A Neuschlosz fivérek alkották a Szent István-terem intarziás parkettáját

A cikk angolnyelvű változata: 0

Írta: Tudós-Takács Ernő

2021. szeptember 1. 15:30

Augusztus 20-tól bárki megtekintheti a Budavári Palota megújult déli összekötő szárnyában található, újjáépített Szent István-termet. A díszterem szépségéhez, egyediségéhez a különleges intarziás parkettája is hozzájárul. De kik alkották meg eredetileg ezt az egyedi padlózatot? Ismerjük meg a Neuschlosz fivérek munkásságát!

A morvaországi eredetű, kiterjedt Neuschlosz-család a Felvidék érintésével 1835-ben költözött Újpestre. A Neuschloszok több generációra visszamenően fafeldolgozással és fakereskedelemmel foglalkoztak, és ebben az időszakban a megrendeléseik jelentős része innen származott. Minőségi munkájuknak és szorgalmuknak köszönhetően rövid időn belül egyre szélesedő vevőkört építettek ki és közmegbecsülésnek örvendtek. Pár évtized alatt széles körű szolgáltatói létesítményeket építettek ki raktárakkal, műhelyekkel.


Neuschlosz Ödön portréja a Vasárnapi Ujság 1904. november 6-i számából

Növekvő elismertségüknek, az egyre rangosabb megrendelőknek köszönhetően a XIX. század második közepén a belvárosba tették a székhelyüket. Neuschlosz Simon 1860-ban Újlipótvárosban megalakította az első magyar parkettagyárat, amely a kiegyezés évében már 350 munkást foglalkoztatott. 1871-ben bekövetkezett halála után gyermekei közül – tanulmányaik befejezése után – Ödön, majd a későbbiekben vele társulva Marcel vezette a céget.

Neuschlosz Marcel portréja az Uj Idők 1905. március 19-i számában jelent meg

Neuschlosz Ödön 1851-ben született. Tanulmányait Zürichben végezte és ott szerzett mérnöki oklevelet. Hivatásán kívül fővárosi bizottsági tagként, a budapesti betegsegélyező pénztár vezetőjeként, a hajléktalanok menhelyének vezetőjeként és a fővárosi munkáslakások építésével aktív közéleti tevékenységet folytatott, amelyek jól mutatták szociális érzékenységét. Testvérével együtt az Építő Ipar című rangos műszaki hetilap alapítói közé tartoztak, hasonlóan a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet érdekvédelmi szervezethez.

A Neuschlosz fivérek a neves Építő Ipar című műszaki hetilap alapítói közé tartoztak (Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

Öccse, az 1853-ban született Marcel budapesti és hamburgi mérnöki tanulmányok után az ácsmesterséget is kitanulta, ezután lépett be a családi vállalkozásba. Testvéréhez hasonlóan több, munkásokat segítő testületet hozott létre és vezetett.

1882-től a testvérpár együtt vezette a Neuschlosz Parketta- és Bútorgyárat, melynek székhelye az V. (ma XIII.) kerület, Pozsonyi út 21-23. szám alatt volt. Ekkor kezdődött a cég igazi fénykora; különösen a milleniumi időszak nagyszabású építkezései számtalan megrendelést biztosítottak Neuschloszéknak.

A fővároson kívül laktanyákat építettek Vácon, Nagyváradon, Lembergben és Przemyslben, de  Eperjes város tűzvész utáni újjáépítésében is jelentős szerepük volt. Az igazi sikert az 1885-ös Országos Általános Kiállítás és az 1896-os Ezredéves Kiállítás lebonyolításában és a pavilonok tucatjainak kivitelezésében nyújtott szerepük biztosította. Több mint 30 pavilon szerkezetét alkották meg, ácsmunkáit végezték el, sőt az Ezredéves Kiállításon saját pavilonnal is rendelkeztek.

Mintaszálloda épülete az 1885-ös Országos Általános Kiállításon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Posta, távírda és távbeszélő csarnok az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

József főherceg pavilonjának kivitelezésében is közreműködtek a Neuschlosz fivérek (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Neuschlosz Ödön és Marcel parketta- és bútorgyárának pavilonja a millenniumi kiállításon; a fényképet Klösz György készítette (Forrás: Hungaricana)

A millenniumi kiállításra, 1896. május 1-én készült el az eredetileg favázas Vajdahunyad vára, melyet Alpár Ignác tervezett és a Neuschlosz-cég kivitelezett. A faszerkezet nem bizonyult tartósnak, ezért tíz évvel később tartós anyagokból újjáépítették az épületegyüttest.

