Írta: Tudós-Takács Ernő

2020. augusztus 12. 16:00

Vajon ki az, aki nem ebédelne vagy sörözne szívesen olyan környezetben, ahol művészeti alkotások veszik körül? Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló és az 1985-ben a helyén felépülő, napjainkban is működő Danubius Hotel Erzsébet City Center pincéje különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet: Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázoló falképek díszítik. A műemléki védelemnek köszönhetően változatlan formában megmaradt János Pincében jártunk.

Egy pesti vendéglős, Schmidt Károly 1872-ben kérvényt intézett a magyarok körében igen népszerű Wittelsbach Erzsébethez (ismertebb nevén Sisihez), az uralkodó, Ferenc József feleségéhez: jóváhagyását kérte egy róla elnevezett új pesti szálloda megnyitásához. Az engedély megérkezése után hamarosan meg is nyílt a kezdetben ötvenszobás belvárosi Erzsébet Királyné szálló (akkori címén: IV. kerület, Egyetem utca 5). Schmidt Károlytól és testvérétől anyagi gondok miatt hamarosan Gundel János vette meg az épületet, de húsz évig még a Schmidt testvérek bérlőként üzemeltették a szállodát.

Az Erzsébet Királyné Szálló és a mellette felépült hatemeletes épület korabeli képeslapon (Forrás: Hungaricana)

Többszöri tulajdonosváltás után 1908-ban Szabó Imre korábbi főpincér vette át az üzemeltetést és ekkor kezdődött a szálloda igazi fénykora. Szabó Imre jelentősen bővítette a szállót és 1913-ban a szomszédos telken újabb hatemeletes épületet építtetett, aminek a neve Szabó Szálló lett. A két hotel rövid időn belül, az 1920-as évekre a főváros legkedveltebb vendéglátóhelyei közé tartozott, aminek oka kitűnő felszereltsége is volt: immár száz szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, központi fűtés, lift, étterem és kávéház is szolgálta a vendégek kényelmét.

Az egykori Erzsébet-pince, ma János Pince fülkéi és falképei jól látszanak az 1928-as képeslapon (Forrás: Hungaricana)

Szabó Imre kitűnő érzékkel vette észre, hogy a belvárosi növekvő forgalom újfajta szolgáltatásokat is lehetővé tesz. Ezért az Erzsébet Királyné Szálló addig kihasználatlan pincehelyiségét étteremmé – sörözővé alakította át. 1925-ben adták át (és nem 1927-ben, ahogyan az több helyen is tévesen szerepel) a kezdetben Erzsébet Pince, később János Vitéz Söröző, majd pedig János Pince néven működő helyiséget.

A János Pince fő vonzereje a díszítése volt, ami egyben újdonságnak is számított: ez volt az első fővárosi vendéglátóhely, amelyet a magyar irodalom által ihletett művészi alkotások ékesítettek. Sándor Béla, az Iparművészeti Iskola díszítő festő tanára alkotta meg a kezdetben 12, a későbbiekben pedig 18-ra bővülő táblakép-sorozatot (pannót), melyek Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a János vitéznek a jeleneteit ábrázolják.

Sándor Béla falképei képeslapsorozaton is megjelentek (Forrás: Hungaricana)​

A megnyitásról így tudósított az Uj Nemzedék 1925. december 17-i száma: „Kedden este új, eredeti helyiséggel gazdagodott a Belváros: ünnepi keretek között avatták fel az Erzsébet-királyné szálló pincéjét, amelyet Szabó Imre, a szálloda és étterem tulajdonosa nagy áldozattal és munkával magyar motívumokkal díszített, kedves találkozóhelyévé tett a belvárosi közönségnek. A Kecskeméti utcában messze világít a pincelejáró fényes tükörajtója. Csempével kirakott, ragyogó előcsarnokból nyílik a teljesen modernül, harmonikusan berendezett pincehelyiség. A hosszú, tágas terem két oldalán a már ismert és igen jól bevált hatszemélyes fülke-asztalok húzódnak, amelyeket művészi faragású pad-falak választanak el egymástól. A falat is ízléses faburkolat fedi, az asztalokon minden új, az evőeszköztől kezdve a legpraktikusabb felszerelésig minden szikrázik a villanyfényben."

