Keresés az archívumban

Aki a fővárosi tűzoltóságot megszervezte – 180 éve született Széchenyi Ödön, a magyar grófból lett török pasa A tűz és a víz volt az élete. Tengerész akart lenni, a hajózás érdekelte. A tervei alapján készült Hableány nevű kis gőzösön elsőként jutott el hajóval Párizsba, regattaversenyeket szervezett a Dunán, hajókapitányi vizsgát tett, majd a tűz lett az élete, pontosabban annak megfékezése. Megszervezte nemcsak a magyar főváros tűzoltóságát, hanem Isztambulét is. Munkája elismeréseként pedig megkapta a szultántól a pasa címet.

Emelet aranyrács mögött: ilyen lesz a pesti Broadway legújabb épülete Bár a Nagymező és az Ó utca sarkán álló ház homlokzata réginek hat, valójában vadonatúj az épület, a falak mögött pedig hamarosan a posztmodern trendeknek megfelelő négycsillagos hotel nyílik.

Megkezdődik a Rákosmenti Sport- és Rendezvénycsarnok építése Multifunkcionális sportcsarnok épül a XVII. kerületben, amely egyszerre lesz alkalmas mind a versenysport, mind pedig a tömegsport, valamint egyéb rendezvények befogadására is. A létesítmény külső megjelenésében is egyedi, megújuló energiával működő „zöld” épület lesz.

Melyiket a kettő közül? – Kiújult a vita az új Duna-hídról Senki sem vitatja, hogy Budapesten új hídra lenne szükség. De hol is íveljen át a Duna fölött? A már évtizedekkel ezelőtt is fölmerült lehetőségek közül a Galvani utca nyomvonalába tervezett hidat vagy az Albetfalvai hidat kellene-e megépíteni? Mi szól az egyik, és mi a másik híd mellett?

7000 éves üzenet - Kiállítás nyílt a főváros egykori területén élt lakók életéről Az Aquincumi Múzeumban most nyílt kiállítás a főváros egykori területein élő első telepeseknek, az első élelemtermelő közösségeknek az életét mutatja be. Az őskori üzenetet nívós leletekkel, multimédiával és makettekkel is illusztrálják.

Egy kalandos életű etnológus – 125 éve hunyt el Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója Xántus János fordulatos életútja regénybe kívánkozik. Részt vett a szabadságharcban, majd Amerikába hajózott, ahol a kezdeti nehézségek után elismert térképész és természettudós, néprajzkutató és felfedező lett. Az ismeretlen vidékek megismerése hajtotta egész életében, bejárta Amerikát és a Távol-Keletet, tudományos igénnyel gyűjtött és kutatott. Hazatérve megalapította a Fővárosi Állatkertet, amelynek első állandó igazgatója is lett. Megteremtette a magyar néprajzi muzeológiát és a Néprajzi Tár őreként, majd igazgatójaként eltökélten küzdött egy önálló etnográfiai múzeum létrehozásáért.

Kun Bélától Szűz Máriáig: Varga Imre legérdekesebb fővárosi szobrai Az egyik legtöbbet alkotó szobrászként Varga Imre a pályafutása során Szűz Máriáról és Kun Béláról egyaránt készített szobrot, alkotásai városszerte sok helyen megtalálhatóak ma is. Bemutatjuk a napokban 96 évesen elhunyt Varga Imre legérdekesebb fővárosi szobrait.

A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin Százötven éve született Hegedüs Ármin, a magyar építészet termékeny alkotója, számos fővárosi iskola tervezője. Évtizedeken keresztül közös tervezőirodát tartott fent Böhm Henrikkel, akivel a késői historizmustól a szecesszión át a neobarokkig több városházát és jelentős számú fürdőépületet hozott létre.

Új könyv a száz éve elhunyt „méltóságos asztalosról” Thék Endre halálának századik évfordulóján Verasztó Antal orosházi helytörténész szerzőségével könyv jelent meg a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakjáról.

