pestbuda.hu

Megújult a rózsakert Budatétényben Történelmi rózsakertet újítottak fel Budatétényben. Mintegy 22,4 millió forintból valósult meg a felújítás első üteme.

Átadták a Dagály sétányt A több mint fél kilométer hosszú gyalogosút közvetlen összeköttetést teremt a 3-as metró Forgách utcai megállója és az újonnan épült Duna Aréna között.

Átalakul a Fiumei úti sírkert A nemzeti emlékhely és a szomszédos Salgótarjáni úti zsidó temető sírjai és mauzóleumai is megújulnak a jövőben, ezenkívül lesz mai igényeknek megfelelő látogatótér és többnyelvű, szervezett idegenvezetés is. A Fiumei úti sírkert új arculatának debütálása a május 13-án megrendezésre kerülő emlékhelyek napja, vagyis a „mauzóleumok éjszakája” lesz.

Folyamatban a velodrom megvalósulása Kiírták a tervpályázatot a budapesti kerékpáros versenypályára.

Egy darabka Firenze a Palotanegyedben Megújul Budapest egyik legszebb neoreneszánsz épülete. A VIII. kerületi Palotanegyedben az elmúlt időszakban egyre több épület születik újjá: a szebbnél szebb házak között igazi gyöngyszemek is vannak. Ilyen a Krúdy utca 11. is, amely a város egyik legszebb neoreneszánsz házaként nemsokára teljesen új arcát mutatja majd a nagyközönségnek.

Közösségi teret adtak át Békásmegyeren Multifunkciós közösségi teret alakítottak ki közel 3 hektáros területen.

Élővé teszik a Déli környékét Négy sínpár maradna a Déli pályaudvar előtt, a többi üzemi területen sportpályákat, játszótereket, gyalogos összeköttetéseket teremtenének.

Tükörkép: Andrássy szobra egykor és most A száz évvel ezelőtti archív és a mostani fotó hasonló képet mutat, ami nem véletlen: a szeptember 13-án felavatott Andrássy-szobor ugyanis az eredeti, 1906-ban felállított elődjének pontos mása.

Nemzeti pöttyös labdáink – a Múzeumkert múltja és jelene Vajon miféle értéke lehet az évtizedekkel ezelőtt elveszett – a nagy fák ágain fennakadt vagy odvukba gurult – gumilabdáknak? Debreczeni-Droppán Béla történész-muzeológus szerint nagyon is érdekesek, hisz egy jól ismert belvárosi helyszín, a Múzeumkert életteli múltjának beszédes mementói.

A nagykörúti villamosok históriája Tíz éve közlekednek a Combinók Budapest útjain. De milyen volt villamoson utazni a Nagykörúton az 54 méter hosszú, egyterű, 353 férőhelyes járművek megjelenése előtt? Mi köze volt a lovaknak az első villamoshoz? A következőkben dióhéjban összefoglaljuk a nagykörúti villamosközlekedés történetét, amelyből arra is fény derül, mióta viselnek számot a budapesti villamosok.

Majomház, bagolyvár és szakállas nő: másfél évszázados az Állatkert Az idén másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert históriáját mutatták be egy helytörténeti előadás keretében a Fővárosi Levéltárban. Tudták, hogy egykor szakállas nőt is mutogattak a majmok és medvék mellett?

Bethesda: 150 éves a református kórház Százötven éve alapította a Pesti Református Egyházközség Németajkú Leányegyháza a kalandos múltú Bethesda Kórházat. Járványok, világháborúk, rendszerváltások alakították a kórház sorsát, amely immár újra a régi gyökereire és szellemiségére támaszkodva szolgálja beteg embertársainkat.

Emléktáblát avattak Árkay Aladárnak Emléktáblát avattak Árkay Aladár és családja építész tagjainak tiszteletére a városmajori Kallina-villa homlokzatán.

Vaporettó helyett Combino – a Nagykörút sztorija Jubilál idén a Nagykörút, immár százhúsz éve dübörög a főváros egyik legforgalmasabb útvonala. De hogyan alakult volna a története, ha a legmerészebb fejlesztési tervek valóra válnak? És milyen Nagykörútra vágyunk a XXI. században?

A másik Hauszmann Sok a kérdőjel a kormány által másfél éve bejelentett Nemzeti Hauszmann Terv körül, de egy eredménye már minden bizonnyal van a programnak: Hauszmann nevét közismertté tette. De melyik Hauszmann volt ő? Alajos vagy Sándor? Utánajártunk.

Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.

Az Ybl Virtuális Archívum lett az Év Levéltári Kiadványa Budapest Főváros Levéltárának Ybl Miklós Virtuális Archívuma nyerte el az első helyezést levéltári adatbázisok kategóriában az Év Levéltári Kiadványa 2015 pályázaton.

Blériot gépe a Pesti Vigadóban A La Manche csatornát először átrepülő Blériot repülőgépének rekonstrukciója több mint száz év elmúltával ismét látható lesz a Pesti Vigadóban.

Építészek versenyeznek az új Néprajziért Világhírű külföldi építészirodák, valamint magyar vetélytársaik is versenybe szálltak a Liget Budapest keretein belül megvalósítandó új Néprajzi Múzeum megtervezéséért.

Megkoszorúzták Csók István megújult síremlékét Csók István festőművész megújult síremlékénél tartottak koszorúzási ünnepséget az alkotó halálának 55. évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertben.

Poptörténeti emlék lett a Bosch Klub A Magyar Kultúra Napja alkalmából poptörténeti emlékpontot avattak fel a hatvanas évekbeli magyar könnyűzene legendássá vált koncerthelyszínén, az egykori Bosch Klub épületén.

Százhuszonöt éve halt meg Ybl Miklós Idén 125 éve hunyt el a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze, Ybl Miklós. Fő műve az 1884-ben megnyílt budapesti Operaház, amelyet azóta is Európa egyik legszebb dalszínházaként tartanak számon.

Budapest alulról: az infrastruktúra művészete Mi, városlakók és turisták általában csak a felszíni külcsín alapján ítélkezünk egy környékről vagy egy város összképéről. Pedig nem élhet egy város az őt életben tartó és működtető föld alatti infrastruktúrája nélkül. Mint artériák és vénák hálózzák be Budapest mélyét a csatornák és alagutak, amik nélkül egy nap alatt tönkremenne a városunk. Zsoldi Katalin videósorozatában lemodellezte Budapest föld alatti hálózatát.

Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.

Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.

Új életre kel az újpesti Görgey út A 2010-től tartó felújítás végére érve elkészült az újpesti Görgey Artúr út: Budapest egyik legkopottabb kerületi főútja újra életre kelt.

A hirdetőoszlop humoristái Van-e pestibb a hirdetőoszlopoknál? Van-e pestibb a pesti humornál? És amikor a kettő találkozik? Történelmi reklámhirdetések a Nemzeti Galériában