Keresés az archívumban

Tér és történelem – Pedrazzini emlékezete A fővárosi '56-os emlékművekről szóló sorozatunk harmadik részében az egykori Köztársaság térre látogatunk, amely ma már II. János Pál pápa nevét viseli. A forradalom egyik legismertebb helyszínén a lebontott és meg nem valósult mementók hűlt helye mellett (és helyett) egy francia újságíró mellszobrát találjuk.
Tóth Ilonkára emlékezik a Nemzeti Színház A Tóth Ilonka című darabbal ünnepli az 1956-os forradalom 60. évfordulóját a Nemzeti Színház.
Nemzeti pöttyös labdáink – a Múzeumkert múltja és jelene Vajon miféle értéke lehet az évtizedekkel ezelőtt elveszett – a nagy fák ágain fennakadt vagy odvukba gurult – gumilabdáknak? Debreczeni-Droppán Béla történész-muzeológus szerint nagyon is érdekesek, hisz egy jól ismert belvárosi helyszín, a Múzeumkert életteli múltjának beszédes mementói.
Mesélnek a régi reklámok Ha a mai újsághirdetésekre, reklámokra gondolunk, gyakran az jut eszünkbe: túlságosan feltűnőek, félrevezetőek, harsányak. „Bezzeg régen minden hirdetés egy műalkotás volt!” – hihetnénk. De valóban így van? Nos, a Vasárnapi Ujság száz évvel ezelőtti példányait böngészve egészen meglepő következtetésekre lehet jutni.
Liget fórumot hirdettek Szeptember 21-re Liget park fórumot hirdetett Persányi Miklós, a Liget Budapest kert- és tájépítészeti felelőse. Persányi kellemesebb és többeknek tetsző Ligetet; kevesebb autót, több természetet, valamint zöldebb Ligetet, még több fát szeretne.
Jönnek a Kulturális örökség napjai Főúri paloták, kastélyok, kúriák, várkastélyok, lakóházak, népi épületek, ipari épületek, szakrális terek, temetők, közintézmények, múzeumok, galériák és könyvtárak nyílnak meg a látogatók előtt.
Megvédi a fakivágást az Állatkert Kivágott néhány fát az Állatkert: a cselekményt közleményekben támadták a ligetvédők, de az intézmény visszautasítja a vádakat.
Milyen volt a régi Városligeti Színház? „Feld papa” kezdetleges nyári arénából állandó kőszínházzá alakított műintézete, a Városligeti Színház évtizedeken át a hazai színházi élet érdekes színfoltja volt az akkori főváros peremén. Egyszerre elégített ki magas kultúrigényt, és adott helyet az igénytelenebb szórakozásnak. Falai közül színművészetünk számos kiválósága indult, deszkáin Európa legnevesebb aktorai léptek fel.
Mágnásfertályból múzeumi negyed? Formálódik egy új múzeumi negyed képe, amely a Ligetbe tervezettnél kisebb, kevesebb vihart kavar, ám jelentősége vitathatatlan: a Magyar Nemzeti Múzeum környezetében, a józsefvárosi Palotanegyed szépül, zöldül a közeljövőben.
Szubjektív Budapest A Budapest titkai című kötet arra vállalkozik, hogy nevezetes fővárosi helyszínekről gyűjtsön össze érdekességeket. A könyvben huszonnyolc épület múltját ismerhetjük meg sok korabeli és mai fotóval, rajzzal illusztrálva.
Teljen meg élettel a Bartók Béla út! Évek óta zajlik az újbudai Bartók Béla út újjáéledése, már külön kezdeményezés fogja össze az útszakasz kulturális eseményeit. Most mégis úgy tűnik, ismét a belvárosi sztrádák hívei állnak nyerésre a forgalomcsillapításról szóló tervekkel szemben. Pedig számos érv szól az utóbbi mellett, és talán még nincs minden véglegesen eldöntve.
Hetvenöt éve tartunk jobbra az utakon Idén hetvenöt éve vezették be Magyarországon is a jobbra tarts! közlekedési szabályát, áttérve a bal oldali haladási irányról a jobb oldalira. Budapesten több hónapra volt szükség az átálláshoz. Az 1941. májusi minisztertanácsi döntés indoka az volt, hogy a jobb oldali közlekedés bevezetésével Magyarország szüntesse meg az európai országokkal szemben meglévő idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrányát.
Időutazás húsz percben – archív sztereofotók a Műcsarnokban Rövid kalandra hívja a Műcsarnok a városi hőségben kitikkadt turistáit: alagsorának két termében a sztereofotográfiába és egyben az 1900 körüli évek világába vezeti be a látogatókat. A Boldog békeidők elnevezésű tárlathoz kétféle szemüveget is kapunk, hogy a 3D élmény teljes legyen.
Új világváros született: Budapest és a vidék ezredéves ünnepéről Százhúsz évvel ezelőtt, a millenniumi ünnepségsorozat nem csupán a honfoglalás méltó megünneplését jelentette. Új világváros született. Felsorolni is nehéz lenne az ünnepségsorozat hozadékaként megvalósult fejlesztéseket.
Lajta monitor: kicsit kicsi, kicsit szürke, de a miénk A magyar soha nem lett igazán hajós nemzet, tengerpartunkat rég elvesztettük, de a minket fél Európával összekötő Dunán máig megőriztük a vízi honvédelem hagyományait. A magyar vízi hadtörténet legfontosabb relikviája és másfél évszázadnyi történelmünk szemtanúja a Lajta monitor, ami most újra a Parlament előtt állomásozik a Dunán.
A Széna piactól a Bagolyvárig: 150 éves a lóvasút Idén százötven éve, hogy a lóvasút megindult Pesten. A kiszámítható, menetrend szerinti városi tömegközlekedés megindulása az utazási szokások gyökeres változását és végső soron addig nem látott városfejlődést hozott magával. Milyen szerepe volt ebben egy hajdani, 48-as főhadnagynak, és melyek az évforduló máig ható következményei?
'56-ról konferenciáztak az Akadémián 1956 után a vazallusállamok elfogadták a tartós szovjet uralmat, de Moszkva is megértette, hogy engednie kell bizonyos kérdésekben – hangzott el az Akadémián.
Budapest leglátogatottabb fürdője a „Szecska” Tíz éve újították fel a 103 éves Széchenyi gyógyfürdőt: immár egy évszázada várja látogatóit – akik szép számban járnak is a városligeti intézménybe.
Ilyen lett a megújult Széll Kálmán tér Megújult a budai Széll Kálmán tér, és a napokban a közönség már birtokba is vehette az átalakult teret. Mik a megújult Kalef legjobb és legrosszabb elemei? Megnéztük és ítélkeztünk. A megújult Széll Kálmán tér bizonyítványa: jó - de nem jeles.
Megújul a „Pala” A húszas évektől Európa legnagyobb strandmedencéjével büszkélkedhetett a Margit-szigeti Palatinus strandfürdő. Az idei évben változatlanul várja a fürdőzőket a „Pala”, pedig már készen vannak a tervek a rekonstrukciójára, sőt már a kivitelező cég is elnyerte a pályázatot.
Jön az új örökségvédelmi szabályozás Átalakul a kulturális örökségvédelem rendszere. Gyorsabbá tennék a nagyberuházások régészeti előkészítését, hatékonyabbá tennék a bírságolást. A műemlék kisajátításának indokai közé bekerülne a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség fogalma is.
Első lett a Vásárcsarnok a CNN piactér-ranglistáján A CNN amerikai hírtelevízió utazási magazinja listát állított össze a legjobb vásárcsarnokokból a világ körül: az első helyezett a budapesti Nagyvásárcsarnok lett.
Hasznosítják a budavári Magdolna-tornyot A budavári Magdolna-torony hasznosítása, sőt a templom újjáépítése is többször szóba került az évtizedek alatt, de a tornyot először csak tavaly májusban nyitották meg a látogatók előtt. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek az újjászületéshez. Pályázatot írt ki az I. kerületi önkormányzat a Magdolna-torony hasznosítására, a benyújtási határidő április 22-én, pénteken jár le. Mindenképpen előnyben lesz az a pályázó, aki a kulturális funkció erősítésére tesz ajánlatot.
Négy évszázad meghajlással. Shakespeare-évforduló Budapesten Négyszáz éve annak, hogy a távoli Angliában, állítólag éppen születésének napján, 52 éves korában elhunyt William Shakespeare. Ezen a hétvégén az egész világon róla emlékeznek meg, így nálunk is. Kiderült: szobra is van Budapesten.
Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.
Macskazene és száradó falak – 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház A márciusi 12 pont egyik fontos követelése volt a pesti országgyűlés, de a testület először 150 éve ülésezett az Ybl Miklós tervezte Képviselőházban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ideiglenesnek szánták a rekordidő alatt felhúzott épületet, de aztán évtizedekig ez volt az országgyűlés otthona.
Gyere ki a kertbe! Miként csempészhetnénk a belvárosba egy kis kertvárosi hangulatot? Hogyan tehetnénk urbánus élettereinket természetközelibbé? A Belső Kertek Csoport szerint a megoldás: legyenek zöldebbek a társasházi udvarok, és kapjanak merőben új funkciókat! A recept működik.
Kiállítás nyílt egy klasszikus Magyarország-térkép alkotójáról Kétszázötven éve született Lipszky János, a 19. század eleji Magyarországot részletes térképen feldolgozó huszártiszt és tudós: tiszteletére kiállítást szervez a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár.
Hit és hely: a gercsei templom Nyolcszáz éve építhették, többször leégett, falai félig leomlottak, de most mégis áll, és húsvétvasárnaptól újra miséznek is benne. Árpád-kor, gót betűs kőkereszt, újonc facsemeték: Budapest határában jártunk, a gercsei templomnál.
Megdőlve bár, de törve nem – Narancseperfa a Margit-szigeten Március idusán nemcsak a forradalomra emlékezhetünk Budapesten, hanem az 1838-as nagy dunai árvízre is, amely 14-e és 18-a közt romba döntötte a város egy jó részét (hogy aztán Pest a romokon nagyvonalú metropolisszá épüljön fel). A jeges áradás sok áldozatot követelt, és a növényvilágban is jelentős károkat okozott.
Sárga ház blues: Lipótmező története Évek óta kiürítve omladozik a Lipótmező, vagyis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas épülete a budai hegyek tövében. A Parlament utáni második legnagyobb budapesti épület és a benne lévő intézmény története izgalmas lenyomata az elmúlt két évszázad magyar és fővárosi történelmének – csak az a kérdés, mi lesz vele.
Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.
12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.
Bikapók, kökörcsin és gurgolya – Séta a Sas-hegyen Menedék a betontengerben – így hirdeti magát a XI. kerületi Sas-hegyi Látogatóközpont. Igazi felüdülés itt sétálni, és most tavasszal még egy különlegesen szép virágot is megfigyelhetünk a domboldalon. A jó idő beköszöntével március közepén újra indulnak a vezetett barangolások.
Végre megnyitották a Tüskecsarnok uszodáját is A két évtizedes szunnyadás után végre életre kelő, XI. kerületi Tüskecsarnok uszodáját megnyitották a nagyközönség előtt. az új, fedett uszodakomplexum egy 50 méteres, tízpályás versenymedencéből, valamint egy 25 méteres, állítható medencefenékkel rendelkező bemelegítő- és tanmedencéből áll, s egy 1000 fős lelátó is tartozik hozzá.
Kész a leltár: budapesti séták a tudomány körül Budapest nem csak számos híres tudós és feltaláló szülővárosa, hanem a tudományos teljesítményekre szobrokkal és emlékművekkel is gazdagon emlékező város. A Budapesti séták a tudomány körül című könyv ezeknek a leltára.
Emléktáblát avattak Sztankay Istvánnak A magát bel-budainak tartó Sztankay István előtt tisztelegve avattak emléktáblát a Városmajor utcában hétfőn. Az emléktábla a XII. kerületi önkormányzat támogatásával valósulhatott meg.
Tényleg magányos a cédrus Sorozatba kezdünk a pestbuda.hu zöldrovatában: sorra a vesszük a főváros legnevezetesebb nagy fáit. Elsőként a II. kerületi, évszázados cédrushoz zarándokoltunk.
Megújulhat végre a Citadella? Már jó száz éve le-le akarják bontani, de továbbra is velünk van, és se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk a Citadella épületét. A Gellért-hegy tetején álló erődítménybe vagy annak helyére már sokan sok mindent megálmodtak Széchenyitől Makoveczig, de most csak egy a biztos: egy megkopott turistacsapda hangulatát árasztja a hely. De most talán tényleg felújítják. Vagy sem.
Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.
Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.
Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.