendelésre díszítőelemként készültek), a külső falakat és a homlokzati térburkolatot megtartották, és a munkálatok során restaurálják, illetve ahol szükség van rá, pótolják.

Így néz ki jelenleg az egykori Olof Palme-ház (Fotó: Jámbor Ivett)

Az épület a Millennium Házaként épül újjá, mert nemcsak küllemében jeleníti majd meg a századfordulós aranykor, de egy óriási terű, interaktív állandó kiállításon tárja majd elénk a hajdani virágzó Budapestet a több ezer házat ábrázoló városmakettel és ahhoz kapcsolódó képek kivetítésével. A leendő funkciója tehát kulturális közösségi tér, ahol lesz pódiumszínpad és konferenciaterem is. A bejárat a másik oldalra kerül, amihez a sétány is igazodik majd, az üvegtető visszakerül a házra, elé pedig rózsakertet ültetnek.

Látványterv a rózsakerttel (Forrás: Városliget Zrt.)

A Dózsa György úti parkoló helyett a jelenlegi tervek szerint az Olof Palme sétányon épül egy parkoló, hogy az Ajtósi Dürer sor irányából megépítendő promenádot ne zavarja az autósforgalom, szabad maradjon a sétány a járókelőknek. Jövő év elejére mindkettő elkészül, kérdés, hogy a kerékpár és a múzeumlátogatás miatt megnövekedett gyalogosforgalom hogyan fér meg majd egymás mellett.

Városligeti Színház

Az 1950-es évek városrendezéseinek áldozatául esett – s akkor földig rombolt – Városligeti Színház is újra megépül a park sarkában, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor találkozásánál. Egyelőre a területen még nem látszik az épület, azonban néhány impozáns és míves kovácsoltvas díszt már megszemlélhettünk a helyszínen.

Építkezés a Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor sarkán, ide épül az új Városligeti Színház (Fotó: Jámbor Ivett)

Modern technikával, de az eredeti tervek alapján épül majd újjá a befogadó és fesztiválszínház több teremmel, egy 300-400 fős nézőtérrel, és ha húsz krajcárért nem is ülhetünk fel a karzatra megnézni az egykor játszott Piros bugyellárist vagy az Othellót, a múltidézés megtörténik. A tervek szerint méltó mását építik vissza az egykori szecessziós épületnek, a színház várhatóan 2020-ban készül el. Gyermekszínházként fog működni, az operától a bábjátékig sokféle előadást láthatunk majd benne.

A rekonstruált Városligeti Színház látványterve (Forrás: Városliget Zrt.)

Kutyafuttató

Már elkészült a Városligetben az új kutyafuttató, amely egy apró élményparkként, elkerített részen található meg a terület szélén, a Hermina úttal párhuzamosan. A Ligetbe egyébként is rengeteg kutyát sétáltató ember jön kikapcsolódni, így ez az újítás mindenképpen jó ötletnek bizonyul. Területe 5280 négyzetméter, kis dombokba rejtett alagutakat és homokos, földes játszóteret alakítottak ki az állatok számára. Találunk benne ugratókat, szlalomot, szökőkutas élménymedencét is. A futtatón belül a kutyák nemcsak szabadon rohangálhatnak, áshatnak, de ügyességüket is fejleszti a pálya használata.

Átjárható alagutak a kutyák számára a 120 centiméter magas kerítéssel körbevett futtatóban (Fotó: Jámbor Ivett)

Gödrös, vizes élménymedence a kutyaparkban, ami ottjártunkkor sajnos nem volt feltöltve​ (Fotó: Jámbor Ivett)

 Magyar Innováció Háza

2016–17-ben teljesen elbontották az egykori Közlekedési Múzeumot azzal a céllal, hogy újjáépítik az eredeti tervek alapján. A történések viszont más irányt vettek, ugyanis kiderült, hogy a tervezett épület alkalmatlan lesz a régi feladat betöltésére.

Így a múzeum központi épületét az egykori Északi Járműjavítóba, Kőbányára költöztetik, ahol várhatóan 2022-ig nyitja meg kapuit. A bontás helyén pedig megépítik Pfaff Ferenc 1896-os tervének átdolgozott változatát. Az épület a Magyar Innováció Háza nevet kapja, és teljeses más funkciókat lát majd el, mint korábban: itt a magyar műszaki találmányokat, ezek mindennapi hatásait mutatják majd be interaktívan.

A Magyar Innováció Háza az eredeti tervek alapján épül újjá (Forrás: MTI)

A múzeum ikonikus kupoláját visszaépítik mintegy panorámás kilátóként, az egész Városliget belátható lesz innen. Az új épület felhúzása hamarosan elkezdődik, s a tervek szerint 2021-ben nyílik meg a Magyar Innováció Háza. 

A Liget régen

A polgári szórakozás egyik legfőbb pesti helyszíne – mely a városszéli elhanyagolt erdő átalakításából lett népkertté – az 1800-as évek eleje óta közkedvelt kiránduló- és pihenőhely volt, korzóval, vurstlival, kioszkokkal, később korcsolyapályával. 

1896-ban az Ezredéves kiállítás, illetve Magyarország millenniumi ünnepsége itt kapott központi helyet, s a nemzeti érzés jelképes helyévé avatták a parkot. Innentől sorra épültek a kulturális létesítmények a környéken, mint a Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára vagy a Fővárosi Állatkert. Az igen összetett karakterű ligetben a vegyes közönség és az eltérő rendeltetésű intézmények (mint fürdő, állatkert, múzeum) ellenére a századelő óta megmaradt épületek magukba zárták az egykori korszellemet és érzületet, a nemzeti panteon jelleget, ami eredetileg a park megépítésénél az egyik fő szempont volt. Annak ellenére, hogy a háború nagy pusztítást végzett, több intézményt megsemmisített, s a szocialista évek tömegrendezvényeinek és környezetromboló tevékenységeinek (vásárok, felvonulások, parkirtás) hatását máig nem heverte ki a terület, mégis kivételes érzés besétálni a Hősök tere tekintélyes kulturális értékei közül a százhektáros pagonyba.