Keresés az archívumban

Néptelenné lett a Népliget Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunkban ezúttal a Népliget érdekességeiről szólunk. A Népliget ligetnek liget, csakhogy éppen a nép hiányzik belőle: elhagyott, elhanyagolt vidék a nyüzsgő város morajlásával körülvéve.
Komor Marcell – a 150 éve született tervezőzsenire emlékezünk Zseniális tervezőépítész, nagy műveltségű szakíró volt, aki hazája felemelkedéséért dolgozott. A 150 évvel ezelőtt született Komor Marcell formavilágára és szellemiségére főként Lechner Ödön építészete hatott.
Dupla évforduló: a Kelenhegyi Műteremház és tervezője Az európai művészeti lexikonok is jegyzik a Mányoki út, Kelenhegyi út kereszteződésénél található Gellért-hegyi műteremházat. Az 1903-ban emelt, késő szecessziós épület számos képzőművészünknek adott otthont a XX. század óta, itt élt Czóbel Béla vagy Rippl-Rónai is. A tervező, Kosztolányi-Kann Gyula 150 éve született.
Szecessziós kiállítás nyílt a megújult Ráth György-villában A szecesszió világába látogathatunk a századforduló művészetét bemutató állandó kiállításon, amely a felújított Ráth György-villában, a Városligeti fasorban található. Megcsodálhatjuk a hazai és nemzetközi szecesszió mestereinek műalkotásait, a XIX. századi nagypolgári otthon pazar berendezését.
Pest első platánja és sétatere Egy emlékmű áll az V. kerületi Szabadság tér sarkán: talán nincs a világon párja. Azt a pillanatot örökíti meg, hogy egy dúsgazdag gróf felesége fát ültet. Ide invitáljuk most fákról szóló sorozatunkban a pestbuda.hu olvasóit, hogy Széchenyi István platánjainak nyomába eredjünk.
Tudta, hogy egy belgának is nagy szerepe volt Budapest kialakításában? Kis túlzással kijelenthetjük, hogy Budapest 150 éve, 1868 októberében született meg. Ekkor olyan változások történtek, amelyek alapjaiban megváltoztatták a város jövőjét.
Letették a Mol-toronyház alapkövét A 28 emeletes, várhatóan 2021-re elkészülő Mol Campus a főváros legmagasabb épülete lesz.
Ezek a legjobb meseparkok és -játszóterek Budapesten Budafoktól a Benczúr utcáig összegyűjtöttük a legizgalmasabb tematikus játszótereket, ahol kicsik és nagyok is élvezhetik a varázslatos játékokat.
Tudta, hogy már egy évszázada panaszkodnak a budapesti közlekedésre? A közlekedési dugó nem új keletű jelenség a fővárosban: épp kilencven éve a budapesti városvezetés buszjáratot indított a Ferenc József hídon, hogy javítsák Buda közlekedését.
Tervei túlélték a XX. századot Hoepfner Guidó eklektikus, szecessziós, konstruktivista munkái, modernista törekvései jól nyomon követhetőek ma is. A legtöbb budapesti épülete ugyanis épségben maradt.
Ez lesz a Kutatók Éjszakája a Nemzeti Múzeumban! Avarok és magyarok, Mátyás király kincsei, vaskor és 3D-technológiák: számos érdekes előadás várható a Nemzeti Múzeumban pénteken.
Hamarosan megújulhat az Igazságügyi Palota Folytatódik a Steindl Imre Program. Amint megoldódik a Politikatörténeti Intézet sorsa, megindulhat a Kúria egykori és leendő épületének felújítása, amelynek során az eredeti, hauszmanni állapotokat állítanák helyre.
Épülhet Budapest első Makovecz-temploma A XX. kerületi Mátyás téren tették le a Makovecz Imre által tervezett református templom alapkövét.
Tudta, milyennek képzelték a Belvárost ötven éve? Nagyszabású tervekből lettek kisebb léptékű és azóta el is avult beruházások az ötven évvel ezelőtti bejelentés után.
Óbudai hárs: egy a sok közül Óbuda, e nagy múltú és sokszínű városrész számos természeti értékkel büszkélkedhet. Védelem alatt álló különleges fája azonban nincs sok. Fákról szóló sorozatunk újabb részében egynek azért nyomába eredtünk.
A Gellért-hegy kistesója: kilátszik az Ínség-szikla a Dunában Ha tartós hőség és aszály van, a folyók is apadni kezdenek. És ha a Duna eléri a nagyjából egyméteres vízszinthatárt Budapestnél, a híradásokban rendre megjelenik egy kis zátony. Ez az Ínség-szikla, ami a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál áll a mederben.
Kétszáz éve született a lánchídi oroszlánok szobrásza Kétszáz éve született Marschalkó János szobrászművész, akinek legismertebb műve a Lánchídon található négy oroszlán.
Így küzdöttek meg a hőséggel a régi idők Budapestjén Strandolás a Dunában, tusoló a villamosremízben, pihenés a ligetben: a kánikulával a régi idők Budapestjén is stílusosan harcoltak az emberek.
Ki mászott fel Will Smith előtt a Lánchídra? A Lánchíd láncai pár napja Will Smith akciója miatt a világ figyelmének középpontjába kerültek. Azonban 170 évvel ezelőtt más miatt kerültek a figyelem középpontjába a láncok.
Ismét egymás szomszédai - Ottlik-kert épül Újbudán Ottlik Géza gyakran kószált a „nádasokkal körülvett Feneketlen-tó” környékén; kicsit odébb, az Ulászló-Bukarest utca által négyzetet körülíró területen, a Kosztolányi Dezső tér mögött most kertet építenek az író tiszteletére. A közösségi tér kialakítására szeptember 21-ig lehet pályázni.
Emlékszik még az Osztapenkóra? Egykor egyszerű útkereszteződés volt itt, majd Osztapenkó hatalmas szobra jelezte Budapest nyugati kapuját. A környék mai is a főváros nagy nyugati csomópontjának számít, immár külön megnevezés nélkül.
A vadászat istennője az árkád mögött A Duna-parti palotasor legkorábbi házát Hild József tervezte 195 éve. A Diana fürdő az egyik első épülete volt a város belső kerületeire jellemző belső udvaros, függőfolyosós háztípusnak. A fürdő egyedisége abban is állt, hogy udvarát és lépcsőházát a főváros földjéből előkerült római szobortöredékekkel díszítették.
Amikor fizetős volt a Margit-sziget Tudta, hogy 1948-ig fizetős volt a Margit-sziget? Előbb magántulajdonban, majd a főváros tulajdonában állva is fizetni kellett a tömegeknek a sziget meglátogatásáért.
„Ah, a ház nélküli ember vándor” – Kisregény a budapesti Tisztviselőtelep születéséről „Van-e olyan nő, aki két csinos utcai, de nem szalon nagyságú – s egy udvari szobácskával megelégszik?” – teszi fel a kérdést a Reakció kiadó gondozásában megjelent ÚJ föld, új szerencse című kisregény egyik szereplője. Bevezetés a józsefvárosi Tisztviselőtelep születésének belső történetébe.
Repülne a belvárosból a Balatonra? A háború előtt lehetséges volt! Tudta, hogy Budapest második légikikötője a Dunán volt, a Szabadság hídnál? A húszas években Bécsbe és a Balatonra is naponta lehetett innen repülni.
Isten ǀ nő – új kiállítás a Hopp Ferencben A Déví-kultusz és a tradicionális női szerepek Indiában: ez a témája a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum májusban nyíló új kiállításának.
Vitézy: új utakon a Közlekedési Múzeum A városligeti régi-új épületben a Magyar Innováció Háza, míg Kőbányán az új Közlekedési Múzeum épülete fog felépülni – ennek részleteiről beszélt Vitézy Dávid a Liget Budapest blogjában.
Fák és versek: a zöld Budapest költői szemmel A költészet napja van – fákról szóló sorozatunkba kerestünk tehát néhány klasszikus alkotást, amelyek az egykori budapesti fáknak állítanak emléket. Meglepően sokat találtunk, sőt még egy emléktáblára is bukkantunk.
Krisztus Budán – egy régi fénykép húsvét ünnepén Hegyoldal, tágas kertek és egy – ahogy hívni szokás – „pléh-Krisztus”. Ez is Budapest volna? Húsvét ünnepén egy régi fénykép és néhány régi feszület nyomába eredünk.
Arccal a Nap felé – üldögélés a Nemzeti Múzeum lépcsőjén A tavasz biztos jele, hogy megjelennek az első napozók a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Még ugyan kabátban, valamire ülve, de az emberek az arcukat a fénybe tartják: élvezik a napfény melegét. Archív képválogatásunk következik a „lépcsőélményről” – amíg végre kisüt most is a nap.
Hatalmas kulturális központ létesül Kőbányán Az Operaházat kiszolgáló Eiffel-csarnok és a Közlekedési Múzeum új komplexuma egykori ipari területen fog létrejönni Kőbányán.
