A Várkert Bazár történetét, építésének részletes krónikáját, a Budai Ifjúsági Park, valamint az épületegyüttes rekonstrukciójának históriáját tárja az olvasók elé a Hauszmann Alapítvány gondozásában megjelent és november 20-án bemutatott, Ybl megvalósult álma – A Várkert Bazár története című kiadvány – olvasható az MTI hírében.

A Budavári Palotanegyedet bemutató könyvsorozat negyedik része, az Ybl megvalósult álma – A Várkert Bazár története című, Szentpály-Juhász Miklós által írt és Balázs Attila, Bálint Éva és Kiss Henrietta által szerkesztett kiadvány 16 részben mutatja be a Budapest I. kerületében található, Ybl Miklós által tervezett, 1875 és 1883 között épült épület történetét.

Az olvasók a kötetből többek között megtudhatják, hogy kik voltak az építkezés során Ybl Miklós legkiválóbb munkatársai, hogyan hátráltatta az 1876-os dunai árvíz az építkezést, valamint hogy milyen sérüléseket szerzett a Várkert Bazár a második világháború során, ezenkívül pedig különböző, különleges ábrázolásokat láthatnak például az épület utolsó tervváltozatáról, századfordulós helyszínrajzáról, valamint korabeli kertjeiről is.

A Várkert Bazár 1880 és 1890 között Klösz György felvételén (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.062)

A Várkapitányság által szervezett könyvbemutatón az YBL6 Művészeti Tér – Várkert Bazár déli palotában Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a tíz éve megújult Várkert Bazár – ahova azóta már sok százezer látogató érkezett – az év 200-250 napján állandó, színes kulturális programkínálattal, többek között különleges kiállításokkal, a különböző korosztályokat megszólító koncertekkel, valamint családoknak és gyerekeknek szóló tematikus programokkal is várja az érdeklődőket.

Az Ybl megvalósult álma – A Várkert Bazár története című kötet (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A Várkapitányság egyik legfontosabb küldetése, hogy nagy népszerűségnek örvendő múzeumpedagógiai foglalkozásokat tart a Várkert Bazárban és a Várhegyen is, a jellemzően általános iskolás korosztálynak – tette hozzá Fodor Gergely. Elmondta: a kommunizmus időszakában a budai Vár területét mesterségesen kiszakították a város szövetéből, azonban a Nemzeti Hauszmann Program részeként már megújult egyebek mellett a Szent István-terem, a Stöckl-lépcső, a Főőrségi épület, valamint a Karakas pasa tornya is, a Vöröskereszt Egylet egykori székházának rekonstrukciója pedig decemberre készül el. A Várkert Bazár nemcsak egy kiemelkedő kulturális centrum, hanem jelentős diplomáciai központ is lett, ezt jól mutatja, hogy idén ez az épületegyüttes ad otthont a magyar EU-elnökségnek – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes megújításáért felelős kormánybiztos (k) beszél, mellette L. Simon László író, kultúrpolitikus (b) és Szentpály-Juhász Miklós (j), a szerző a könyvbemutatón az YBL6 Művészeti Térben 2024. november 20-án (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

L. Simon László író, kultúrpolitikus, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja elmondta: az ötvenes évek rendkívül elhibázott politikai döntésének következményeként a Budavári Palotát gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé, és olyan állapotot hoztak létre, amilyen soha korábban nem létezett, utólag kialakított falmaradványokkal és egy olyan struktúrával, amely a szocialista realizmushoz illeszkedett jobban, a hauszmanni gondolattól azonban nagyon távol állt.

„A Budavári Palotát rendbe kell tenni, még akkor is, ha ez egy szakmai értelemben is rendkívül nehéz és sok vitát kiváltó kérdés” – hangsúlyozta L. Simon László, majd hozzátette: az épületegyüttes vissza fogja kapni azt a képét, amely méltán tette híressé.

Forrás: MTI

Nyitókép: Az Ybl megvalósult álma A Várkert Bazár története című kötet (Fotó: Várkappitányság)