A helytörténet az elmúlt években egyre népszerűbb lett, helytörténeti séták, egész Budapestet felölelő nagyrendezvények, interaktív tárlatok kínálják a lehetőséget lakóhelyünk múltjának megismerésére. A helytörténeti kiadványok is reneszánszukat élik, a régi TKM (Tájak, Korok, Múzeumok) kis füzeteit egyre igényesebb kiadványok váltják fel. Sőt már nemcsak múzeumok vagy kiadók, hanem magánszemélyek is vállalkoznak arra, hogy saját kiadású könyvekben népszerűsítsék Budapest helytörténetét.

A közelmúltban jelent meg Bartos Erika (a Bogyó és Babóca mesék írója) tollából a Budapest titkai című kötet, amely arra vállalkozik, hogy nevezetes fővárosi helyszínekről gyűjt össze érdekességeket. A könyvben huszonnyolc épület múltját ismerhetjük meg sok korabeli és mai fotóval, rajzzal illusztrálva.

Az ismertetett helyek kiválasztása – ahogy a szerző is beismeri – teljesen szubjektív alapon történt, vagyis ami a szívéhez közel állt, ami felkeltette az érdeklődését, azt tárja az olvasóközönség elé. Megismerkedhetünk például a pesti oldalról a Magyar Földtani Intézet épületével, az Operaházzal vagy a Rózsavölgyi Zeneműbolttal, míg Budán többek között a Halászbástyát, a Gellért gyógyfürdőt vagy a Jókai-kertet ismerteti a kötet.

A szerző alapos kutatómunkát végzett, a fényképek, tervrajzok pontos forrásmegjelöléssel kerültek be a könyvbe, és különlegesség, hogy Bartos Erika a saját rajzaival is díszítette az oldalakat. Minden egyes épület bemutatásának végén érdekességeket is kiemel az épülettel, illetve a környezetével kapcsolatban, így lehetővé teszi, hogy tágabb kitekintéssel ismerhessük meg az adott kulturális örökségünket. Így például a Margit-szigeti Víztorony kapcsán megtudhatjuk, mint hogy 1863-ban majálist rendeztek a szigeten Richard Wagner tiszteletére, akinek a csónakja a kikötéskor felborult, és a híres zeneszerző majdnem a Dunába veszett.

A könyve semmiképpen nem nevezhető bedekkernek, sem olyan könyvnek, amelyet az ember kézben tartva végigjárhatja a benne található érdekességeket. Az album méreteinél fogva otthon olvasásra, nézegetésre alkalmas. A kötetet igényes minőségben kivitelezett és gazdagon illusztrált, azonban – bár a szerző hosszú éveket töltött az összeállításával, levéltári, könyvtári kutatómunkával – újdonságokat, új adalékokat a tárgyalt épületek történetéhez nem tud nyújtani. Lehet, hogy ez nem is volt cél, hiszen ahhoz, hogy felkeltse a kedvet a helytörténet iránt, bár kevés valódi titkot tár fel, kiváló munka a Budapest titkai.