Édes élet a boldog békeidőkben – A Stühmer-gyár az alapítástól az államosításig

2021. november 29. 11:30

Tibi csoki, Ropp ostya és Zizi drazsé. Generációk ismerték és kedvelték a Stühmer Csokoládégyár népszerű termékeit. Hogyan teremtette meg a kiegyezés időszakában Stühmer Frigyes Magyarország első és egyben legnagyobb csokoládégyárát a Józsefvárosban, és miért kellett átköltöznie az üzemnek a szomszédos Ferencvárosba? A gyárat a II. világháború után államosították, és a Kanadába került leszármazottak az 1990-es években sikertelenül próbálták visszaszerezni, mégsem merült feledésbe a több mint 150 éve alapított márkanév.

A Mecklenburgban 1843-ban született Stühmer Frigyes Ludwigslustban tanulta meg a cukorkakészítés mesterségét. Hamburgi és prágai munkái után 1868-ban érkezett Pestre, ahol felkérésre átvette Nagy Ferenc Szentkirályi utcai (korabeli nevén: Ősz utcai) üzemének vezetését, így cégének alapítását is ekkorra datáljuk. Két év múlva, 1870-ben pedig az üzem tulajdonosává is vált.

Stühmer Frigyes portréja (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

Kezdetben csak cukorkagyártással foglakozott, később fokozatosan bővült a cég repertoárja: megjelentek a termékeik közt a csokoládébonbonok, a szaloncukrok és a karácsonyi és húsvéti csokoládéfigurák is. A fokozatosan bővülő és terjeszkedő cég egyre több szakmai elismerést szerzett. Az 1879-es székesfehérvári országos kiállításon aranyérmet nyert a Stühmer csokoládé, az 1885-ös Országos Általános Kiállításon pedig Ferenc József Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki Stühmer Frigyest a magyar ipar fejlődésében játszott szerepéért.

A cégalapító 1883-ban az Ősz utcában új üzemet építtetett: a Drezdából hozatott gőzüzemű gépekkel új, modern gyár épült; ez tette lehetővé Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártást. Táblás csokoládék, nugátok, pralinék, bonbonok és kakaóporok is szerepeltek a kínálatukban, amelyek az egyre szaporodó Stühmer-boltokban az országban és később Európa több nagyvárosában is elérhetővé váltak.

A gyáralapító Stühmer Frigyes 1890-ben bekövetkezett halála után özvegye és annak testvére vették át a cég vezetését, majd az egyik fiú, Stühmer Géza lett a vezető, aki a II. világháborúig töltötte be a tisztségét. A Stühmer fióküzlet-hálózata ebben az időszakban épült ki teljesen: a gyár melletti üzleten túlmenően a város számtalan pontján volt fióküzletük, melyek közül a belvárosi Kecskeméti utcai és a budai Margit körúti voltak a legfontosabbak.

Az I. világháborút és a Tanácsköztársaságot túlélő cég 1928-ban további fejlesztésbe kezdett: új ötemeletes gyár épült a Szentkirályi utca 8. szám alatt Kende Ferenc tervei alapján. Ugyanebben az évben a cég részvénytársasággá alakult, melynek alaptőkéje 1 200 000 pengő volt.

A Stühmer-gyár Szentkirályi utcai épületét 1928-ban adták át (Forrás: Budapest, 2010. 8. szám)

Az egykori gyárépületben napjainkban a Szentkirályi Irodaház működik. A felújított épület homlokzatán még látszanak az eltávolított eredeti felirat nyomai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ekkor már a több mint hatvan fióküzlet mellett Párizsban elosztóteleppel, valamint Abbáziában lerakattal is rendelkeztek. A Stühmer-gyár igényességét jól példázza, hogy a termékek csomagolásának tervezését iparművészekre bízták: többek közt Jeges Ernő, Szirmai Ilona és Lukáts Kató készített nekik terveket.

Az 1930-as években már szűknek bizonyult a megépült új gyárépület is, ezért a Szentkirályi utcában a szomszédos bérház megvásárlásával új raktárépületet alakítottak ki. A munkások létszáma 800-ra nőtt. A rohamos fejlődés miatt egyértelművé vált, hogy ismét új gyárat kell építeni: ezt a munkát 1939-ben kezdték el, de már a Ferencvárosban, a Vágóhíd utca 20. szám alatt.

A 106 méter hosszú, ötemeletes hatalmas épületet az Olgyay testvérek tervezték, és 1943-ban adták át. Az épület előcsarnokában szintén ebben az évben leplezték le Hollós Mattioni Eszter hímeskő mozaikképét is, amely Stühmer Frigyesnek állít emléket, aki 75 évvel korábban alapította a céget. A különleges alkotás napjainkban is megtekinthető.

A Stühmer Csokoládégyár reklám-számolócédulája (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A csokoládégyár számlája 1940-ből (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzuem)

1943-ban készült el a gyár új épülete a ferencvárosi Vágóhíd utca 20. szám alatt (Forrás: ferencvaros.hu)

A Vágóhíd utcai hatalmas épület ma a Bonbonetti Choco Kft. központjaként működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1930-as évektől jelentek meg a piacon azok a Stühmer-termékek, amelyek hosszú évtizedekig kiemelkedő sikert biztosítottak a cégnek. Ilyen volt például a Ropp ostyaszelet, a Zizi drazsé, a Frutti karamella, a csokimikulás őse és 1941-től a talán legnépszerűbb termékük, a gyáralapító unokájáról elnevezett Tibi csokoládé (melyet terméknévként a gyárban kezdetektől napjainkig kisbetűvel írnak). A Tibi csokoládé ekkor még töltetlen tej- és étcsokoládé volt, a töltelékes változatok később kerültek forgalomba.

A Stühmer egyik legnépszerűbb terméke, a Tibi csoki 1941-ben került először forgalomba (Forrás: OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A Ropp mogyorós szelet reklámplakátja 1945 körül (Forrás: OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A Stühmer kakaó doboza az angyalos középcímerrel (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A belvárosi Kecskeméti utcai mintabolt utcai frontja 1935-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A Kecskeméti utcai bolt berendezésének részlete egy 1989-ben készült felvételen (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A gyár fennállásának 75. évfordulóján, 1943-ban készült el Hollós Mattioni Eszter hímeskő mozaikja, amely Stühmer Frigyesnek állít emléket; az alkotás a Vágóhíd utcai épület előcsarnokának falán látható napjainkban is. A korabeli fényképen a művésznő középen látható (Forrás: Színházi Magazin, 1943. április 21.)

A II. világháború után a céget államosították, a cég vezetői emigrációba kényszerültek. A Vágóhíd utcában a következő évtizedekben a Budapesti Csokoládégyár működött egészen a rendszerváltásig. Az 1990-es években a Kanadába került leszármazottak sikertelenül próbálták visszaszerezni a gyárat, amelyet a Stollwerck cég vett meg. Az új tulajdonos folytatta a régi népszerű termékek előállítását, így például a Tibi csokit, a francia drazsét és a Dunakavicsot. 2002-ben újabb tulajdonosváltással az üzem a Bonbonetti Choco Kft. tulajdonába került, amely napjainkban is működik a Vágóhíd utcában.

A Stühmer egyik fővárosi boltja napjainkban (Fotó: stuhmer.hu)

A Stühmer márkanevet Csóll Péter egri vállalkozó 2008-ban megvásárolta az akkori tulajdonosától, így újrakezdődhetett a Stühmer-termékek gyártása. A Novaj, majd Maklár községekben felépült új csokoládéüzemben állítják elő napjainkban is a minőségi Stühmer-édességeket. A cég mintaboltjaival a fővárosban is találkozhatunk.

Nyitókép: A belvárosi Kecskeméti utcai Stühmer-mintabolt utcai frontja 1935-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

Budapest, Ferencváros, Józsefváros, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, Stühmer Csokoládégyár, Stühmer Frigyes, Tudós-Takács Ernő

⁴⁰ ⁰ ²

Kapcsolódó írások

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története

2024. október 16. 14:00

Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

Folytatódnak a Pázmány Campus bontási munkálatai

2024. október 3. 18:00

Október első hetében folytatódik a Pázmány Campus tömbben, a józsefvárosi Palotanegyedben a belső épületek, a paloták közé ékelődő irodaépület, valamint a már elbontott stúdióépület és garázs melletti hátsó épület bontása. A Magyar Rádió egykori telephelyén a fellelhető értékeket megpróbálják megőrizni, az értékes tárgyakat, amelyeket most kézi bontással tárnak fel, majd átadják az értékleltárban megjelölt fogadó szervezeteknek.

Zöld sétány lesz Józsefváros egyik elhanyagolt területén

2024. szeptember 18. 17:00

Megújítják a VIII. kerületi Szeszgyár utcát. Az egykori szeszgyár mellett fekvő kihasználatlan területen fákat ültetnek, egy árnyékos zöld sétány jön létre, ahol trambulint, mászófalat és padokat is elhelyeznek.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97-99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97-99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

² ⁰ ⁰

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁴ ¹ ⁴

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁴ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹¹ ⁴

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