Egy felmérés szerint a budapestiek kétharmada támogatja a Városliget fejlesztését Amennyiben a konkrét tervekkel tisztában vannak, a budapestiek 70 százaléka támogatja a Liget Budapest Projektet egy új közvélemény-kutatás szerint. Az adatokat személyes interjúk során rögzítették, ahol a megkérdezettek a tervek megismerése után alkothattak véleményt.

Egy eltűnt világ szobrai – Hangulatos köztéri alkotások díszítették egykor a Döbrentei teret A Döbrentei tér az Erzsébet híd budai lejárójával most a város egyik közlekedési csomópontja. A Döbrentei Gáborról elnevezett közterület pontos elhelyezkedését a keresztül-kasul futó, kanyargó felüljárók között nehéz ma pontosan meghatározni. A területen 1945 előtt egy egészen más hangulatú park terült el, amelyet szobrok is díszítettek.

A Szent István-bazilika előtti adventi vásár lett Európa legszebb karácsonyi vására Európa legszebb karácsonyi vásárának választották a Szent István-bazilika előtt megrendezett karácsonyi vásárt, amely minden eddigi szavazási rekordot megdöntve nyerte el a címet.

Különleges maradványok kerültek elő a budavári palotában az egykori Szent István-terem falkutatásakor Anjou-kori töredékeket, a barokk palota homlokzatának részleteit és a Hauszmann-kori padló burkolatának lenyomatait találták meg a szakemberek a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyában lévő egykoron díszes, reprezentatív Szent István-teremben és környezetében.

150 éve született Jámbor Lajos, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő képviselője Budapesten sétálva számos gyönyörű, szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Vannak köztük közintézmények, bérházak, villák és paloták. A szemünknek kedves látvány mellett – hiszen alig van valaki, akit ne bűvölnének el a szecesszió lágyan hullámzó vonalai és finom növényi ornamentikája – az épületek történetét, az építtetőt és az építészt sokszor nem ismerjük. Valószínűleg igen kevesen vannak azok is, akik Jámbor Lajos nevével találkoztak már. Pedig a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne.

Európa legszebb téli városának nevezték Budapestet Budapestet a téli időszak legszebb európai városának nevezte nemrég a CNN amerikai hírcsatorna. Tíz dolgot ajánl, amelyeket nem szabad kihagyniuk az ide látogatóknak.

II. Rákóczi Ferenc emlékezete Budapesten A magyar Országgyűlés egyhangú szavazással, 2018. novemberében a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Az emlékév végéhez közeledve betekintést nyújtunk a vezérlőfejedelem életébe, és ismertetjük budapesti emlékezetét, valamint szobrászati ábrázolásait.

Vasúti jegy a postán Százharminc évvel ezelőtt, 1889. év végén az állami vasúttársaság, a MÁV vezetősége és a minisztérium jelentős problémával küzdött. Túl sokan akartak jegyet vásárolni, és az állomásokon egyszerűen nem volt elég jegyárusító hely.

A Fácán vendéglő igaz története – A Gestapo, majd a hírszerzés is birtokba vette a zugligeti üdülőtelepet Budapesten számos híres étterem és fogadó működött az elmúlt századokban, de mind közül a zugligeti Fácán vendéglőt tartották az egyik legkellemesebbnek. Krúdy Gyula a Nagy kópé című regényében a város legszebb mulatóhelyének nevezte, de már az 1800-as évek elején is számos előkelőség járt ide mulatni. Megfordult itt Kossuth, Petőfi, Toldy Ferenc, Barabás Miklós, Bajza József és sok más híresség.

Nekünk mesélnek a budapesti fák Épített környezetünket mindig jobban észrevesszük, mint a természetit. Mert utóbbi olyan természetes, hogy ott van. Ezen a szemléletünkön változtathat a Látóhatár Kiadó újonnan megjelent könyve, amelynek címe: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem.

A vas öltöztette város – Fotókiállítás a város ékességeiről Fotókiállítást rendeztek a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a Tranzit Art Caféban, a tárlaton a pestbuda.hu fotográfusának alkotása is látható.

A legjobb nemzetközi középület lett a Magyar Zene Háza A Városligetben épülő Magyar Zene Háza elnyerte „A legjobb nemzetközi középület” díjat az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, így a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei között lett az első.

25 éve hivatalosan is létezik az Egérút Budapesten Dél-Buda közlekedését sokáig egy nagyon szűk folyosó szolgálta ki. A Petőfi hídra vezető utak és maga a Petőfi híd vitte a hátán szinte a teljes országos közúti forgalmat a Dunántúl és az ország keleti része között. Az 1990-es években évtizedes előkészítés után új útvonalat terveztek a közlekedésszervezők. Ám az utolsó pillanatban hiba csúszott a gépezetbe.

Fedezzük fel a Várnegyedet! Budapest ékszerdobozának játékos megismerésére invitál a Mesélő Budapest zsebkönyvsorozatának első kötete, a Várnegyed titkai.

Különleges áruházként nyílt meg 55 évvel ezelőtt a Divatcsarnok Az 1950-es évek áruhiánya után az 1960-as években már kissé javult a lakosság ellátása Budapesten. 1964-ben pedig egy új színfolt jelent meg a fővárosban, a régi Párisi Nagy Áruház helyén megnyílt a felújított Divatcsarnok.

Újra látogatható a Svábhegyi Csillagvizsgáló A Normafa közelében egy hatalmas parkban található a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amely ősztől újra várja a látogatókat. Az 1922-ben átadott Meridiánházban mérték egykor a pontos időt az országban.

Felújítják a 3-as metró középső szakaszát Tavasszal kezdődik a rekonstrukció az Arany János utca és a Ferenciek tere megállóhelyeken, nyáron pedig folytatódik a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák metróállomásokon. A teljes felújítás 2022-ben készül el.

Akinek álma Buda és Pest egyesítése volt – 125 éve hunyt el Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere Házmán Ferenc a reformkori polgáreszmény megtestesítője volt, eltökélten harcolt a magyar nyelv használatáért, a szabadság eszméjéért, Buda és Pest egyesítéséért. A Szent Korona elrejtőinek egyike jogászként indult, de hamar hivatalnok, majd politikus lett, aki hosszú éveket töltött emigrációban. Hazatérve pedig Buda utolsó – Budapest 1873-as megszületése előtti – polgármestereként sokat tett a város fejlődéséért.

Diafilmen látható az Erzsébet híd épülése és újjáépülése Diafilmen látható az Erzsébet híd 1903-as építése, valamint az újjáépítése 1961-ből az Országos Széchényi Könyvtárban.

Téli pavilon készült a Vörösmarty-szobor védelmére A Vörösmarty-szoborcsoport köré helyezett ideiglenes pavilon klasszikus formát idéz, megvédi szobrot a tél viszontagságaitól, egyben középpontba is helyezi az alkotást a megújult Vörösmarty téren. A szobrot különféle színű fényekkel felváltva világítják meg.

Nagy név, nagy lomb (II. rész) Emlékfákról szóló cikkünk első részében a millennium tiszteletére elültetett fákról szóltunk, amelyek szerte az országban hirdették az ezredévi jelenlétet. 1898-ben ezután, talán a sikereken is felbuzdulva, újabb felhívás jelent meg a lapokban: ezúttal Erzsébet királyné előző év szeptemberében bekövetkezett tragikus halála adott okot emlékfák ültetésére. Elsöprő siker lett ebből a kezdeményezésből is.

