Tudós-Takács Ernő

188042_stuhmer5_kecskemeti_utca_magyar_nemzeti_d._a._2_.jpg Édes élet a boldog békeidőkben – A Stühmer-gyár az alapítástól az államosításig Tibi csoki, Ropp ostya és Zizi drazsé. Generációk ismerték és kedvelték a Stühmer Csokoládégyár népszerű termékeit. Hogyan teremtette meg a kiegyezés időszakában Stühmer Frigyes Magyarország első és egyben legnagyobb csokoládégyárát a Józsefvárosban, és miért kellett átköltöznie az üzemnek a szomszédos Ferencvárosba? A gyárat a II. világháború után államosították, és a Kanadába került leszármazottak az 1990-es években sikertelenül próbálták visszaszerezni, mégsem merült feledésbe a több mint 150 éve alapított márkanév.
A Neuschlosz fivérek alkották a Szent István-terem intarziás parkettáját Augusztus 20-tól bárki megtekintheti a Budavári Palota megújult déli összekötő szárnyában található, újjáépített Szent István-termet. A díszterem szépségéhez, egyediségéhez a különleges intarziás parkettája is hozzájárul. De kik alkották meg eredetileg ezt az egyedi padlózatot? Ismerjük meg a Neuschlosz fivérek munkásságát!
Világhírűek voltak a Kissling-gyár csillárjai – A Szent István-teremhez újraalkották az egykori díszes világítótesteket A dualizmus korának kiemelkedő iparművészeti vállalatai közül jelentős szerepet mondhatott magáénak Kissling Rudolf és fia csillár- és bronzárugyára. Művészi szintű munkáiknak köszönhetően számos, ebben a korszakban megépült középületet díszítettek csillárjaik és egyéb bronztárgyaik. A Budavári Palota Szent István-termének eredeti csillárjait is a Kissling-gyár készítette el, az iparművészeti alkotásokat hosszas kutatómunka után sikerült ismét megalkotni.
Nemcsak lakhatást biztosítottak, hanem neveltek is a Pesti Szent Imre Kollégiumban A katolikus egyetemisták és főiskolások lakhatási gondjainak enyhítésére a századfordulón magánkezdeményezésre jött létre a Szent Imre Kollégium, amely később országos hálózattá fejlődött. A kollégium először az Irányi utcában, majd az Üllői úton működött. A Pesti Szent Imre Kollégium végül a Ferencvárosban, a Ráday utca 43–45. számú épületben talált végleges otthonra. A neves kollégium megsínylette a Tanácsköztársaság időszakát, de közel fél évszázados története a II. világháborút követő korszakfordulóval ért véget. Az épületben ma is kollégium működik.
Az Operaháztól az Országházig – Számos reprezentatív épület díszítőfestését Scholtz Róbertnek köszönhetjük A polgáriasodó, világvárossá váló Pest-Buda, majd Budapest városképének meghatározó részei voltak a díszes középületek és paloták. Számos reprezentatív épület dekorálásában fontos szerepe volt Scholtz Róbert díszítőfestőnek, akinek munkásságát egyebek mellett az 1945-ben elpusztult, de hamarosan újjászülető Szent István-terem is dicséri.
120 éves az újpesti Városháza – Városvédő Roland lovag szobra is díszíti az impozáns épületet Újpest egyik jelképét, a 120 éve, 1900. augusztus 21-én átadott Városházát a kor kiemelkedő építészpárosa, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A kezdetben községházaként, majd 1907-től városházaként működő, szecessziós stílusjegyeket is magán viselő historizáló épület ma is a helyiek szolgálatában áll.
A kilencvenöt éves János Pincében jártunk – A belvárosi szállodát lebontották, de a János vitéz-falképek megmenekültek Vajon ki az, aki nem ebédelne vagy sörözne szívesen olyan környezetben, ahol művészeti alkotások veszik körül? Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló és az 1985-ben a helyén felépülő, napjainkban is működő Danubius Hotel Erzsébet City Center pincéje különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet: Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázoló falképek díszítik. A műemléki védelemnek köszönhetően változatlan formában megmaradt János Pincében jártunk.
Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.