Nyárra elkészülhet a Csillaghegyi Strandfürdő Évekig a bezárás fenyegette Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és legszebb strandját az óbudai Róka-hegy oldalában, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda együttesét. Nemrégiben viszont új esélyt kapott. Hatalmas beruházással szinte teljesen új komplexumot varázsolnak belőle, régi értékei megtartásával.
Fény és árnyék Pasaréten: a 80 éves Torockó téri templom Ünnepélyes istentisztelettel emlékeztek meg Pasaréten, a II. kerületi Torockó téren a református templom alapításának 80 éves évfordulójáról a közelmúltban. A Bauhaus stílushoz sorolt épület megszületésének, fennmaradásának regényes története van, alapkőletételére 1938-ban, felszentelésére pedig egy évvel később került sor.
Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.
Zöldebb lehet a budai Duna-part? Új sétányok a folyóparton, kevesebb felszíni parkoló, különleges parkok, játszóterek és kerékpárutak – ilyen is lehetne a budai Duna-part.
Keretek között – a '60-as évek művészete Érdekes korszak az 1960-as évek a magyar kultúrában: már nem a szocialista realizmus az egyetlen elviselt művészeti irányzat, a cenzúra tűrőképessége nagyobb, és több területen is tapasztalhatók az oldódás jelei.
Erzsébet híd két platánja – II. rész Néhány napja bemutattuk az Erzsébet híd budai hídfőjétől délre, a Rudas fürdő mellett álldogáló gyönyörű platánfa történetét. Most jöjjön a másik! Ez egy kissé távolabb áll a tulajdonképpeni hídfőtől, attól északra, a Döbrentei tér sarkán. Az ő története is végigkövethető fotókon.
Zöld Budapest: az Erzsébet híd két platánja (I. rész) Van az Erzsébet híd budai lehajtójánál két csodálatos méretű platánfa. Az egyik a hídfőtől délre, a Rudas fürdő mellett áll, a másik pedig a Döbrentei tér sarkán, a házak előtt. Legalább százéves mindkettő – és hát történt itt egy s más az elmúlt száz évben.
Ez lesz Budán 2018-ban Az év elején igyekszünk mérleget vonni: mit hozott Budapestnek a 2017-es év, és milyen kilátásai vannak a 2018-as esztendőre. A sokféle projektre tekintettel elsőként a budai oldalt vesszük szemügyre.
Ilyen volt a régi, havas Budapest Esett egy kis hó végre. Hólapátolás előtt vagy után, vagy amíg teljesen el nem olvad, nézegessen képeket: milyen volt itt a régi teleken, Pesten és Budán!
Az eltűnt Margit-szigeti fenyves nyomában Mire jó a fenyő békeidőben? Arra, hogy az angolkertben szép facsoporzatot alkosson. És a háborúban? Hát hídcölöpnek. Egy tanulságos történet a Margit-sziget múltjából a fákról szóló sorozatunk újabb fejezeteként.
Ősz, Őszikék – Arany János és Budapest VI. Végéhez közeledik az Arany János-emlékév. A költő és Budapest kapcsolatát bemutató sorozatunk záró darabjával búcsúzunk mi is tőle.
Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.
A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.
Az emlékezet mestere: Stróbl Alajos síremlékei a Fiumei úti sírkertben A művészet kialakulásában az emlékállításnak meghatározó szerepe volt. A szobrászat egyik fontos feladata a síremlékek elkészítése volt. Ebben olyan kiváló alkotók is részt vettek, mint a századforduló legjelentősebb szobrásza, Stróbl Alajos.
Aki nem engedett a ’48-ból: 125 éve hunyt el Irányi Dániel Az 1848-as forradalom egyik legendás alakja, a magyar képviselőház egykor volt legkiválóbb szónoka, Irányi Dániel 125 éve hunyt el.
Ősplatán a Margit-szigeten Csak elragadtatással lehet szólni Budapest egyik talán legismertebb faóriásáról, az ősplatánról a Margit-szigeten. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály-kápolna között nő. Illetve mit nő: terebélyesedik, uralkodik, pompázik!
Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.
268 méter neogótika – 115 éves az Országház Húsz év alatt épült fel, 30 ezer köbméter kőből, 40 millió téglából, és jó eséllyel megrövidítette a tervező-építész életét. Mi az? 115 éve, 1902. október 8-án vették használatba az Országházat.
Pest városfalai: az eltűnt kövek nyomában Éppen kétszáz éve, hogy az első híradás megjelent a régi pesti városfalról. Most az egykori kőfalat bemutató kis múzeumot is felújítják.