Budavári Palota: lezárták a BTM bejáratát, hamarosan kezdődik a Szent István-terem helyreállítása Áthelyezték a királyi palotában található Budapesti Történeti Múzeum főbejáratát, mivel hamarosan megkezdődik az egykori Szent István-terem helyreállítása. Az eredeti tervekhez képest változott a promram: nem csupán az iparművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, a hauszmanni palotabővítés idején létrehozott helyiséget és a két oldalról hozzá csatlakozó termeket rekonstruálják, hanem az alattuk lévő földszinti teret is.

Nagy név, nagy lomb (I. rész) A fa túléli az embert. Valószínűleg ez a banális igazság az alapja annak, hogy kialakult az emlékfák ültetésének gyakorlata – és nem is gondolnánk, milyen régi és szerteágazó gyakorlat ez! A budapesti fák nyomában most az emlékfákat próbáltuk sorba szedni.

Megvalósult a több mint százéves álom: a népköztársaság Népstadionjától az új Puskás Arénáig A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező, Skardelli György építészcsapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, de az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.

Nem kell senkinek a MÁV-palota – Negyedjére sem akadt vevő az Andrássy úti székházra Budapest legszebb, legelegánsabb utcájában van egy hatalmas palota, amely érthetetlen módon nem kell senkinek. A Rochlitz Gyula tervei szerint 1876-ban épült Andrássy úti MÁV-székház, amely három utca által határolt óriási tömbjével valaha az építtető magyar vasúttársaság gazdasági erejét hirdette, 2008 óta üresen áll, miközben a környezetében sorra építik át szállodákká az egykori bérpalotákat.

A CEU volt épületében nyílt meg a Koreai Kulturális Központ Európa legnagyobb koreai kulturális központja nyílt meg hétfőn, a II. kerületi Frankel Leó út 30-34. szám alatt. A kétemeletes, tetőtérbeépítéses épületben százfős színházterem, kiállítóterek, szemináriumi termek, bemutatókonyha, többezres állományú könyvtár, gyermekkönyvtár, teapavilon és taekwondo edzőterem is található.

Turisták sokasága csodálja meg a Főőrség épületét a Várban, amióta elbontották a palánkot Az érdeklődők körében már most igen népszerű az 1971-ben elbontott és most újra felépített Főőrség épülete a budai Várban, a Hunyadi-udvarban. Az épületet korábban takaró palánkot elbontották, mert a külső homlokzat elkészült, s azóta a Főőrség szabaddá tett fő- és oldalterasza emberek tucatjait vonzza.

Aki Buda látképét meghatározta – Száz éve hunyt el Schulek Frigyes, a műemlékvédő építész Száz évvel ezelőtt, 1919-ben számos nagy alakját vesztette el a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet. Csak hogy néhányat említsünk: Ady Endre, Eötvös Loránd, Csontváry Kosztka Tivadar, Szemere Miklós, Hopp Ferenc. És 100 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes egyetemi tanár is, az eklektikus építészet és a műemlékvédelem jelentős képviselője, mérnök és restaurátor. Nevéhez olyan emblematikus, Budapest városképét meghatározó épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó.

Rangos díjjal ismerték el a Nehru part felújítását Köztérmegújítási nívódíjat kapott főtér kategóriában Ferencváros Önkormányzata a Nehru part 2016-os felújításáért. A terület a Duna-parti szakasz egyik központi, egyedi hangulatú része, amely a játszótértől a kutyafuttatón át az extrém sportpályáig minden szabadidős igényt magas színvonalon szolgál ki.

Csoda, jelkép, műalkotás: 170 éve nyílt meg az ország legfontosabb hídja 170, illetve 70 éves a Lánchíd. Egyszerre mindkettő, de ha szigorúan nézzük, 104 éves is lehet. 1849-ben adták át elsőként, 1915-ben építették át, és 1949-ben adták át az újjáépített hidat. Azaz három „születésnapja” van. Ebből kettő esik egy napra, november 20-ra.

