Keresés az archívumban

Terasz a várbeli palotán: botrány vagy természetes változás? Végigfutott a magyar sajtón, hogy valószínűsíthetően teraszt építenek a budai Várban található, egykori karmelita kolostor Dunára néző szárnyához, amely a Miniszterelnökség leendő székhelye lesz. Botrányos beavatkozás? Vagy nincs itt semmi probléma? Szakértők szerint nem ördögtől való a kiegészítés, de annak pontos tervei a lényegesek. A szomszédos Sándor-palotán sem egyidős a jelenlegi terasz az épülettel.

Ilyen lesz a Közlekedési Múzeum Kerek évfordulót ünnepel a Közlekedési Múzeum, legalábbis elméletben: a kiállítóhely ugyanis már egy éve zárva tart, s egyelőre csak reménykedhetünk, hogy néhány hónap múlva legalább az ikonikus darabjai látogathatók lesznek a Millenárison.

Hasznosítják a budavári Magdolna-tornyot A budavári Magdolna-torony hasznosítása, sőt a templom újjáépítése is többször szóba került az évtizedek alatt, de a tornyot először csak tavaly májusban nyitották meg a látogatók előtt. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek az újjászületéshez. Pályázatot írt ki az I. kerületi önkormányzat a Magdolna-torony hasznosítására, a benyújtási határidő április 22-én, pénteken jár le. Mindenképpen előnyben lesz az a pályázó, aki a kulturális funkció erősítésére tesz ajánlatot.

Megújulhat a Hild tervezte hegyvidéki Fácán Nagyvendéglő Természetvédelmi oktatóközpontként születhet újjá az egykori zugligeti Fácán Nagyvendéglő. A vendéglő a reformkori megnyitásakor Zugliget már nagy népszerűségnek örvendett a kirándulók körében, ezért hamar felkapott hellyé vált, s egy évszázadon keresztül élte fénykorát.

Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.

Budapest100: egymást érik a programok a Nagykörúton Városismereti sétákkal, beszélgetésekkel, nyitott házzal és színes programokkal várják a Nagykörút épületei, kávézói, boltjai a látogatókat az idei Budapest100 programjain szombaton és vasárnap.

Kállay Miklósnak állítottak emléktáblát a Józsefvárosban Kállay Miklós egykori lakóháza, a józsefvárosi Horánszky utca 12. alatti épület falán állítottak emléktáblát az egykori világháborús miniszterelnöknek.

Macskazene és száradó falak – 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház A márciusi 12 pont egyik fontos követelése volt a pesti országgyűlés, de a testület először 150 éve ülésezett az Ybl Miklós tervezte Képviselőházban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ideiglenesnek szánták a rekordidő alatt felhúzott épületet, de aztán évtizedekig ez volt az országgyűlés otthona.

Erkel utcai bontás: maradandó heg a városképen Végleg eltűnik egy 1860-as években épült lakóház a Kálvin tér közeléből, a közkedvelt Ráday utca szomszédságában lévő Erkel utcából. A klasszicista ház ledózerolásával az eddig egységes utcakép jóvátehetetlenül megbomlik.

Indulhat a budavári lovarda újjáépítése A budai Vár újjáépítését célzó Nemzeti Hauszmann Terv első ütemében májusban megkezdődhet a lovarda visszaépítése. Jó ütemben halad a Szent István-terem rekonstrukciójának előkészítése is.

Zarándoklat indul Budapestről Csíksomlyóra Negyven napig tartó gyalogos zarándoklat indul Budapestről a székelyföldi Csíksomlyó búcsújáró helyére kedden.

Budapest, a változó világváros és Kertész Imre Bár a minap elhunyt Kertész Imre közéleti szerepének és írói életművének társadalmi feldolgozása napjainkban még finoman szólva sem végleges, kevésbé közismert az az érdekes tény, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas író milyen érzékletesen írt a háború előtti és utáni Budapestről.

