„Ottlik-kert” címen hirdetett nyílt tervpályázatot építészeknek, tájépítészeknek, alkotói teameknek Újbuda Önkormányzata. Lesz itt egy közösségi tér, amely emléket állít Ottlik Gézának és új légkörrel veszi körül a Bukarest utcai buszvégállomás környezetét. A hely nem úgy lepusztult, ahogyan más fórumok említik, már csak azért sem, mert a század húszas és negyvenes évei táján emelt, egymásba érő épített környezet, bérházainak atmoszférája ez ellen szól.

Az 1963-ban épült buszvégállomás a Bukarest utcában. A háttérben lévő placcon épül az Ottlik-kert. A cikkben említett fa idős itt még csemete volt (forrás: Fortepan)

Mi köze van Ottiknak Szentimrevároshoz? Kisgyermekként a Fehérvári út 15/b alatt élt (de sosem említi sem Bartók Béla, sem Horthy Miklós útnak) csakis Fehérvári útnak. Ennek oka, hogy a Gárdonyi tér és a Bartók Béla út közti területet Fehérvári útnak nevezték még ekkor. Itt kapott először saját szobát 1922-ben, testvérének délnyugatra néző bal szélső szobáját. És ezzel új korszaka kezdődött, „a budai életemnek fontos új periódusa jött el”. Később elköltöztek innen. Feleségével, Debreczeni Gyöngyivel a pasaréti Riadó utca 26/c-ben élt a háború előtt, majd később az Attila utca 45. szám alatt. Szentimreváros, a sokszor emlegetett Feneketlen-tó nádasa, a zónázás a 19-esen, a csatangolások Lágymányoson, a budai emlékek kiszólnak a regényekben.

„(…) A legjobb mégis az volt, amikor csak céltalanul kószáltunk kettesben Budán. A Sárosfürdő helyén már felépült a nagy szálloda, csak a fűtőtestek hevertek még kint az utcán, s az állványok egy részét még nem bontották le” – írja Bébé az 1959-ben megjelent Iskola a határon-ban, a Petárral való izgalmas kóborlsait idézve. A Sárosfürdő a mai Szent Gellért Szálloda területe volt. Később a folytatásnak tekinthető Buda című regényében így szól: „Mindenhonnét Budára érek. Az érzés, amiben benne van Buda és az eddigi életem, egyvalami, egyetlen dolog: olyasféle, mint egy egyszínű kobaltkékség, vagy ólomszürkeség, vagy egy cselló egyik húrján meghúzott egyetlen cisz-hang”. Vagy éppen: „nincs elég időd a város szépségére, a botrányosan sok kihagyhatatlan beletartozó mindenféle miatt” (…) ismeretlen is, emlék is, vágy is, térkép, nyitottság, várakozások és nyugalom, a késő délutáni óra érettsége.” (….)

Ottlik Géza budai élményei regényeiben többször visszatérnek (fotó: litera.hu)

A majdani láthatatlan szomszédok (Kosztolányi és Ottlik) egyszer már éltek egymás közelében. Réz Pálnak többször is említette (Holmi, 1993), hogy az említett Fehérvári úti ház a második emeletén laktak a 19-es lakásban, és hogy ezt is meg akarja írni. Négyévesen látta először az írót (talán a sárga nyakkendőjéről jegyezte meg), de csak később tudta beazonosítani. "Akkoriban már gyűjtöttem és rendeztem Kosztolányi leveleit, egyszer elvittem egyet, amelyikből kiderült, hogy Kosztolányiék a Fehérváriút 15/a alatt, az V. emelet 12.-ben laktak, és kinyomoztam, hogy igen, éppen 1913-1916 között. Ez nagyon izgatta, sokáig nézte a levelet, feljegyezte az adatokat: - Kell a BUDÁ-hoz - mondta" - írja Réz.

A leírások idején a most tervezett emlékhely peremén már álltak a házak: a Faragó Sándor, építészmérnök, a Bauhaus nemzetközileg is jegyzett mesterének 1940-ben tervezte bérháza az Ulászló utca 17. szám alatt, vagy talán a legszebb, a Kosztolányi Dezső tér 7. szám alatti (egykori Lenke-tér) Porgesz József 1927-ben tervezet bérháza. Porgesz több épületet is jegyzett a régióban. 

A tervezett kertet határolja a Porgesz által 1927-ben tervezett ház is  

A buszpályaudvar 1963-tól 1999-ig működött a kijelölt terület északi részén, a déli szakaszon pedig évtizedekig egy büfépavilon állt. A pályaudvar kiürített szocreál épületében a kétezres években megnyílt a Tranzit kávézó. A bódé szolgáltatói még sokáig tartották magukat, a kis piros pavilon foncsorodott tükre volt a lassan kis botanikai oázissal körülvett art kávézónak.

2014-ben végül lebontották, ma egy zsebkendőnyi betonplacc ül a helyén. A Tranzit kávézó (a Borsay Attila tervei alapján átalakított épület 2005-ben Budapest Építészeti Nívódíj elismerő oklevelét kapta) ugyan egy helyrajzi számon található a majdani kerttel, azonban a köztük húzódó Ulászló utca térben elválasztja őket, ennek következtében nem beszélhetünk összefüggő zöldfelületről.

 A régi pályaudvar külső fedett várakozója ma a kávézóhoz tartozik (a szerző felvétele)

Az emlékművel is ellátott Ottlik-kert lehatárolása még nem végleges. A nagyjából hetvenmillió forintos beruházásról az önkormányzat közzétesz majd egy végső területlehatárolást, ami a kapcsolódó utcákat és járdákat is tartalmazni fogja. A tervezés kapcsán természetesen mindenkiben felmerül kérdésként a fakivágás, főleg a szinte a centrumban álló bő ötvenéves fa eltávolítása. Mint az önkormányzat tájékoztatott, nem céljuk a faállomány csökkentése, lehetne persze, zöldterület címén láttunk már elég hasonlót, de ahogy elegánsan magasodik, akár létező tanúja is lehetne a folyamatosan ártervezett területeknek. Ezt majd a koncepciók tervezői és bírái eldöntik.

  A tervezett emlékpark látványképe (fotó: ottlikkert.újbuda.hu)

 

Címlap: A tervezett Ottlik-kert az Ulászló utca irányából a Bukarest utca felé