A Gerbeaud-legenda – Száz éve halt meg Gerbeaud Emil A nevéből fogalom lett, az igényességet és az eleganciát képviselte, nemzetközi hírnevet és elismerést szerzett a magyar cukrásziparnak. Emlékkiállítás nyílt Gerbeaud Emilről.

Himlő, vörheny, tífusz – Járványos betegségek gyógyítására épült a Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt A járványok még a XIX. század végén is nagy gondot jelentettek a fővárosban. Olyan, ma már eltűnt betegségek jelentkeztek, mint például a kolera, amely még 1890-ben is jelentős pusztítást végzett. Ez felvetette a szükségességét egy új járványkórház megnyitásának. A Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt, 1894. novemberének elején a járványos betegek elkülönítése és gyógyítása céljából nyitotta meg kapuit.

125 éves a legendás New York Kávéház A magyar főváros legimpozánsabb kávépalotája, a New York Kávéház 125 éve, 1894. október 23-án nyílt meg. A kávéház Budapest több kávét kínáló vendéglátóhelyei közül nemcsak belső tereinek míves kialakításával tűnt ki, hanem vendégkörének egyedülálló, sokszínű világa miatt is. A magyar kultúra meghatározó képviselői tartoztak egykori törzsközönségéhez, a Nyugat folyóirat íróitól a zenei élet kedvelt komponistáin át az Est lapok illusztrátoraiig.

Az Árpád híd, a metró és az 1-es villamos találkozása a Váci úton Teljesen átalakult Észak-Pest 35 évvel ezelőtt, amikor átadták a kiszélesített Árpád hidat. A híd ugyan már 1950-ben megnyílt, de akkor csak fél szélességben épült meg. Az 1980-as években végül az eredeti terveknél is szélesebb híd épült, amelyhez sok kiegészítő beruházás is kapcsolódott.

Az utolsó omnibusz Kilencven éve szűnt meg az omnibuszközlekedés Budapesten. Az egykori omnibuszokra ma már nem sok minden emlékeztet, de valamikor a főváros meghatározó járművei voltak.

Átadták az egykori Regnum Marianum székházat Átadták az egykori Regnum Marianum székházának felújított épületét a VII. kerületi Damjanich utcában. Az épületben katolikus kulturális központ fog működni konferenciatermekkel, 80 férőhelyes szállással, emellett kápolna és irodák is helyet kapnak benne. A központnak fontos szerepe lesz az Eucharisztikus Világkongresszus helyszíneként is.

Egymásba fonódó történetek: a végtelen Városliget A Városliget fáinak történetét szinte olyan lehetetlen megírni, mint mondjuk a magyar irodalom történetét. Fő tendenciák, folyamatok, fontos mérföldkövek persze megjelölhetők. De, miként a kortárs irodalomtörténet-írásban, itt is azt kell gondolnunk, a nagy és egységes történet helyett inkább csak versengő történetek vannak. Így, többes számban, sokféle különálló, koronként is változó szín. És mindezeken túl a Városliget éppen mostanában nagy változásban is van: nemcsak múltjának vannak versengő történetei, de jövőjéről se látható egységes kép – mi több, ezek az eltérő jövőképek súlyos indulatokat is keltenek.

A Szent István-szobor felállítását felfüggesztették, nem épül új Nemzeti Galéria a Városligetben Az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén döntöttek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról. A Városligetben a még el nem kezdett beruházások megvalósulását nem támogatja a közgyűlés, így nem ért egyet az új Nemzeti Galéria megépítésével sem. Ezek helyén park kialakítását tervezik.

Árpád-kori sírokat találtak Rákoscsabán Csabarákosa középkori temploma ma már nem látható, a helyén a XX. század elején új református templom épült. Ám a több mint nyolcszáz éves temető újabb részlete került elő a csatornázási munkálatokat megelőző feltáráson. A sírok mellett ékszereket, gyűrűt, a XII-XIII. századból származó leleteket találtak.