A Neuschloss fivérek végezték a millenniumra elkészült, eredetileg favázas szerkezetű Vajdahunyad vára kivitelezését, melyet Alpár Ignác tervezett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

További jelentős munkájuk szintén 1896-ra elkészült, reprezentatív Kossuth téri Igazságügyi Palota (Kúria) kivitelezése, mely Hauszmann Alajos tervei alapján épült meg. A Kúriával szemközti Országház építésében is szerepet kapott a cégük, hasonlóan további fővárosi nagypolgári bérpalotákhoz, melyek ácsmunkáit, parkettázását ők végezték el.

Hauszmann Alajos tervezte a Kossuth téri Igazságügyi Palotát, amely 1893 és 1896 között épült meg (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Hauszmann Alajossal már meglévő kapcsolatuk és a referenciáik voltak a biztosítékai, hogy a századfordulón újjáépülő és kibővülő Budavári Palota parkettáinak gyártására is a cégüket kérték fel. 1899. május 26-án aláírt szerződésükben 1443 forintért vállalták a megépülő Szent István-terem különleges intarziás parkettájának elkészítését.

Az elkészült gyönyörű munka háromféle fából: dél-amerikai sapelli mahagóniból, vörös tölgyből és sötétbarna kerti diófából készült. Ötféle minta díszíti a parkettát: egy mandalamotívum és négy különböző sárkányábrázolás. Utóbbiak a Szent István-terem falikarjait is díszítő sárkánymotívumokkal vannak összhangban. A parkettát a terem széleinél a falburkolat alá befutó, geometrikus mintájú díszek keretezik. Hasonló gyártású volt a szintén Neuschlosz-kivitelezésű Rudas-fürdő nyugati szárnyának intarziás padlózata is az 1880-as évek közepén.

Alpár Ignác a korábbi közös munka után Neuschlosz Ödönnek és Marcelnek is villát tervezett. A Rózsadombon, 1891-ben vásárolt telket (Apostol utca 11. és 13.) a fivérek megfelezték: Marcel villája volt a díszesebb, viszont az a második világháború után teljesen megsemmisült. Az Apostol utca 13-as számú villa jellegzetessége a déli homlokzat négyszögletes alaprajzú, prágai stílusú sisakkal megnyújtott tornya volt.

Alpár Ignác tervezte az Apostol utca 13-as szám alatti villát Neuschloss Ödön számára (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1898-ban elkészült villát Ödön csak hat évig lakta, mert 1904-ben meghalt (öccse egy évvel később, 1905-ben hunyt el). A gyermektelenül elhunyt tulajdonos úgy végrendelkezett, hogy a villát adják el és ennek árából, kiegészítve a hagyatékából 100.000 koronával, tüdőbeteg munkásoknak építsenek 50 ágyas szanatóriumot.

Az Apostol utcai villa északkeleti és északnyugati homlokzata közt belső részlet látható (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A villa következő tulajdonosai Politzer Sándor tőzsdetanácsos, majd Aschner Lipót, a Tungsram-gyár vezérigazgatója voltak. 1944-ben Adolf Eichmann utalta ki magának a villát. 1947-ben az Aschner-villát államosították, több részre osztották és szükséglakásokat alakítottak ki benne. A kommunizmus évtizedei alatt a több mint 2000 négyzetméteres villa állapota jelentősen leromlott. A rendszerváltás után magánkézbe került az épület, jelenleg vállalkozások bérlik.

A két villán kívül szintén Alpár Ignác tervezte a belvárosi Báthory utca 5-ös számú négyemeletes ingatlant, mely a Neuschlosz fivérek tulajdonában volt.

A már említett Szent István-terem a Nemzeti Hauszmann Program keretében az elmúlt években épült újjá, augusztus 20-tól bárki megtekintheti a Budavári Palotában. Az eredetivel teljesen megegyező intarziás parketta elkészülte a KM Par-Ker Kft. érdeme.

Az intarziás parketta az újjáépített Szent István-teremben háromféle fából készült (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

A Szent István-terem padlózatán négyféle sárkánymotívum látható (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

Az intarziás parkettát mandalamotívum is díszíti (Forrás: Nemzeti Hauszmann Program)

A cég kétéves munkával, archív képek segítségével és a terézvárosi Groedel-villa egyik szobájának padlózata motívumainak tanulmányozásával készítette el az újjáépített Szent István-terem különleges parkettáját. A munka emléket állít a milleniumi főváros arculatának megteremtésében kiemelkedő szerepet betöltő Neuschlosz fivéreknek.

Nyitókép: Az intarziás parketta az újjáépített Szent István-teremben (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó