A mai Károly körút (akkoriban Tanács körút) 6. szám alatti épületet 1969-ben bontották el. Az újságok, köztük a Magyar Nemzet 1969. július 27-i száma így írt erről:

„Néhány napon belül eltüntetik Budapest egyik legrégibb házát, a Tanács körút 6. számú szürke épületet. Nem csak egyik legrégibb, hanem legkisebb főútvonal menti háza volt ez a fővárosnak. Frontja mindössze 9,5 m éter széles és elhanyagolt külsejével semmiképpen sem emelte a Kiskörút városképét. Már régóta elhatározták az épület lebontását, amit csak az késleltetett, hogy nem tudták az illetékes építészeti hatóságok, mi kerüljön a keskeny telekre”.

A lebontott ház helye 1969-ben (Fotó: Fortepan/Uvaterv)

A lebontásra ítélt ház 1780-ban épült, amit 1864-ben Bittó Ferenc Hild Károly tervei alapján alakíttatott át. A Pest város tanácsához 1864. május 6-án benyújtott kérelem fennmaradt, ennek szövege az alábbi:

„Alulírott szándékozik a belvárosi Országút 12. sz. a. fekvő házának homlokzatát, az ide mellékelt tervek szerint fölemeltetni, mivégre bátorkodik a tekintetes Tanácsot alázattal kérni, méltóztanék a fölemeltetséhez szükséges hatósági engedélyt kegyesen kiadatni.”

A házat 1872-ben ismét átalakították. 1896-ban itt nyitották meg a szegedi Brenner testvérek fényképészeti műtermüket, amely 1905-ig működött az épületben. 

A II. világháború után a leromlott épület bontását azonban egy váratlan dolog nehezítette, előkerült a pesti városfal egy darabja. A pesti városfal nyomvonala a mai városban is jól látszik, a Kiskörút híven követi, hiszen a Kiskörút belső oldali házai eredetileg a városfalnak támaszkodtak. Sok ház természetesen átépült, de az így létrejött utca, a Kiskörút megmaradt.

A szóban forgó Károly körút 6. szám alatti házban a városfalat az 1872-es átépítéskor építették be a ház hátsó falába. Az előkerült fal miért zavarta a város átépítésén buzgólkodó városvezetést az 1960-as években, amikor az egyik legöregebb ház bontásában semmi kivetnivalót nem láttak? A már idézett újságcikk erre is válaszol: 

„Nehézségként jelentkezett az a korlátozás, hogy a városrendezési hatóság nem engedi beépíteni a földszintet, miután a telek végén húzódik a régi Pest városfalának egy maradványa és helytörténeti szempontból ezt láthatóvá kívánják tenni. Az építendő ház lábakon fog állni és csak az első emelettől kerül beépítésre.”

A foghíjtelken létesült bódé 1980-ban (Fotó: Fortepan)

Az is gondot okozott a hatóságoknak, hogy mit is építsenek a keskeny telekre? A cikk egy nagyszabású, lábakon álló házat vízionált ide, sőt nem sokkal később már konkrét elképzelésekről volt szó. A Hétfői Hírek 1969. szeptember 29-i száma az új épületről már részleteket is közölt: 

„Most azt is eldöntötték: mi legyen a telekkel. A közlekedési szabályok – mivel itt a Tanácskörút keskeny és igen nagy a kocsiforgalom –, megtiltják, hogy előtte autók álldogálhassanak. A Tanács körúti telken hatszintes, lábakon álló modern üzletházat építenek. Azért áll majd lábakon, hogy alatta a járókelők megnézhessék a háta mögött álló, egykori városfal maradványait. Az első emeleten nőifodrászatot és kozmetikai szalont rendeznek be, a következőn a Patyolat ingtisztító szalonját, ezek fölött pedig barkácsáruház lesz.” 

Arra nem tér ki a cikk, hogy miért gondolták azt az illetékesek, hogy ezek azok az üzletek, amelyek egy olyan épületbe illenek, amelynek a környékén autóval nem lehet megállni? 

A Károly körút 6. szám alatti irodaház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hatszintes, lábakon álló üzletházból nem lett semmi. A lebontott foghíjba egy bódé épült, egy „S Modell” butik, amelyről nem álíthatjuk, hogy biztosan szebb volt, mint Pest egyik legöregebb háza. A foghíjra végül 1986-ban épült egy modern 6 szintes irodaház a Műcsarnok Vállalat részére, ami természetesen nem állt lábakon, így a mögötte lévő városfalmaradványt – ahogy a ruhabolt bódéja is – eltakarta.

Az irodaházat legutóbb 12 éve, 2007-ben építették át Takács Viktor tervei szerint, ekkor új, teljesen üveghomlokzatot kapott, beleépítették a korábban talált városfalat is, az összesen 1310 négyzetméteres épület ma „B” kategóriás irodaházként működik. 

Az idézett beadvány a Budapest Fővárosi Leváltárban elérhető (HU BFL – XV.17.b.312 – 388/1864) 

Nyitókép: A foghíjtelek 1969-ben (Fotó: Fortepan/Uvaterv)