Édes élet a boldog békeidőkben – A Stühmer-gyár az alapítástól az államosításig

2021. november 29. 11:30

Tibi csoki, Ropp ostya és Zizi drazsé. Generációk ismerték és kedvelték a Stühmer Csokoládégyár népszerű termékeit. Hogyan teremtette meg a kiegyezés időszakában Stühmer Frigyes Magyarország első és egyben legnagyobb csokoládégyárát a Józsefvárosban, és miért kellett átköltöznie az üzemnek a szomszédos Ferencvárosba? A gyárat a II. világháború után államosították, és a Kanadába került leszármazottak az 1990-es években sikertelenül próbálták visszaszerezni, mégsem merült feledésbe a több mint 150 éve alapított márkanév.

A Mecklenburgban 1843-ban született Stühmer Frigyes Ludwigslustban tanulta meg a cukorkakészítés mesterségét. Hamburgi és prágai munkái után 1868-ban érkezett Pestre, ahol felkérésre átvette Nagy Ferenc Szentkirályi utcai (korabeli nevén: Ősz utcai) üzemének vezetését, így cégének alapítását is ekkorra datáljuk. Két év múlva, 1870-ben pedig az üzem tulajdonosává is vált.

Stühmer Frigyes portréja (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

Kezdetben csak cukorkagyártással foglakozott, később fokozatosan bővült a cég repertoárja: megjelentek a termékeik közt a csokoládébonbonok, a szaloncukrok és a karácsonyi és húsvéti csokoládéfigurák is. A fokozatosan bővülő és terjeszkedő cég egyre több szakmai elismerést szerzett. Az 1879-es székesfehérvári országos kiállításon aranyérmet nyert a Stühmer csokoládé, az 1885-ös Országos Általános Kiállításon pedig Ferenc József Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki Stühmer Frigyest a magyar ipar fejlődésében játszott szerepéért.

A cégalapító 1883-ban az Ősz utcában új üzemet építtetett: a Drezdából hozatott gőzüzemű gépekkel új, modern gyár épült; ez tette lehetővé Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártást. Táblás csokoládék, nugátok, pralinék, bonbonok és kakaóporok is szerepeltek a kínálatukban, amelyek az egyre szaporodó Stühmer-boltokban az országban és később Európa több nagyvárosában is elérhetővé váltak.

A gyáralapító Stühmer Frigyes 1890-ben bekövetkezett halála után özvegye és annak testvére vették át a cég vezetését, majd az egyik fiú, Stühmer Géza lett a vezető, aki a II. világháborúig töltötte be a tisztségét. A Stühmer fióküzlet-hálózata ebben az időszakban épült ki teljesen: a gyár melletti üzleten túlmenően a város számtalan pontján volt fióküzletük, melyek közül a belvárosi Kecskeméti utcai és a budai Margit körúti voltak a legfontosabbak.

Az I. világháborút és a Tanácsköztársaságot túlélő cég 1928-ban további fejlesztésbe kezdett: új ötemeletes gyár épült a Szentkirályi utca 8. szám alatt Kende Ferenc tervei alapján. Ugyanebben az évben a cég részvénytársasággá alakult, melynek alaptőkéje 1 200 000 pengő volt.

A Stühmer-gyár Szentkirályi utcai épületét 1928-ban adták át (Forrás: Budapest, 2010. 8. szám)

Az egykori gyárépületben napjainkban a Szentkirályi Irodaház működik. A felújított épület homlokzatán még látszanak az eltávolított eredeti felirat nyomai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ekkor már a több mint hatvan fióküzlet mellett Párizsban elosztóteleppel, valamint Abbáziában lerakattal is rendelkeztek. A Stühmer-gyár igényességét jól példázza, hogy a termékek csomagolásának tervezését iparművészekre bízták: többek közt Jeges Ernő, Szirmai Ilona és Lukáts Kató készített nekik terveket.

Az 1930-as években már szűknek bizonyult a megépült új gyárépület is, ezért a Szentkirályi utcában a szomszédos bérház megvásárlásával új raktárépületet alakítottak ki. A munkások létszáma 800-ra nőtt. A rohamos fejlődés miatt egyértelművé vált, hogy ismét új gyárat kell építeni: ezt a munkát 1939-ben kezdték el, de már a Ferencvárosban, a Vágóhíd utca 20. szám alatt.

A 106 méter hosszú, ötemeletes hatalmas épületet az Olgyay testvérek tervezték, és 1943-ban adták át. Az épület előcsarnokában szintén ebben az évben leplezték le Hollós Mattioni Eszter hímeskő mozaikképét is, amely Stühmer Frigyesnek állít emléket, aki 75 évvel korábban alapította a céget. A különleges alkotás napjainkban is megtekinthető.

A Stühmer Csokoládégyár reklám-számolócédulája (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A csokoládégyár számlája 1940-ből (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzuem)

1943-ban készült el a gyár új épülete a ferencvárosi Vágóhíd utca 20. szám alatt (Forrás: ferencvaros.hu)

A Vágóhíd utcai hatalmas épület ma a Bonbonetti Choco Kft. központjaként működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1930-as évektől jelentek meg a piacon azok a Stühmer-termékek, amelyek hosszú évtizedekig kiemelkedő sikert biztosítottak a cégnek. Ilyen volt például a Ropp ostyaszelet, a Zizi drazsé, a Frutti karamella, a csokimikulás őse és 1941-től a talán legnépszerűbb termékük, a gyáralapító unokájáról elnevezett Tibi csokoládé (melyet terméknévként a gyárban kezdetektől napjainkig kisbetűvel írnak). A Tibi csokoládé ekkor még töltetlen tej- és étcsokoládé volt, a töltelékes változatok később kerültek forgalomba.

A Stühmer egyik legnépszerűbb terméke, a Tibi csoki 1941-ben került először forgalomba (Forrás: OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A Ropp mogyorós szelet reklámplakátja 1945 körül (Forrás: OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A Stühmer kakaó doboza az angyalos középcímerrel (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A belvárosi Kecskeméti utcai mintabolt utcai frontja 1935-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A Kecskeméti utcai bolt berendezésének részlete egy 1989-ben készült felvételen (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A gyár fennállásának 75. évfordulóján, 1943-ban készült el Hollós Mattioni Eszter hímeskő mozaikja, amely Stühmer Frigyesnek állít emléket; az alkotás a Vágóhíd utcai épület előcsarnokának falán látható napjainkban is. A korabeli fényképen a művésznő középen látható (Forrás: Színházi Magazin, 1943. április 21.)

A II. világháború után a céget államosították, a cég vezetői emigrációba kényszerültek. A Vágóhíd utcában a következő évtizedekben a Budapesti Csokoládégyár működött egészen a rendszerváltásig. Az 1990-es években a Kanadába került leszármazottak sikertelenül próbálták visszaszerezni a gyárat, amelyet a Stollwerck cég vett meg. Az új tulajdonos folytatta a régi népszerű termékek előállítását, így például a Tibi csokit, a francia drazsét és a Dunakavicsot. 2002-ben újabb tulajdonosváltással az üzem a Bonbonetti Choco Kft. tulajdonába került, amely napjainkban is működik a Vágóhíd utcában.

A Stühmer egyik fővárosi boltja napjainkban (Fotó: stuhmer.hu)

A Stühmer márkanevet Csóll Péter egri vállalkozó 2008-ban megvásárolta az akkori tulajdonosától, így újrakezdődhetett a Stühmer-termékek gyártása. A Novaj, majd Maklár községekben felépült új csokoládéüzemben állítják elő napjainkban is a minőségi Stühmer-édességeket. A cég mintaboltjaival a fővárosban is találkozhatunk.

Nyitókép: A belvárosi Kecskeméti utcai Stühmer-mintabolt utcai frontja 1935-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

Budapest, Ferencváros, Józsefváros, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, Stühmer Csokoládégyár, Stühmer Frigyes, Tudós-Takács Ernő

⁴⁰ ⁰ ²

Kapcsolódó írások

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában

2024. április 11. 10:00

József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem

2024. március 22. 12:30

A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

Aki megelőzte Törley Józsefet – 190 éve nyílt meg Prückler Ignác pezsgőgyára a Ráday utcában

2024. február 12. 11:00

A hazai pezsgőkészítés története legtöbbünk számára egyet jelent Törley József világhírű vállalkozásával. Törley kétségtelenül a magyar pezsgő nemzetközi megismertetésének főszereplője volt. Azt azonban kevesen tudják, hogy több mint 40 évvel korábban már gyártották ezt a különleges italt Pesten, méghozzá a Ferencvárosban. Prückler Ignác cégének története, ha nem is annyira regénybe illő, mint Törleyé, de érdekes és tanulságos.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A 100 éves Magyar Nemzeti Bankról kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban

2024. április 30. 18:30

Kiállítással tiszteleg a Pénzmúzeum a Magyar Nemzeti Bank centenáriuma előtt. Tárgyi emlékek, archív felvételek, numizmatikai kincsek, az utcán sepregetett hiperinflációs bankjegyek másolata, soha ki nem adott emlékéremtervek láthatók a tárlaton. Ízelítőt kapunk az Aranyvonat krimibe illő vagyonmenekítéséből, megelevenednek hősök, tanúi lehetünk történelmi pillanatoknak.

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd

2024. április 30. 16:30

Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

Ahol jó lenni: átalakították a Szabadság téri játszóteret

2024. április 29. 19:00

A belvárosi Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota déli szárnya előtt található az a most átépített játszótér, amelyen a sokak által kedvelt kisvonat mellett immár csúszdával egybeépített kockavár is várja a gyerekeket. A felújítás során a klímatudatosság és az akadálymentesítés is a főbb szempontok között szerepelt.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

⁵³ ⁰ ⁰

Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.

⁹⁶ ⁰ ¹

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

¹⁷⁴ ⁴ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁸ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁸ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²⁴ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²⁴ ⁸¹ ⁰