Kallina Mór 1844. szeptember 20-án született a morvaországi Gross-Bitteschben. A prágai német műegyetemen folytatott tanulmányok után 1867-től 1869-ig a Bécsi Képzőművészeti Akadémia építészhallgatója volt. Itt nagy hatással volt rá az intézmény professzora, Teophil Hansen dán építész, akinek épületei, köztük a Ringstrasse impozáns historizáló palotái ma is meghatározzák Bécs arculatát.

Tanulmányai befejeztével Otto Wagner irodájában helyezkedett el. A Pesti Izraelita Hitközség 1870-ben Wagnert kérte fel a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga terveinek elkészítésére, ő pedig bevonta a munkálatokba Kallinát is. A tervezési munkák mellett megbízták az építkezés vezetésével, így a magyar fővárosba költözött.

Munkájával annyira elégedettek voltak, hogy a hitközség tagjai sorra látták el megbízásokkal, és számos pesti bérpalotát tervezett neoreneszánsz stílusban, amelyekkel hozzájárult az 1870-es évektől rohamosan fejlődő Budapest városképének ma is ismert kialakulásához. Később számos arisztokrata család házi építészeként is dolgozott.

A Rumbach utcai zsinagóga belseje 1894 körül. Fotó: Klösz György, 1894 (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga napjainkban (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)​

Otto Wagnerrel közösen részt vett az új Országházra kiírt tervpályázaton, és az első három díj egyikét nyerték el Steindl Imre és Hauszmann Alajos mellett.

Épületei, a nagypolgárságnak és arisztokráciának tervezett reprezentatív bérpalotái a homlokzat gazdag díszítésével vonják magukra a járókelők figyelmét. Gyakran alkalmazta a neogörög stílusból merítve a timpanont tartó díszes korinthoszi vagy attikai ión oszlopsort, a gazdag stukkódíszítést és rendszeresen megjelennek allegorikus szobrok, emberi vagy állati szoborfejek, kariatidák az épületein.

Kallina Mór első munkái közé tartozik az 1870-ben átadott, az ő tervei alapján készült Nemzeti Torna- és Tűzoltóegylet Szentkirályi utcai csarnoka (Szentkirályi utca 26.) Fotó: Klösz György 1900 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.060).

A Zrínyi utca – Október 6. utcai sarokházat Kallina Mór tervei alapján Pucher József építőmester építette dr. Burián János (1819–1889) királyi tanácsos megbízására 1876-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kariatidák tartják a párkányt a Burián-házon, Zrínyi utca 16. – Október 6. utca 9. (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jahn József építész saját házát Kallina Mórral és Árkay Aladárral terveztette meg 1904-ben (Ráday utca 15. – Erkel utca 13/b) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Jahn-ház (Ráday utca 15. – Erkel utca 13/b) kapuján már a szecesszió hatása érezhető (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Rákóczi út 19. – Szentkirályi utca 2. számú sarokházat is Jahn József megrendelésére Kallina Mór tervezte 1905-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Honvédelmi Minisztérium palotája és a Honvéd Főparancsnokság épülete

A Szent György tér 3. szám alatt 1879 előtt két kisebb ház állt. Elbontásuk után itt épült fel 1879 és 1881 között Kallina Mór tervei alapján a Honvédelmi Minisztérium palotája, amelyet később a Dísz tér felé bővítettek.

Szent György tér, Honvédelmi Minisztérium 1894 körül. fotó: Klösz György (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.011)

A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 1883 körül, Divald Károly felvétele (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Dísz tér 17. szám alatt a XIX. század első felében barokk homlokzatú, emeletes kaszárnyaépület állt, amelynek telkén az evangélikus egyház 1846-ban templomot építtetett. Ezek elbontásával itt épülhetett meg szintén Kallina Mór tervei alapján 1895 és 1897 között a Honvéd Főparancsnokság tömbje, összeépítve a minisztérium palotájával.

A neoreneszánsz stílusú, négyemeletes, nagy méretű kupolával koronázott épületet korintoszi oszlopok és timpanon díszítették. Alagsorában két istálló és konyhahelyiségek kaptak helyet. A második emeleten alakították ki József főherceg honvéd főparancsnok lakosztályát. Az egész épület villanyvilágítással és gőzfűtéssel volt ellátva. A kupola két oldalán a Háború és a Béke allegorikus szoboralakjai álltak.

A Honvéd Főparancsnokság épülete 1896 és 1901 között (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A II. világháború alatt mindkét épület súlyos károkat szenvedett. A minisztérium palotáját a romeltakarítást követően elbontották. A főparancsnokság épületéről a kupolát és a felső két emeletet visszabontották, és évtizedekig torzóként állt a Dísz téren. 2012 és 2014 között részlegesen felújították.

A Honvédelmi Minisztérium romos épülete 1945-ben (Forrás: Fortepan/Kunszt János felvétele)

Jobbra a Honvéd Főparancsnokság lerombolt épülete 1949-ben (Forrás: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte Eth Zürich/Carl Lutz felvétele

Budavári Evangélikus templom

A Dísz téren Mária Dorottyának, József Nádor feleségének kezdeményezésére az evangélikus egyház 1846-ban templomot építtetett. A Honvédelmi Minisztérium épületének bővítésekor szükség lett a területre. A kis templomot ugyan lebontották, de az egyházzal kötött „csereszerződés” értelmében újat építettek a Bécsi kapu téren Kallina Mór tervei alapján, paplakkal és iskolával kiegészítve.

Sárkány Sámuel püspök 1895-ben avatta fel az épületet. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. Friedrich Lóránt és ifj. Bretz Gyula tervei alapján az újjáépítéssel 1948-ra készültek el.

Bécsi kapu tér, Budavári evangélikus templom, 1931 (Forrás: Fortepan)

Az új evangélikus templom, a paplak és az iskola homlokzati tervrajza (Forrás: Hungaricana/BFL - XV.17.d.329 – 6565/1–2, 6566, 1–8. f.)

Budai Vigadó

A mai Budai Vigadó helyén a török korban áru-, később fegyverraktár állt. A XIX. században katonai raktár működött itt. A századforduló idején fogalmazódott meg a gyorsan fejlődő polgárság részéről az igény egy vigadóra Budán, hogy legyen méltó helyszíne rendezvényeiknek. A főváros 1894-ben bocsátotta a területet rendelkezésre, a szomszédos két telekkel kiegészítve.

A Fő utca – Corvin tér – Iskola utca határolta helyszínre 1896-ban írták ki a nyilvános tervpályázatot, amelyen Kallina Mór vejével, Árkay Aladárral (18681932) az első díjat nyerte el. Így terveik alapján készült el a Budai Vigadó 1898 és 1900 között.

A Budai Vigadó épülete 1915-ben (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A kétemeletes épület neoreneszánsz jegyekkel, eklektikus stílusban épült. A főhomlokzatot attikai jón oszlopok és timpanon díszítette, érdekessége a második emeleti kerek ablakok. A belső terek kialakításában már a szecesszió köszön vissza. 

A Budai Vigadó szecessziós belső díszítése, 2019 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1900. január 20-án Halmos János, Budapest polgármestere adta át az épületet. A nyitórendezvény a január 30-i farsangi bál volt. 350 négyzetméteres díszterme báloknak, hangversenyeknek, táncestélyeknek volt helyszíne, de politikai gyűléseknek és választásoknak is színtere volt. Az épületben működött a Budai Polgári Kör 1943-ig, a Budai Könyvtár Egyesület nyilvános közkönyvtára az I. világháborúig és a budai anyakönyvi hivatal. Az épület Fő utcai sarkán kávéház, az Iskola utcain bordóvörös fával és falikárpittal burkolt, 400 személy befogadására alkalmas étterem működött.

„Az egész épület 1.060,000 koronába került. Az építésnél meglehetős bőkezűen jártak el, mert bármerre forduljunk a vigadóban, mindenütt ízléses, előkelő s szemnek tetsző dolgokat látunk. A díszterem óriás tükrei, a falakon százával függő lámpakoszorúk, a Pauli Erik falfestményei: az Est és a Reggel, a mellékhelyiségek kedves, szerény s mégis pazar díszítései: mind nagyon emelik az új vigadót” – írta az épületről Geley József a Vasárnapi Ujságban 1900. február 4-én.

Vacsora a Budai Vigadóban 1909 februárjában (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Az épület 1945-ben, Budapest ostromakor súlyosan megsérült. A helyreállítást követően működött itt pártmozi, bérelte a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FGKP) az I. emeleti termeket, majd az 1950-es évektől a Népművészeti Intézet és a Magyar Állami Népi Együttes székhelye lett.

20062007-ben külső felújítás zajlott, 20172018-ban pedig teljes rekonstrukció. Jelenleg a Hagyományok Háza működik az épületben (így az intézményhez tartozó  Magyar Állami Népi Együttesnek is itt van a székhelye és próbatermei).

A Budai Vigadó épülete 2019-ben. A rekonstrukció során kerültek vissza a párkányokra és a timpanon fölé az allegorikus szobrok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu).

Kallina Mór 1913. május 5-én hunyt el, sírja a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben található.

Nyitókép: A Budai Vigadó 2019-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)