A fülkékhez tartozó, vászonra festett tempera képekről így írt a lap: „Az egész helyiségnek dísze és érdekessége azonban a két falon végigszaladó jelentsorozat Petőfi János vitézéből. Az ízléssel, nagy művészi érzékkel összeállított freskósorozat Sándor Béla festőművész hónapokig tartó, lelkiismeretes munkáját dicséri. Petőfi daliás huszárjának kalandos regénye, a szerelmes Juliska, a boszorkányok és óriások – igazi magyar levegőt, magyar színeket visznek a kedves, meghitt helyiségbe.”

A Hotel Erzsébet mai homlokzata. Az új, modern építésű szállodát 1985-ben adták át (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szállodában díszes lépcsőkorlátok vezetnek az alagsorban található János Pincéhez (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A János Pince felirata az ólmozott, festett üvegajtón, ami 1967-ben készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A János Pince 2020 augusztusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fontos megjegyezni, mert ez egyben a János Pince népszerűségét is mutatja, hogy Sándor Béla pannóiból Ifj. Pataki Mihály kiadásában hamarosan képeslap sorozat is megjelent. Sándor Bélán kívül más neves művészek is dolgoztak a 150 férőhelyes János Pince kialakításán: a Magyarság képes melléklete 1926. május 23-i száma számolt be róla, hogy a műépítészeti részt és a műipari berendező munkát neves építészek, Hoepner Guido és Györgyi Géza műépítészek végezték.

A pannókon a János vitéz egyes jeleneteit láthatjuk, a képeket oszlopábrázolások tagolják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A jelenetekhez négy-négy sornyi versidézet kapcsolódik Petőfi Sándor művéből (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Népies motívumú képeket is láthatunk, a történetnek megfelelően (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mozgalmas harci jelenetek is megjelennek a pannókon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mindegyik fából készült fülkénél láthatunk egy pannót (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egykori konyhához vezető díszes ajtó (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szálloda és a János Pince második világháború utáni történetéről Réti Balázs szállodai üzletvezető is szívesen mesélt a pestbuda.hu-nak. Az államosítást követően háromszintes panzióként működött az épület. A háborús sérüléseket nem javították ki és évtizedekig jelentős restaurálást sem végeztek rajta. Ennek következtében az 1970-es évek közepén az épületet lebontották.

A HungarHotels 1983-ban új, modern szálloda építését határozta el. Osztrák hitelkonstrukció igénybevételével és szintén osztrák kivitelezőkkel, Tolvaj János tervei alapján 1985-re készült el az immár Hotel Erzsébet modern épülete. A János Pincét a műemléki védelem megóvta az átalakítástól, így napjainkban is a korábbi formájában látható. A pannók szükségessé vált restaurálását 1984-ben B. Tóth Klára és Lakos Lajos restaurátorok végezték el, a rekonstrukciók pedig Szkok Iván festőművész munkái.

Az 1980-as években az egyetemisták és a belvárosiak körében újra népszerűvé vált János Pince ma is a régi fényében ragyog; gyönyörű pannóival és művészi berendezésével ma is igazi éke a fővárosnak.

Nyitókép: A János Pince 2020 augusztusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Tisztelt Tudós-Takács Ernő!
Köszönöm írását, amelyben összefoglalta az Erzsébet szálló és a János pince történetét. Kérem, engedje meg nekem hogy két hibára felhívjam figyelmét!
1. Petőfi János vitézében a női főszereplő Iluska, nem Juliska, ahogy cikkében szerepel. 2. Egy apró hiba a szövegben: "Osztrák hitelkonstrukció igénybevételévelés szintén . . . " egy szóköz hiányzik. helyesen "Osztrák hitelkonstrukció igénybevételével és szintén . . ."

Üdvözlettel: G. Julianna


Kedves Tudós-Takács Ernő, nagyon köszönöm a cikket, örömmel olvastam a régi munkámról! Annyit helyesbítek, hogy nem egyedül restauráltam a János vitéz-pannókat, én csak hatot, (6x2 nm) Lakos Lajos kollégám, ha jól emlékszem, ötöt restaurált, Szkok Iván festőművész készítette a rekonstrukciókat, ami a János Pince átépítése, bővítése miatt vált szükségessé. Így viszont néhány félköríves pannókép kimaradt, nem fért el, nem tudom, azokkal mi lett, a raktárban láttam, ahonnan elhoztuk a képeket. Amikor legutóbb ott jártam, zárva volt a pince, nem használták már évek óta, persze én azért lekéredzkedtem fotózni, érdekelt, hogy milyen állapotban van 84 óta. Elég jól tartják még magulat a pannók, ahhoz képet, hogy 36 éve végeztük el a munkát. Remélem, megnyitották az éttermet azóta.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó