Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek

2020. június 11. 16:00

A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.

Márton Ferenc neve talán kevés ember számára cseng ismerősen, pedig a Csíkszentgyörgyön született, az I. világháborúban hadifestőként szolgáló, tehetséges székely festőművész Budapesten telepedett le, így lehetősége volt részt venni a főváros művészeti életében. Halálának 80. évfordulóján a budai házfalakon látható sgraffitónak bemutatásával emlékezünk rá.

A sgraffito a XIII. század óta ismert különleges képalkotó eljárás, amit két- vagy többrétegú színes vakolatrétegre alapoznak. A felsőbb rétegekbe való bekarcolás révén az alatta lévő, más színű alapok előtűnnek, s így a kikarcolt részek rajzszerűen hatnak.

Márton Ferenc az 1920-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Márton Ferenc sgraffitóival díszített házakat Medgyaszay István tervezte, ezeken megjelennek a jellegzetes népies erdélyi építészeti elemek. Ez a népies szecessziós stílus az organikus építészet előfutárának is tekinthető, s a két világháború között különösen erőteljesen jelent meg a gyorsan fejlődő Újbuda és Buda más részeinek újonnan épült házain. Medgyasszay házaihoz tökéletesen illeszkedtek a székely származású Márton autentikus sgraffitói, ezért is lehetett tartós a művészi kapcsolatuk.

Első helyszínünk a XI. kerületi Budaörsi út elején található, 1926-ban átadott, öt bérházból álló háztömb. Egykor mindegyik ház falait Márton Ferenc-sgraffitók díszítették, de ma már mindössze az egyik épület hátsó bejáratánál, a Schweidel utca 11, szám felől láthatók a falképek. Itt láthatjuk a székely népviseletű fiatalokat, az esküvőre készülő menyasszonyt és a családi élet különböző jeleneteit, magyaros-népies motívumokkal.

A Budaörsi úti háztömbnek ma már csak egyetlen házán láthatók sgraffitók, a Schweidel utca 11. felőli bejáratnál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely falusi mulatozást ábrázoló sgraffito (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esküvőre készülő menyasszony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Következő helyszínünk az újbudai Fadrusz utca 12. szám alatti Nap-udvarnak nevezett, 1928-ben elkészült lakóház, amelyen székely családi életképeket láthatunk. A ház Fadrusz utcai oldalán látható sgraffitók ismétlődnek az Eszék utcai oldalon, de ott ma már jelentősen elhalványodva látszanak.

A Fadrusz utca és az Eszék utca sarkán álló Nap-udvar homlokzatán is több sgraffito látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely családi életképet ábrázoló sgraffito (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely családi életképet ábrázoló sgraffito a Fadrusz utcai házon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XII. kerületi Kiss János altábornagy (korábban Fery Oszkár) utca 55–57–59. alatti bérházcsoport összefüggő falképegyüttesét Márton Ferenc és Nagy Sándor festőművész készítették el. Wehner Tibor művészettörténész 75 évesek a Városi Házak című épülettörténeti írásából kiderül, hogy az 1928–1929-ben elkészült homlokzati falképek 6-6 mezőbe rendezettek, amelyeket stilizált virágábrázolások kapcsolnak össze. Mindhárom ház bejárata fölött a székesfőváros címerének domborműve is megtalálható.

Az 55. számú ház falán a mezőgazdasági munkát, a szántás, aratás, szüret egyes jeleneteit szemlélhetjük meg. Az 57. épületen Szép Ilonka története, míg az 59.-en különböző népi életképek elevenednek meg. Az 57. számú ház homlokzati sgraffitói Nagy Sándor munkái, akárcsak az 55. és az 57. házak udvari falképei. A többi sgraffito Márton Ferenc alkotása.