Uralkodónak kijáró tisztelettel temették – A nemzet védőügyvédjének díszes gyászhintója sokáig egy falusi pajtában porosodott Az 1920-as párizsi békekonferencia magyar delegációjának vezetőjét, a nemzet védőügyvédjének is nevezett Apponyi Albertet uralkodóknak kijáró díszes külsőségek között temették el 1933-ban. Különleges kialakítású, reprezentatív gyászhintója, amely ma a Fiumei úti temetőben látható, valóságos iparművészeti remekmű. Ezen szállították a politikus hamvait a parlamenti beszentelés után a Lánchídon át Budára, a Mátyás-templomba.
80 éve hunyt el Bangha Béla, akit már életében sajtóapostolnak neveztek A két világháború közti Magyarország szellemi életének jelentős személyisége, Bangha Béla jezsuita szerzetes 80 évvel ezelőtt hunyt el. A maga korában sajtóapostolnak is nevezett Bangha a modern katolikus sajtó megteremtésével, könyveivel, publicisztikai tevékenységével, híres szónoklataival és szervezői munkájával nagy hatást gyakorolt kora társadalmának szellemi és kulturális életére. Életének és munkásságának jelentős része Budapesthez kötődik, és a magyar jezsuita rend főbb intézményei is a fővárosban találhatók.
Szabó Dezső budapesti emlékezete 75 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. Az évforduló alkalmából jelen írásunkban mozgalmas életének azokat a budapesti helyszíneit mutatjuk be, ahol valamilyen formában emléket állítottak a személyének.
Új könyv a száz éve elhunyt „méltóságos asztalosról” Thék Endre halálának századik évfordulóján Verasztó Antal orosházi helytörténész szerzőségével könyv jelent meg a magyar bútorgyártás egyik legnagyobb alakjáról.
A fővárosi taxizás hőskora A pesti Kerepesi út elején egy tekintélyes méretű épületben található a Főtaxi központja. Az immár több mint százéves épület adott helyet a cég jogelődjének, a fővárosi bérfuvarozást 1913-ban elindító Autotaxi Rt.-nek is. Érdemes áttekintenünk a cég történetét, mert ezzel bepillantást kapunk a fővárosi taxitörténet hőskorába, valamint Haltenberger Samunak, a cég alapítójának és vezetőjének a tevékenységét is megismerhetjük.
Megújult Ybl remekműve – a Margit-szigeti Nagyszálló átépítése az 1930-as években A patinás Margit-szigeti Nagyszállót, későbbi nevén Palatinus Szállodát Ybl Miklós építette 1873-ban. Története során többször is átépítették, renoválták, modernizálták. Az egyik jelentős átalakításáról és az újranyitásáról 1934-ben a filmhíradó is beszámolt, amelyben láthatjuk a szintén Ybl által tervezett Margit fürdő impozáns épületét is.
Megújult a toronysüveg – a Mátyás-templom restaurálása az 1930-as években A középkori alapítású Nagyboldogasszony-templomot, ismertebb nevén a Mátyás-templomot a 100 éve elhunyt Schulek Frigyes vezetésével építették át; fia, Schulek János építészmérnök pedig az 1930-as években a templomtorony renoválási munkáit irányította. Az alábbi korabeli híradó ezen munkálatokat mutatja be.
Megelevenedik a régi Erzsébet híd szépsége Az 1903-ben átadott páratlan szépségű Erzsébet hídról több háború előtti filmfelvétel is fennmaradt. Az alábbi összeállítás ezeknek a válogatásából készült.
Kilencven éve adták át a ciszterci gimnázium Villányi úti épületét Kilencven évvel ezelőtt, 1929 szeptemberére készült el a ciszterci rend új főgimnáziumának épülete a Villányi úton, Szentimrevárosban. Az évforduló és a közelgő tanévnyitó miatt is aktuális felidéznünk a korabeli filmhíradó tudósítását a jeles eseményről.
Szent István-nap 78 évvel ezelőtt Budapesten Az alábbi, 1941-ben készült filmhíradóban a 78 évvel ezelőtti Szent István-napi ünnepség és a Várban tartott Szent Jobb-körmenet képeiből láthatunk ízelítőt.
Díszítőérzékkel átszőtt tudás – Kiállítás Kőrössy Albert Kálmán művészetéről A Városligeti fasorban található Ráth György-villában szeptember közepéig látható a Lechner Ödön magyaros formanyelvét követő, de kevésbé ismert műépítész, Kőrössy Albert Kálmán életművét bemutató kiállítás. A művész születésének 150. évfordulójára is emlékező tárlatot a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ rendezésében tekinthetjük meg.
