A kilencvenöt éves János Pincében jártunk – A belvárosi szállodát lebontották, de a János vitéz-falképek megmenekültek

2020. augusztus 12. 16:00

Vajon ki az, aki nem ebédelne vagy sörözne szívesen olyan környezetben, ahol művészeti alkotások veszik körül? Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló és az 1985-ben a helyén felépülő, napjainkban is működő Danubius Hotel Erzsébet City Center pincéje különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet: Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázoló falképek díszítik. A műemléki védelemnek köszönhetően változatlan formában megmaradt János Pincében jártunk.

Egy pesti vendéglős, Schmidt Károly 1872-ben kérvényt intézett a magyarok körében igen népszerű Wittelsbach Erzsébethez (ismertebb nevén Sisihez), az uralkodó, Ferenc József feleségéhez: jóváhagyását kérte egy róla elnevezett új pesti szálloda megnyitásához. Az engedély megérkezése után hamarosan meg is nyílt a kezdetben ötvenszobás belvárosi Erzsébet Királyné Szálló (akkori címén: IV. kerület, Egyetem utca 5). Schmidt Károlytól és testvérétől anyagi gondok miatt hamarosan Gundel János vette meg az épületet, de húsz évig még a Schmidt testvérek bérlőként üzemeltették a szállodát.

Az Erzsébet Királyné Szálló és a mellette felépült hatemeletes épület korabeli képeslapon (Forrás: Hungaricana)

Többszöri tulajdonosváltás után 1908-ban Szabó Imre korábbi főpincér vette át az üzemeltetést, és ekkor kezdődött a szálloda igazi fénykora. Szabó Imre jelentősen bővítette a szállót, és 1913-ban a szomszédos telken újabb hatemeletes épületet építtetett, amelynek a neve Szabó Szálló lett. A két hotel rövid időn belül, az 1920-as évekre a főváros legkedveltebb vendéglátóhelyei közé tartozott, aminek oka a kitűnő felszereltsége is volt: immár száz szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, lift, étterem és kávéház is szolgálta a vendégek kényelmét.

Az egykori Erzsébet Pince, ma János Pince fülkéi és falképei jól látszanak az 1928-as képeslapon (Forrás: Hungaricana)

Szabó Imre kitűnő érzékkel vette észre, hogy a belvárosi növekvő forgalom újfajta szolgáltatásokat is lehetővé tesz. Ezért az Erzsébet Királyné Szálló addig kihasználatlan pincehelyiségét étteremmé – sörözővé alakította át. 1925-ben adták át (és nem 1927-ben, ahogyan az több helyen is tévesen szerepel) a kezdetben Erzsébet Pince, később János Vitéz Söröző, majd pedig János Pince néven működő helyiséget.

A János Pince fő vonzereje a díszítése volt, ami egyben újdonságnak is számított: ez volt az első fővárosi vendéglátóhely, amelyet a magyar irodalom által ihletett művészi alkotások ékesítettek. Sándor Béla, az Iparművészeti Iskola díszítő festőtanára alkotta meg a kezdetben 12, a későbbiekben pedig 18-ra bővülő táblaképsorozatot (pannót), amelyek Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a János vitéznek a jeleneteit ábrázolják.

Sándor Béla falképei képeslapsorozaton is megjelentek (Forrás: Hungaricana)

A megnyitásról így tudósított az Uj Nemzedék 1925. december 17-i száma: „Kedden este új, eredeti helyiséggel gazdagodott a Belváros: ünnepi keretek között avatták fel az Erzsébet-királyné szálló pincéjét, amelyet Szabó Imre, a szálloda és étterem tulajdonosa nagy áldozattal és munkával magyar motívumokkal díszített, kedves találkozóhelyévé tett a belvárosi közönségnek. A Kecskeméti utcában messze világít a pincelejáró fényes tükörajtója. Csempével kirakott, ragyogó előcsarnokból nyílik a teljesen modernül, harmonikusan berendezett pincehelyiség. A hosszú, tágas terem két oldalán a már ismert és igen jól bevált hatszemélyes fülke-asztalok húzódnak, amelyeket művészi faragású pad-falak választanak el egymástól. A falat is ízléses faburkolat fedi, az asztalokon minden új, az evőeszköztől kezdve a legpraktikusabb felszerelésig minden szikrázik a villanyfényben."

A fülkékhez tartozó, vászonra festett temperaképekről így írt a lap: „Az egész helyiségnek dísze és érdekessége azonban a két falon végigszaladó jelentsorozat Petőfi János vitézéből. Az ízléssel, nagy művészi érzékkel összeállított freskósorozat Sándor Béla festőművész hónapokig tartó, lelkiismeretes munkáját dicséri. Petőfi daliás huszárjának kalandos regénye, a szerelmes Juliska, a boszorkányok és óriások – igazi magyar levegőt, magyar színeket visznek a kedves, meghitt helyiségbe.”

A Hotel Erzsébet mai homlokzata. Az új, modern építésű szállodát 1985-ben adták át (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szállodában díszes lépcsőkorlátok vezetnek az alagsorban található János Pincéhez (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A János Pince felirata az ólmozott, festett üvegajtón, ami 1967-ben készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A János Pince 2020 augusztusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fontos megjegyezni, mert ez egyben a János Pince népszerűségét is mutatja, hogy Sándor Béla pannóiból ifj. Pataki Mihály kiadásában hamarosan képeslapsorozat is megjelent. Sándor Bélán kívül más neves művészek is dolgoztak a 150 férőhelyes János Pince kialakításán: a Magyarság képes melléklete 1926. május 23-i száma számolt be róla, hogy a műépítészeti részt és a műipari berendezőmunkát neves építészek, Hoepner Guido és Györgyi Géza műépítészek végezték.

A pannókon a János vitéz egyes jeleneteit láthatjuk, a képeket oszlopábrázolások tagolják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A jelenetekhez négy-négy sornyi versidézet kapcsolódik Petőfi Sándor művéből (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Népies motívumú képeket is láthatunk a történetnek megfelelően (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mozgalmas harci jelenetek is megjelennek a pannókon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mindegyik fából készült fülkénél láthatunk egy pannót (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egykori konyhához vezető díszes ajtó (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szálloda és a János Pince II. világháború utáni történetéről Réti Balázs szállodai üzletvezető is szívesen mesélt a pestbuda.hu-nak. Az államosítást követően háromszintes panzióként működött az épület. A háborús sérüléseket nem javították ki, és évtizedekig jelentős restaurálást sem végeztek rajta. Ennek következtében az 1970-es évek közepén az épületet lebontották.

A HungarHotels 1983-ban új, modern szálloda építését határozta el. Osztrák hitelkonstrukció igénybevételével és szintén osztrák kivitelezőkkel, Tolvaj János tervei alapján 1985-re készült el az immár Hotel Erzsébet modern épülete. A János Pincét a műemléki védelem megóvta az átalakítástól, így napjainkban is a korábbi formájában látható. A pannók szükségessé vált restaurálását 1984-ben B. Tóth Klára és Lakos Lajos restaurátorok végezték el, a rekonstrukciók pedig Szkok Iván festőművész munkái.

Az 1980-as években az egyetemisták és a belvárosiak körében újra népszerűvé vált János Pince ma is a régi fényében ragyog; gyönyörű pannóival és művészi berendezésével ma is igazi éke a fővárosnak.

Nyitókép: A János Pince 2020 augusztusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, Erzsébet Királyné Szálló, Hotel Erzsébet, János Pince, János vitéz, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, Petőfi Sándor, Sándor Béla, Tudós-Takács Ernő

³³ ¹ ³

Kapcsolódó írások

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata

2025. február 18. 11:00

Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

A magyar könyvkötészet legnagyobb mestere – Száz éve hunyt el Gottermayer Nándor

2024. június 22. 13:00

Kereken 100 éve, 1924. június 21-én hunyt el Parádfürdőn Gottermayer Nándor, aki a magyar könyvkötészetet európai rangra emelte, s akinek csodálatos, művészi kötésű könyveit generációk forgatták. Az évforduló alkalmából felidézzük a jeles iparművész munkásságát és annak fővárosi vonatkozásait.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona

2025. május 18. 10:00

A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

Átadták a Szent Rókus-kápolna előtti zöld területet

2025. május 15. 14:00

Megújult a Szent Rókus-kápolna előtti tér a Rákóczi útnál. Fákat, növényeket ültettek, padokat helyeztek el. A virágágyásokban az év szinte minden szakában virágzik valami.

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten

2025. május 15. 9:00

Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

⁶ ⁰ ⁰

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

⁵ ⁰ ⁰

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

⁷ ¹ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

¹ ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

³ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

⁶² ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁴ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹⁰⁹ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

¹³⁹ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹³¹ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹⁶³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²² ¹⁹ ⁴

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁶⁵ ⁷³ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹⁴ ¹¹⁷ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹¹¹ ⁰ ¹