Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek

2020. június 11. 16:00

A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.

Márton Ferenc neve talán kevés ember számára cseng ismerősen, pedig a Csíkszentgyörgyön született, az I. világháborúban hadifestőként szolgáló, tehetséges székely festőművész Budapesten telepedett le, így lehetősége volt részt venni a főváros művészeti életében. Halálának 80. évfordulóján a budai házfalakon látható sgraffitónak bemutatásával emlékezünk rá.

A sgraffito a XIII. század óta ismert különleges képalkotó eljárás, amit két- vagy többrétegú színes vakolatrétegre alapoznak. A felsőbb rétegekbe való bekarcolás révén az alatta lévő, más színű alapok előtűnnek, s így a kikarcolt részek rajzszerűen hatnak.

Márton Ferenc az 1920-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Márton Ferenc sgraffitóival díszített házakat Medgyaszay István tervezte, ezeken megjelennek a jellegzetes népies erdélyi építészeti elemek. Ez a népies szecessziós stílus az organikus építészet előfutárának is tekinthető, s a két világháború között különösen erőteljesen jelent meg a gyorsan fejlődő Újbuda és Buda más részeinek újonnan épült házain. Medgyasszay házaihoz tökéletesen illeszkedtek a székely származású Márton autentikus sgraffitói, ezért is lehetett tartós a művészi kapcsolatuk.

Első helyszínünk a XI. kerületi Budaörsi út elején található, 1926-ban átadott, öt bérházból álló háztömb. Egykor mindegyik ház falait Márton Ferenc-sgraffitók díszítették, de ma már mindössze az egyik épület hátsó bejáratánál, a Schweidel utca 11, szám felől láthatók a falképek. Itt láthatjuk a székely népviseletű fiatalokat, az esküvőre készülő menyasszonyt és a családi élet különböző jeleneteit, magyaros-népies motívumokkal.

A Budaörsi úti háztömbnek ma már csak egyetlen házán láthatók sgraffitók, a Schweidel utca 11. felőli bejáratnál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely falusi mulatozást ábrázoló sgraffito (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esküvőre készülő menyasszony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Következő helyszínünk az újbudai Fadrusz utca 12. szám alatti Nap-udvarnak nevezett, 1928-ben elkészült lakóház, amelyen székely családi életképeket láthatunk. A ház Fadrusz utcai oldalán látható sgraffitók ismétlődnek az Eszék utcai oldalon, de ott ma már jelentősen elhalványodva látszanak.

A Fadrusz utca és az Eszék utca sarkán álló Nap-udvar homlokzatán is több sgraffito látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely családi életképet ábrázoló sgraffito (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Székely családi életképet ábrázoló sgraffito a Fadrusz utcai házon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XII. kerületi Kiss János altábornagy (korábban Fery Oszkár) utca 55–57–59. alatti bérházcsoport összefüggő falképegyüttesét Márton Ferenc és Nagy Sándor festőművész készítették el. Wehner Tibor művészettörténész 75 évesek a Városi Házak című épülettörténeti írásából kiderül, hogy az 1928–1929-ben elkészült homlokzati falképek 6-6 mezőbe rendezettek, amelyeket stilizált virágábrázolások kapcsolnak össze. Mindhárom ház bejárata fölött a székesfőváros címerének domborműve is megtalálható.

Az 55. számú ház falán a mezőgazdasági munkát, a szántás, aratás, szüret egyes jeleneteit szemlélhetjük meg. Az 57. épületen Szép Ilonka története, míg az 59.-en különböző népi életképek elevenednek meg. Az 57. számú ház homlokzati sgraffitói Nagy Sándor munkái, akárcsak az 55. és az 57. házak udvari falképei. A többi sgraffito Márton Ferenc alkotása.

