Szecessziós színpompa a Nádor Teremben – Zsellér Imre művészete

2019. február 27. 23:00

Idén szeptemberben lesz hatvan éve, hogy elhunyt Zsellér Imre, az egyik legjelentősebb, ugyanakkor méltatlanul elfeledett üvegfestő és mozaikművész. A közelgő évforduló lehetőséget teremt rá, hogy megemlékezzünk munkásságáról és egyik fő művéről, a zuglói Vakok Iskolája Nádor Termét díszítő festett üvegablakáról.

Zsellér Imre 1878-ban született Budapesten. Édesapja, Zsellér Lipót hat gyermeke közül csak ő lépett művészi pályára. Fiatal korában Róth Miksa legtehetségesebb tanítványaként tanulta meg az üvegfestészet és a mozaikkészítés alapjait. A későbbiekben Ausztria, Svájc, Németország és Hollandia legkiválóbb művészeinek műtermeiben fejlesztette tovább a tudását. Családja 1903-ban költözött az Aréna (a mai Dózsa György) út 124. alatti házba, ahol Zsellér első műhelyét is alapította. Házasságkötése után, 1912-ben feleségével a Munkácsy Mihály utca 24.-be költözött, ezután pedig a zuglói (akkor VII. kerületi) Thököly út 163. alatti lakása mellett alakította ki a műtermét.

Zsellér Imre historizáló és szecessziós stílusú üvegfestői és mozaikkészítői munkásságának emlékét 290 templom őrzi. Budapesten kívül nagy számban dolgozott a kalocsai egyházmegyében, valamit említést érdemelnek a szegedi fogadalmi templomban és a jeruzsálemi Dormitio (Szűz Mária elszenderülése) bazilika magyar kápolnájában elkészült mozaikképei is.

Részlet a zugligeti Szent Család-templom oltára mögötti hatalmas mozaikképből (Forrás: zugligetiszentcsalad.hu)

Leghíresebb és legnagyobb szabású munkáit Budapesten valósította meg. 1917-ben alkotta meg a zugligeti Szent Család-templom mozaik oltárképét, amely Közép-Európa legnagyobb összefüggő mozaikalkotása. Szintén ő készítette a templom díszablakait. Zsellér nevéhez fűződik többek közt a zuglói Hermina-kápolna, a Kassai téri Szentlélek-plébániatemplom, a Rózsafüzér Királynéja templom, a ferencvárosi Szent Kereszt-plébániatemplom, a Páli Szent Vince-plébániatemplom és a rákoscsabai Nepomuki Szent János-plébániatemplom főként különböző szenteket ábrázoló festett üvegablakainak elkészítése.

A szakrális épületeken kívül középületek is megőrizték Zsellér munkásságát. Ilyen például a Műcsarnok homlokzati mozaikképe vagy a belvárosi Kígyó utcai Apostolok Étterem Patrona Hungariae és a magyar szentek című üvegablaka, amely 1929-ben készült el. Leggrandiózusabb és e sorok írója szerint legszebb alkotása a Vakok Intézete (ma: Vakok Iskolája) Nádor Termében látható (XIV. kerület, Ajtósi Dürer sor 39.), amely Magyarország legnagyobb összefüggő festett üvegablak-együttese, ezért ebben az írásban fontosnak tartjuk e művét részletesebben is bemutatni.

A zuglói Vakok Iskoláját Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervezte (Fotó: Halász Csilla – Ludmann Mihály – Viczián Zsófia: Lechner összes)

Az 1825-ös országgyűlésen József nádor kezdeményezésére és támogatásával alapították meg a Vakok Nevelő és Tanintézetét, amely Európában az elsők közt volt a vak gyermekek oktatásával foglalkozó iskolák közül. Több helyszín után az intézménynek ma is helyet adó épület 1904-ben készült el az Ajtósi Dürer sor 39. szám alatt. A Lechner Ödön által megteremtett magyaros szecesszió építészeti formajegyeit magán viselő épületet Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervezte. Szintén ők tervezték a szomszédos Teleki Blanka Gimnáziumot. A két épület homlokzata egymással tökéletesen harmonizál, amit főként az ablakokat keretező és a sík homlokzati felületet tagoló téglaszalagon láthatunk.

A ma már Vakok Iskolája néven működő intézmény lépcsőháza, lépcsőkorlátai is szecessziós stílusúak, de ez leginkább az intézmény fő ékén, a nevében az alapítóra emlékező Nádor Terem festett üvegablak-együttesén tükröződik, ami Magyarország legnagyobb ólomüvegablak-kompozíciója.

A Nádor Teremben látható színpompás üvegablakon a keresztény és a magyar múlt több jeles képviselője is látható (Fotó: Kozics Júlia)

Szent István, Szent Margit, vak gyermekek, angyal és segítő apáca, valamint szecessziós díszítőelemek a képen (Fotó: Kozics Júlia)

A Nádor Terem eredetileg az intézet kápolnája volt a szomszédos kisebb teremmel együtt. A két helyiség közti falban forgatható oltárt helyeztek el, amelyet mindig arra fordítottak, ahol éppen a szentmise volt. A rendszerváltás után helyreállították a termet, így 1995 óta látogatható; kitűnő akusztikája közel évi 100 komolyzenei koncert lebonyolítását teszi lehetővé.

A hatalmas, két emelet magasságú, színpompás üvegablak-együttes a szecesszió jellegzetesen magyaros formavilágában készült el. 1930-ban Herodek Károly, az intézet akkori igazgatója rendelte meg Zsellér Imre műhelyétől. Az ablakokon egyaránt láthatóak a magyar és a keresztény múlt nagyjai, de természetesen a vak gyermekek oktatásának egyes mozzanatai is helyet kaptak az alkotáson.

A kép jobb alsó sarkában Pivár Ignác piarista szerzetes, az intézmény korábbi igazgatója látható (Fotó: Kozics Júlia)

Az ablakok alsó sorában balról jobbra haladva először József nádort, az intézmény alapítóját láthatjuk, amint átkarol egy vak kisgyermeket, aki a vakok számára kifejlesztett módon olvasni tanul. Mellettük egy kosárfonást tanuló vak fiút láthatunk, mögötte egy angyallal. Tőlük jobbra az Árpád-ház négy szentje következik. Előbb Szent Erzsébet és Szent Imre látható (rózsával, illetve liliommal a kezükben). Őket Szent István király követi az uralkodói jelképekkel, majd a domonkos rendi apácát, Szent Margitot láthatjuk a tisztaságot jelképező liliommal. Utána egy hegedülni tanuló vak fiú egy angyal társaságában, végül egy segítő apáca egy kisgyermekkel zárja ezt a sort. A legalsó szűk sávban a magyaros díszítőelemek mellett két személy arcképe is látható: a bal sarokban Náray Szabó Sándor gyógypedagógus és államtitkár, a jobb sarokban pedig Pivár Ignác piarista szerzetes, az intézmény egykori igazgatója.

Geometrikus mintával díszített szecessziós ablakok, tetejükön János és Lukács evangélisták jelképeivel (Forrás: szecessziosmagazin.hu)

Felfelé haladva a következő sorban négy geometrikus mintával díszített szecessziós ablak látható, tetejükön a négy evangélista jelképeivel: Jánost a sas, Lukácsot a szárnyas bika, Márkot a szárnyas oroszlán, Mátét pedig az angyal szimbolizálja. A többi ablakon stilizált virág- és növénymotívumokból álló mintasor, valamint puttóábrázolások figyelhetők meg. Az üvegfestmény tetejét az ország címerének elemei (legfelül a Szent Korona) díszítik. A hatalmas festett üvegablak-együttes valósággal beragyogja az egész termet, páratlan esztétikai értéke miatt érdemes alaposabban is megtekinteni annak, aki látogatást tesz a Vakok Iskolájában.

Az üvegfestmény felső részén virág- és növénymotívumos sorminta, puttófigurák, valamint az ország címerének elemei láthatók (Fotó: Kozics Júlia)

Zsellér Imre alkotása a legnagyobb összefüggő festett üvegablak-együttes Magyarországon (Forrás: szecessziosmagazin.hu)

Zsellér Imre utolsó éveiről keveset tudunk. Élete utolsó másfél évtizedében visszavonultan élt feleségével a tatai otthonukban. 1959. szeptember 8-án hunyt el. Legkedveltebb mozaikképe, egy Szűz Mária-ábrázolás került a tatai temetőben található sírkövére. Kiemelkedő művészi teljesítménye érdemessé teszi arra, hogy Róth Miksa legnagyobb tanítványának megőrizzük az emlékét a művei megismerése által is.

Nyitókép: A Nádor Terem szecessziós éke a kétemeletnyi magasságú üvegablak (Fotó: Kozics Júlia)

Budapest, Kozics Júlia, Nádor terem, Örökségünk, Pest, PestBuda, pestbuda.hu, szecesszió, Tudós-Takács Ernő, Zsellér Imre

³¹ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja

2024. december 25. 13:00

Az 1854-ben útjára indult Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna olvasónak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon

2024. december 24. 9:00

Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

A troli Budapesten

2024. december 23. 10:00

A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja Az 1854-ben útjára indult Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna olvasónak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

⁰ ⁰ ⁰

A troli Budapesten A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

⁶ ⁰ ⁰

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴² ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²¹⁰ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