Gondolta, hogy már két éve nyitva a Várkert Bazár? Április első napjaiban lesz két éve, hogy nyitva áll a megújult Várkert Bazár. A születésnap alkalmából április első hétvégéjén számos programmal várják az érdeklődőket.

A nagy háború emlékezete a főváros múzeumában A Kiscelli Múzeum kiállítással emlékezik a nagy háborúra. Könnyen megteheti, mert országos viszonylatban is gazdag anyag áll a rendelkezésére, ugyanis a Budapest Székesfőváros Tanácsa 1915-ben határozatot hozott a háborús anyag gyűjtéséről, amelyhez hasonló jelentőségű gyűjtés azóta sem történt. Így került közgyűjteménybe több ezer irat, plakát és szép számú fotó is.

Irodalom járja be a pesti utcákat A Katona József Színház színészbüféjétől a Földalatti Vasúti Múzeumon át a Papnövelde utcai Ráth-pincéig Budapest számos pontján tartanak felolvasást ismert színészek az Irodalom éjszakáján március 31-én.

Egyre vonzóbb az ingatlanbefektetőknek Budapest A nyolcadik legvonzóbb európai főváros Budapest a nemzetközi ingatlanbefektetők körében egy friss kutatás szerint.

Krakkó-Budapest két jó barát Több száz kincsen keresztül mutatja be a várbeli Budapesti Történeti Múzeum a magyar főváros és a lengyelországi Krakkó párhuzamos történelmének évszázadait.

Sárga ház blues: Lipótmező története Évek óta kiürítve omladozik a Lipótmező, vagyis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas épülete a budai hegyek tövében. A Parlament utáni második legnagyobb budapesti épület és a benne lévő intézmény története izgalmas lenyomata az elmúlt két évszázad magyar és fővárosi történelmének – csak az a kérdés, mi lesz vele.

Nagyon olcsó világváros Budapest Nincs a száz legdrágább világváros között Budapest az Economist Intelligence Unit ranglistája szerint. A magyar főváros dollárban mért átlagos megélhetési költsége az EIU számításai szerint a New York-i szint 55 százaléka.

Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.

12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.

A budai Várba kerül Habsburg Ottó hagyatéka A magyar kormány örömmel fogadta Habsburg Ottó hagyatékát és fontosnak tartja, hogy azt méltó helyen és módon helyezzék el a budai Várban.

Petőfi nyomában járhatunk a nemzeti ünnep idején A nemzeti ünnepünkre való készülődés keretében programsorozat indul a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Pest-Budai Petőfi Egyesület közös szervezésében.

Petőfi híd: a Duna-hidak igáslova Horthy Miklós hídként indult, de évtizedek óta viseli a forradalmár költőnk nevét a Petőfi híd. Az egyszerű, de masszív hídszerkezet sokáig bírta a hatalmas forgalom folyamatos terhelését, de a mostani kőomlások is mutatják: itt a sürgető ideje a híd felújításának.

Időszakos vízfolyás lett Buda egykor vad patakja Van víz az Ördögárokban! – konstatálják örömmel a gyerekek a villamoson, ahogy döcögünk a Hűvösvölgyi úton a város felé. Sajnos jogos a különlegességnek kijáró hangos figyelem: egyre ritkábban csillan meg valami a mély meder alján.

Régi idők fenyői – Mamutok Budakeszin Örökzöld óriásokat kerestem. Rájuk is bukkantam Budapest határán egy kicsit túl, Budakeszi szélén. Rejtélyes mamutfenyőpáros mered az égnek a település határában, élesen és fenségesen megkülönböztetve magukat a környező, fakó mezőtől. Nevezetes fák, 3. rész.

Újjáépítették a fasori református templom orgonáját Tizenhárom éven át folyó munka keretében építették újjá a budapesti fasori református templom orgonáját. „Az új orgonával gazdagodva, templomunk a hazai zenekultúra ápolásának és a zenés áhítatok új lehetőségeinek gyönyörű színhelyévé vált” – nyilatkozta Pálúr János orgonista.

Itt vannak a Budapesti Építészeti Filmnapok! Immár a 8. alkalommal rendezik meg a Budapesti Építészeti Filmnapokat. A Kortárs Építészeti Központ rendezvénye Európa második legnagyobb építészeti filmes seregszemléjévé növekedett.

Kész a leltár: budapesti séták a tudomány körül Budapest nem csak számos híres tudós és feltaláló szülővárosa, hanem a tudományos teljesítményekre szobrokkal és emlékművekkel is gazdagon emlékező város. A Budapesti séták a tudomány körül című könyv ezeknek a leltára.

A Duna fővárosai – Bécs, Budapest Bécs és Budapest történelmi jellegzetességeit és hasonlóságait mutatja be a Várkert Bazár legújabb fotókiállítása. A képpárok felidézik a XIX-XX. század fordulójának, a dualista monarchia időszakának évtizedeit, miliőit.

Tényleg magányos a cédrus Sorozatba kezdünk a pestbuda.hu zöldrovatában: sorra a vesszük a főváros legnevezetesebb nagy fáit. Elsőként a II. kerületi, évszázados cédrushoz zarándokoltunk.

Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? II. A maga idejében elképesztően modern és korszerű volt, és megfelelő karbantartással ma sem nézne ki balkáninak a Déli pályaudvar, amelynek bezárása ismét téma lett. Milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút? Cikksorozatunk második része.

Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.

Újabb patinás hűvösvölgyi villa tűnhet el? Eldugott helyen fekvő, 120 éves, hamisítatlan hűvösvölgyi villaépületet hirdettek meg eladásra a minap. Hamarosan eldózerolható, hogy modern társasházat emeljenek a helyére?

Évszázados terv a Miniszterelnökség Várszínházba költözése Buda első állandó színháza volt a Várszínház: 1800-ban Beethoven is koncertezett benne, száz évvel később a Sándor-palotával együtt le akarták bontani. Most a Miniszterelnökség költözhet az épületbe, ám ez a terv nem új keletű.

A Bálna jó – Pest-budai házvadász Az a jó épület, amely néhány vonallal lerajzolható. Erre kiváló példa a Duna pesti oldalán álló Bálna épületegyüttese, ami a közvélekedéssel szemben a nehézkes megszületése és vitatott működése ellenére az utóbbi évtizedek egyik legjobb hazai épülete.

Majomház, bagolyvár és szakállas nő: másfél évszázados az Állatkert Az idén másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert históriáját mutatták be egy helytörténeti előadás keretében a Fővárosi Levéltárban. Tudták, hogy egykor szakállas nőt is mutogattak a majmok és medvék mellett?

Emléktáblát avattak Árkay Aladárnak Emléktáblát avattak Árkay Aladár és családja építész tagjainak tiszteletére a városmajori Kallina-villa homlokzatán.

Vaporettó helyett Combino – a Nagykörút sztorija Jubilál idén a Nagykörút, immár százhúsz éve dübörög a főváros egyik legforgalmasabb útvonala. De hogyan alakult volna a története, ha a legmerészebb fejlesztési tervek valóra válnak? És milyen Nagykörútra vágyunk a XXI. században?

Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.

Budapest alulról: az infrastruktúra művészete Mi, városlakók és turisták általában csak a felszíni külcsín alapján ítélkezünk egy környékről vagy egy város összképéről. Pedig nem élhet egy város az őt életben tartó és működtető föld alatti infrastruktúrája nélkül. Mint artériák és vénák hálózzák be Budapest mélyét a csatornák és alagutak, amik nélkül egy nap alatt tönkremenne a városunk. Zsoldi Katalin videósorozatában lemodellezte Budapest föld alatti hálózatát.

Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.

Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.