A Kiss János altábornagy utca 55–57–59. alatti sgraffitós bérházcsoportot is Medgyaszay István tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vidéki életképek és a székesfőváros domborműves címere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Népi életképek is megelevenednek a házfalon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Népi életképek a házfalon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Márton-sgraffitók közül a legjelentősebb a Baár-Madas Református Gimnázium (II. kerület, Lórántffy Zsuzsanna utca 3.) udvari homlokzatát díszíti. Ez az épület is Medgyasszay István tervei alapján és Havas Sándor, valamint Varjas Gyula építőmesterek kivitelezésével épült népi szecessziós stílusban.

A Baár-Madas Református Gimnázium épületének udvari homlokzatát is Márton Ferenc sgraffitói díszítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gimnázium összefüggő sgraffitója a női hivatással kapcsolatos motívumokat ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 70 négyzetméteres sgraffito 1929-ben készült, és az ezredfordulón restaurálták (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1929-ben elkészült és 2000-ben rekonstruált, A nő élete és hivatása háborúban és békében című, 70 négyzetméteres falkép hat képmezőre oszlik, és az alábbi szöveg fűzi össze: „Az igazi nő történelmünknek jó szelleme: őrzi a múlt emlékeit, ihleti a jövőnket, hősies munka és édes vigasz, legyen áldott, legyen áldás.” A képmezők címei: Ősmagyar vagy hun-magyar falu; A reprezentáló magyar asszony; Ősi emlékeinket megőrző leány; A magyar úrinő mint nevelőanya, A hősi honleány, A protestáns nevelés intézményei a jelenben.

Márton Ferenc nemcsak a sgraffitóiról volt ismert, több kiemelkedő művészi alkotást adott a fővárosnak és az országnak, ezért érdemes röviden megismerkedünk a pályafutásával is. 1884. december 15-én született Csíkszentgyörgyön. Középiskolai tanulmányait követően a budapesti Rajztanárképző Főiskolán tanult, többek közt Székely Bertalan tanítványaként. 1908-ban szerezte meg oklevelét, majd ösztöndíjjal Münchenben tanult tovább.

1913-ban egy müncheni nemzetközi kiállításon bemutatták a Csíki székely gátkötők című nagy méretű festményét, ami nagy siket aratott. Ugyanebben az időben a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban a székely nép életét megörökítő több festményét ismerhette meg a közönség (Erdőirtás Csíkországban; Takarodó).

Az I. világháborúban hadifestőként szolgált, majd számos lap számára készített illusztrációkat. Ezt követően több jelentős templomi freskó elkészítésére kapott megbízást. Ezek közül legfontosabb a szegedi fogadalmi templom díszítése volt: a bejárata fölé két apostolt ábrázoló mozaikot készített, továbbá a főoltár fölé és a kupola mennyezetére is további mozaikokat tervezett.

Márton sokoldalú tehetségét mutatja, hogy művészi pályafutásának második felében építészeti és szobrászati munkássága került előtérbe, amely során jelentős műveket alkotott. 1933-ben adták át az Új Köztemetőben a világháború halottainak nagyszabású Hősök oltára emlékművét, ami Márton Ferenc tervezésében és Foerk Ernő kivitelezésében készült el.

A Hősök oltára emlékmű az Új Köztemetőben (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1933. október 28.)

A kecskeméti Katona József-síremléket, Petúr bán szobrát ditrói Siklódy Lőrinc szobrászművésszel közösen tervezték. A két művész közös munkájának másik gyümölcse az 1. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékműve volt, amit 1938-ban adtak át a Fővám téren. 1948-ban az emlékművet lebontották, így az ma már nem látható.

Az 1. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékműve a Fővám téren volt látható, a világháború után lebontották (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Márton Ferenc 1940. június 8-án hunyt el, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. Gazdag életműve és a székely nép életét bemutató alkotásai méltóvá teszik rá, hogy megőrizzük emlékét.

Nyitókép: A Baár-Madas Református Gimnázium épületének udvari homlokzatát is Márton Ferenc sgraffitói díszítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, falkép, festőművész, homlokzat, Márton Ferenc, Medgyaszay István, művészet, PestBuda, pestbuda.hu, sgraffito, Tudós-Takács Ernő

⁴¹ ² ⁰

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