Tűz a Szent István-bazilikában A főváros legnagyobb templomának kupolája 1947-ben kigyulladt; erről a tűzesetről és a mentésről beszámolt a korabeli filmhíradó is.
Ybl Miklós fél évszázados emléke Halála után ötven évvel, 1941-ben a korabeli filmhíradó is megemlékezett a nagy magyar építészről, Ybl Miklósról, aki jelentős budapesti épületeivel döntően alakította a város arculatát.
Pillanatfelvétel a régi Tabán életéről A Tabán régi lakóházainak és egyéb épületeinek 1933-ban kezdődő lebontása előtt készült az alábbi, kordokumentumként is felfogható filmritkaság.
Egy élet a szép kultuszában – 75 éve hunyt el Róth Miksa 1944. június 14-én, 75 évvel ezelőtt hunyt el Róth Miksa, a legjelentősebb magyar üvegfestő és mozaikművész. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő hatalmas munkásságából ezúttal három budapesti munkája megidézésével emlékezünk a mesterre, aki „a szép kultuszában” élte az életét.
A modern magyar bútoripar megteremtője – 100 éve hunyt el Thék Endre Kereken 100 éve, 1919. június 8-án hunyt el Thék Endre, a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja, aki a legmagasabb művészi szinten gyakorolta hivatását. Indokolt tehát megemlékezni „a méltóságos asztalos” munkásságáról és közéleti tevékenységéről.
Egy magyar műépítész a Tanácsköztársaság napjaiban – Hauszmann Alajos kálváriája Hauszmann Alajos, a magyar építészet kiemelkedő személyisége életének megismeréséhez fontos forrást biztosít a naplója, amely több mint húsz éve hozzáférhető a nagyközönség számára. Ebben a műben a szerző nézőpontjából több fejezet foglalkozik a száz évvel ezelőtti Tanácsköztársaság és az azt megelőző őszirózsás forradalom időszakával is. Tanulságos megismerkedni visszaemlékezéseivel.
Virágzó magyar szecesszió – Komor Marcell-kiállítás nyílt a Művészetek Palotájában A magyaros szecessziós építészet egyik legnagyobb alakjának alkotásait csodálhatjuk meg a Művészetek Palotájában több mint tucatnyi tablóképen. A Virágzó magyar szecesszió – Komor Marcell című kiállítás április 5-én nyílt, a 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
A letűnt Tabán tanár-festője – Tibai Takács János művészete Ha az ódon, sokak számára romantikus hangulatú Tabánt szeretnénk megidézni, a legtöbbször Zórád Ernő hangulatos festményeit érdemes segítségül hívnunk. Viszont még a régi Tabánt ismerők között is kevésbé ismert Tibai Takács János neve, akinek többtucatnyi nagyszerű festménye és grafikája őrzi a tabáni múlt emlékeit. Ismerkedjünk meg gazdag életművével!
Szecessziós színpompa a Nádor Teremben – Zsellér Imre művészete Idén szeptemberben lesz hatvan éve, hogy elhunyt Zsellér Imre, az egyik legjelentősebb, ugyanakkor méltatlanul elfeledett üvegfestő és mozaikművész. A közelgő évforduló lehetőséget teremt rá, hogy megemlékezzünk munkásságáról és egyik fő művéről, a zuglói Vakok Iskolája Nádor Termét díszítő festett üvegablakáról.
Legfőbb dicsőség a vitézség – a Szemere-lövölde története A pestszentlőrinci Zila Kávézó 2003 januárjában nyitotta meg kapuit. Kevesen tudják, hogy a neves kávézó díszes, felújított épülete éppen akkor volt százéves. 1903-ban Szemere Miklós alapított itt lövöldét, a második világháború után pedig strandfürdő öltözőjének használták Pestszentlőrinc egyik legszebb épületét. Ismerkedjünk meg a történetével!
Az anyag megnemesítése – Gottermayer Nándor könyvkötészete A legnevesebb hazai könyvkötészeti cég, a pesti belvárosban működő Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet idén 140 éve, 1879-ben alakult, és 50 évi sikeres működés után 1929-ben, 70 éve szűnt meg. Az évfordulók és Gottermayer kiemelkedően magas színvonalú tevékenysége miatt érdemes megemlékeznünk a művészről és cége történetéről.

További cikkeink