A Kiss János altábornagy utca 55–57–59. alatti sgraffitós bérházcsoportot is Medgyaszay István tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vidéki életképek és a székesfőváros domborműves címere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Népi életképek is megelevenednek a házfalon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Népi életképek a házfalon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Márton-sgraffitók közül a legjelentősebb a Baár-Madas Református Gimnázium (II. kerület, Lórántffy Zsuzsanna utca 3.) udvari homlokzatát díszíti. Ez az épület is Medgyasszay István tervei alapján és Havas Sándor, valamint Varjas Gyula építőmesterek kivitelezésével épült népi szecessziós stílusban.

A Baár-Madas Református Gimnázium épületének udvari homlokzatát is Márton Ferenc sgraffitói díszítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gimnázium összefüggő sgraffitója a női hivatással kapcsolatos motívumokat ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 70 négyzetméteres sgraffito 1929-ben készült, és az ezredfordulón restaurálták (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1929-ben elkészült és 2000-ben rekonstruált, A nő élete és hivatása háborúban és békében című, 70 négyzetméteres falkép hat képmezőre oszlik, és az alábbi szöveg fűzi össze: „Az igazi nő történelmünknek jó szelleme: őrzi a múlt emlékeit, ihleti a jövőnket, hősies munka és édes vigasz, legyen áldott, legyen áldás.” A képmezők címei: Ősmagyar vagy hun-magyar falu; A reprezentáló magyar asszony; Ősi emlékeinket megőrző leány; A magyar úrinő mint nevelőanya, A hősi honleány, A protestáns nevelés intézményei a jelenben.

Márton Ferenc nemcsak a sgraffitóiról volt ismert, több kiemelkedő művészi alkotást adott a fővárosnak és az országnak, ezért érdemes röviden megismerkedünk a pályafutásával is. 1884. december 15-én született Csíkszentgyörgyön. Középiskolai tanulmányait követően a budapesti Rajztanárképző Főiskolán tanult, többek közt Székely Bertalan tanítványaként. 1908-ban szerezte meg oklevelét, majd ösztöndíjjal Münchenben tanult tovább.

1913-ban egy müncheni nemzetközi kiállításon bemutatták a Csíki székely gátkötők című nagy méretű festményét, ami nagy siket aratott. Ugyanebben az időben a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban a székely nép életét megörökítő több festményét ismerhette meg a közönség (Erdőirtás Csíkországban; Takarodó).

Az I. világháborúban hadifestőként szolgált, majd számos lap számára készített illusztrációkat. Ezt követően több jelentős templomi freskó elkészítésére kapott megbízást. Ezek közül legfontosabb a szegedi fogadalmi templom díszítése volt: a bejárata fölé két apostolt ábrázoló mozaikot készített, továbbá a főoltár fölé és a kupola mennyezetére is további mozaikokat tervezett.

Márton sokoldalú tehetségét mutatja, hogy művészi pályafutásának második felében építészeti és szobrászati munkássága került előtérbe, amely során jelentős műveket alkotott. 1933-ben adták át az Új Köztemetőben a világháború halottainak nagyszabású Hősök oltára emlékművét, ami Márton Ferenc tervezésében és Foerk Ernő kivitelezésében készült el.

A Hősök oltára emlékmű az Új Köztemetőben (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1933. október 28.)

A kecskeméti Katona József-síremléket, Petúr bán szobrát ditrói Siklódy Lőrinc szobrászművésszel közösen tervezték. A két művész közös munkájának másik gyümölcse az 1. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékműve volt, amit 1938-ban adtak át a Fővám téren. 1948-ban az emlékművet lebontották, így az ma már nem látható.

Az 1. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékműve a Fővám téren volt látható, a világháború után lebontották (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Márton Ferenc 1940. június 8-án hunyt el, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra. Gazdag életműve és a székely nép életét bemutató alkotásai méltóvá teszik rá, hogy megőrizzük emlékét.

Nyitókép: A Baár-Madas Református Gimnázium épületének udvari homlokzatát is Márton Ferenc sgraffitói díszítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, falkép, festőművész, homlokzat, Márton Ferenc, Medgyaszay István, művészet, PestBuda, pestbuda.hu, sgraffito, Tudós-Takács Ernő

⁴¹ ² ⁰

Kapcsolódó írások

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el

2024. december 4. 13:00

Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