Ilyen lesz a Közlekedési Múzeum

2016. április 26. 12:00

Kerek évfordulót ünnepel a Közlekedési Múzeum, legalábbis elméletben: a kiállítóhely ugyanis már egy éve zárva tart, s egyelőre csak reménykedhetünk, hogy néhány hónap múlva legalább az ikonikus darabjai látogathatók lesznek a Millenárison.

Írta: Albert Enikő

Éppen fél évszázada, 1966 áprilisában nyitotta meg kapuit a helyreállított Közlekedési Múzeum. Az új létesítmény azonban csak nyomokban emlékeztetett pompás elődjére: a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedő épületet nem állították vissza eredeti formájában.

Pedig az 1896-ra elkészült Közlekedési Csarnok a millenniumi ünnepségsorozat egyik legimpozánsabb darabja volt. A Magyar Királyi Államvasutak főépítésze, Pfaff Ferenc által romantikus-eklektikus stílusban tervezett épület méretei alapján székesegyháznak is beillett volna: 25 méter átmérőjű kupolát és 90 méter hosszú, részben üvegtetős csarnokot kapott.

A lenyűgöző léptékek mellett a részletekre is ügyeltek: a színes üvegablakokat Róth Miksa tervezte. Az ezredéves kiállítást követően 1899-től itt rendezték be a kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumát. Az ekkor még főként a magyar hajózásra és a kor sikerágazatára, a vasútra koncentráló kiállítás Magyar Királyi Közlekedési Múzeum néven 45 évet élt meg, majd jött a II. világháború és a majdnem végzetes bombatalálat. Részleges helyreállítására is egészen 1966-ig kellett várni, 1987-ben pedig újabb ráncfelvarráson esett át.

Ilyen volt a Közlekedési Múzeum 1896-ban, az ezredéves kiállítás idején

A múzeum eredeti épületére nem lehetett ráismerni az 1966-os helyreállítás után

Visszakapja eredeti, 1945 előtti formáját az épület a 2018-as nyitásra

Az elmúlt évtizedekben megtalálhatók voltak itt az eredeti, 1896-os kiállítási darabok, mint például az 1850-es gőzmozdony XIX. században készült, ma már világhírű, 1:5 arányú kicsinyített mása vagy az első dunai gőzhajó, az 1817-es Carolina modellje csakúgy, mint Farkas Bertalan űrkapszulájának pontos másolata. Ám nem csupán a múzeumban kiállított tárgyak voltak érdekesek.

Emlékszik még valaki Ancsára vagy a 424-esre? Előbbi a múzeum tetején elhelyezett egymotoros, kétfedelű legendás repülőgéptípus magyar beceneve, melyet még a II. világháború után fejlesztettek ki szovjet barátaink. Utóbbi pedig a magyar ipar büszkesége, a 424-es gőzmozdony, melynek 001-es sorszámú darabja a múzeum mellett kapott helyet, s amelynek tervezésében annak idején maga a kormányzóhelyettes, Horthy István is részt vett. A múzeum falához tapasztott piros dízelmozdonyorr, a svéd gyártású M61-es évtizedeken át a magyar közösségi közlekedés ikonikus darabja volt, a kiállított darab egy 1999-ben Balacsonyládihegynél felborult, majd leselejtezett, szebb napokat látott modell volt.

Ám csalódni fog, aki az évforduló alkalmából most úgy dönt, felkeresi a Közlekedési Múzeumot. Az épületet is utolérte a Liget Budapest Projekt, tavaly áprilisban bezárták, és legközelebb 2018 márciusától lesz látogatható.

A tervek szerint az épület visszakapja eredeti, 1945 előtti formáját, míg belül modern, XXI. századi színvonalat ígérnek: 4000 négyzetméterrel, a térszint alatt két emelettel megnövelt látogatótérrel.

S hogy addig hol találjuk a tárlat darabjait? Bár a múzeum belső, bontási munkálatai már elvileg márciusban elkezdődtek, a kiállítási tárgyak a mai napig jórészt raktárakban porosodnak. Tavaly év végéig úgy tűnt, a felújítás idejére a Bálna fogadja be a legérdekesebb közlekedési tárgyakat, ám a legfrissebb hírek szerint a Millenáris D épülete lesz a befutó – ha minden a (legutóbbi) tervek szerint halad, nyár végétől itt találjuk meg többek között a Ford-T automobilt, az emblematikus „Derű” gőzmozdonyt vagy a Szojuz–35 űrkabint.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó