Keresés az archívumban

Minden megváltozott Budapesten? Na nem! Szomorúsággal vegyes nosztalgiával olvasta, hogy el kell búcsúznunk a Petőfi Csarnok műanyag keretes, linóleumos világától? Egyet se búsuljon! Még számos olyan hely van a városban, amelyen nem fog az idő: pont olyanok, mint amilyennek a nyolcvanas években megismertük őket.

Budapesti olimpia lehetőségéről írnak a lapok Nemzetközi lapok szerint számos érv szól amellett, hogy a város akár meg is nyerheti a 2024-es olimpia rendezését.

Erdőben állították fel a főváros első Kossuth-szobrát A Mátyás király út végén, az erdőben áll Budapest első Kossuth Lajos-szobra. Hogyan és miért került pont oda? Utánajártunk a történetnek.

Százhúsz éves a Szabadság híd Zöld színű és Ferenc József nevét viselte. Legtöbben csak ennyit tudnak róla. Pedig az idén százhúsz éves Szabadság hidat szintén a millennium évében adták át, abban a korban, amelynek építészeti öröksége máig meghatározza városunk arculatát. Tudták, hogy Budapest legrövidebb átkelőjének megépítése a Margit hídnak és a hídvámokból befolyt összegnek köszönhető, és hogy elsőként volt rajta elektromos világítás? Egy átkelő 120 évének története.

Már száz helyen állnak Bubik A századik közösségi kerékpáros Mol Bubi állomást adták át az óbudai Kolosy téren.

Hősökre emlékezve – a Kerepesi temetőben Miközben a rákoskeresztúri Új köztemető az 1956-os megemlékezések központi helyszínévé nőtte ki magát, kevesebb szó esik a Kerepesi temető 21-es parcellájáról. Pedig a forradalom napjaiban megnyitott területen ma is polgári áldozatok százai nyugszanak.

'56-os látogatóközpont lesz a köztemetőben Átadják a Nemzeti Örökség Intézete Látogatóközpontját a Rákoskeresztúri Új köztemetőben. Az új épület 1956 történetét és a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellában nyugvók életét mutatja be.

Telefonközpontból szálloda Hosszú idő után újraéled, ám megváltozik a funkciója annak az épületnek, amely a Horváth Mihály téren évekig üresen állt, és józsefvárosi telefonközpontként ismerhették a budapestiek. Jelenleg a felújítása zajlik, hotel lesz belőle. A rekonstrukció hónapjai pedig kiválóan alkalmasak arra, hogy felelevenítsük az épület múltját, megmutatva értékeit az olvasónak.

Az eltűnt budai szőlő és bor nyomában Október 15-én, Teréz napján hivatalosan is megindulhatott a szüret a budai hegyekben. Minden polgár és napszámos a szőlőben volt – így nézett ki az október valamikor, nem is annyira régen a Duna jobb partján. Mára ebből, a budai szőlőskertekből nem maradt szinte semmi.

Pest legrégibb felvételének nyomában A minap mi is bemutattuk az eddig ismert legrégebbi, feltehetőleg 1844-ben készített dagerrotípiát Pestről, a Budapest folyóirat közlését közvetítő Mai Manó Ház nyomán. Most segítünk egy kicsit értelmezni, mi is látható a képen. Pillanatfelvételünk a reformkori Pest mindennapjairól.

Repedések az arcokon – A Svábhegy '56-os emlékműve Szerényen húzódik meg a fogaskerekű svábhegyi megállója mellett az Eötvös József parkban egy '56-os emlékmű. Három, fából készült emberalak emlékeztet az egykori nemzetőrök helytállására és egyúttal a forradalom „hátországára”.

Itt vannak a budapesti olimpia látványtervei Látványterveken mutatta be a pályázatért felelős cég a tervezett 2024-es budapesti olimpiának a főváros történelmi nevezetességeihez megálmodott versenyhelyszíneit.

Az emlékezés rétegei – a Széna tér '56-os emlékművei Az '56-os emlékművek nemcsak a hatvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztetnek, hanem mindig szólnak arról a korszakról is, amelyben felállították őket. A Széna téren található emlékhely fokozatosan jött létre, így együtt mutatja az aktuális jelen felől íródó múlt egy-egy tipikus jelét is.

Legfőbb ideje a Lánchíd felújításának Budapest legelső állandó Duna-hídja régóta borzalmas állapotban van. A Lánchíd bajai szemmel láthatóak, a hídszerkezet is kritikus műszaki állapotban van. Bár a rekonstrukcióról már évek óta szó van, 2017 vége előtt biztosan nem kezdődhet el a felújítás.

Itt az Ybl-reneszánsz a fővárosban Kétszáz év – és még egyszázaléknyi csúszás: ennyi idő kellett Ybl Miklós építészeti örökségének felfedezéséhez. A 2014-es bicentáriumon mindössze a Várkert Bazár jelezte az egykori mester máig ható tiszteletét, a 2016-os év viszont valóságos „Ybl-boomot” hozott.

Elevátorházból park: megújult a Nehru part Száz éve még Budapest legmodernebb ipari épülete állt a Petőfi híd mellett, néhány napja viszont már a főváros első biodiverz parkját avatták ugyanitt. Milyen út vezetett idáig? Bemutatjuk.

A szépség dicsérete – Medgyessy-kiállítás nyílt a Ménesi úton Megosztott öröm címmel nyílt Medgyessy Ferenc szobrász munkáiból kiállítás 2016. szeptember 16-án a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban. A tárlaton a művész ritkán bemutatott rajzait, kisplasztikáit és domborműveit is megcsodálhatja az oda látogató érdeklődő.

Mesélnek a régi reklámok Ha a mai újsághirdetésekre, reklámokra gondolunk, gyakran az jut eszünkbe: túlságosan feltűnőek, félrevezetőek, harsányak. „Bezzeg régen minden hirdetés egy műalkotás volt!” – hihetnénk. De valóban így van? Nos, a Vasárnapi Ujság száz évvel ezelőtti példányait böngészve egészen meglepő következtetésekre lehet jutni.

Indul a Múzeumkert megújulása Eredményesen zárult a Nemzeti Múzeumot körülvevő Múzeumkert ötletpályázata, a győzteseket hétfőn hirdették ki. Ami egységes a pályázatokban: nagyjából megtartanák a Múzeumkert jelenlegi szerkezetét, angolkert jellegét, de kiemelnék az értékeit, és eltávolítanák az oda nem illő elemeket.

A Népliget: egy elfeledett erdő a városban Budapest legnagyobb, majd 130 hektáros, évtizedes Csipkerózsika-álmát alvó közparkja igazán hatalmas. Ráadásul a nagyjából 100 hektáros Városligetnél és az ugyanekkora Margit-szigetnél jóval változatosabb növényállománnyal rendelkezik, valóságos botanikus kert. A képet azonban sok minden árnyalja: drogosok, épületromok és funkciótlanság. A Népligetre ezért igencsak ráfér a nemrégiben bejelentett felújítás.

Itt ragadt a szocializmus a Duna hídjain Tudta, hogy a Lánchíd két oroszlánjának felirata egyebek mellett a felszabadító Vörös Hadsereg győzelmét hirdeti? Ráadásul ez nem egyedi eset: Budapest Duna-hídjainak többségén márványtáblák sokasága dicsőíti a helyreállítók nagyszerűségét, s terjeszti az uralmon lévők politikai propagandáját.

Megvédi a fakivágást az Állatkert Kivágott néhány fát az Állatkert: a cselekményt közleményekben támadták a ligetvédők, de az intézmény visszautasítja a vádakat.

Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni Gondolta volna, hogy a BKK járművei között van olyan, amelyiken nemcsak működő mosdó, ingyen wifi és hűtött üdítőket kínáló büfé van, de mindemellé még varázslatos budapesti panorámát is kapunk? Kipróbáltuk az immáron negyedik éve a fővárosi tömegközlekedés részét képező vízibuszokat. Megállapítottuk: Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni.

Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni: hajózzunk Pest és Buda között! Gondolta volna, hogy a BKK járművei között van olyan, amelyiken nemcsak működő mosdó, ingyen wifi és hűtött üdítőket kínáló büfé van, de mindemellé még varázslatos budapesti panorámát is kapunk? Kipróbáltuk az immáron negyedik éve a fővárosi tömegközlekedés részét képező vízibuszokat. Megállapítottuk: Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni.

Ybl Vízház: a világ legelegánsabb gépháza Nemrég derült ki: az MNB egyik alapítványának a tulajdona lett a Várkert Bazár előtt lévő kis díszes épület. Kaszinó? Kioszk? Vagy mi is ez? Ennek járunk utána.

Kiállítás emlékezik a gulágra hurcoltakra Soha el nem múló kötelességünk emlékeztetni az emberiség történetének legnagyobb tömeggyilkosságára – hangzott el a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című vándorkiállítás megnyitóján, kedden Budapesten.

Megújul a „Pala” A húszas évektől Európa legnagyobb strandmedencéjével büszkélkedhetett a Margit-szigeti Palatinus strandfürdő. Az idei évben változatlanul várja a fürdőzőket a „Pala”, pedig már készen vannak a tervek a rekonstrukciójára, sőt már a kivitelező cég is elnyerte a pályázatot.

Százhúsz éves lett a földalatti A százhúsz évvel ezelőtti millenniumi ünnepségeket övező alkotómunkának korunk Budapestjén számos emléke van, mostani cikkünkben a világ első elektromos földalatti vasútját kísérjük el első útján.

Itt van Budapest olimpiai logója Bemutatták csütörtökön a Gellért-hegyen a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémáját.

Macskazene és száradó falak – 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház A márciusi 12 pont egyik fontos követelése volt a pesti országgyűlés, de a testület először 150 éve ülésezett az Ybl Miklós tervezte Képviselőházban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ideiglenesnek szánták a rekordidő alatt felhúzott épületet, de aztán évtizedekig ez volt az országgyűlés otthona.

Felülnézet – Új kilátó a Hármashatár-hegyen Mostantól látogatható a Hármashatár-hegy új, fagerendákból épített, csodálatos panorámával rendelkező, gömbhöz hasonló kilátója. Az ígéretek szerint nyáron a turistaház is megújul mellette.

Közügy a közterület? A Hegyalja út át nem nevezéséről Nem lett Mádl Ferenc út a Hegyalja útból, mert gyakorlatilag minden szereplő, a polgármesterek, a helyi lakosok és az ellenzéki aláírásgyűjtők is tiltakoztak ellene. A nemzeti emlékezet térképre írásának politikai óhaja viszont úgy tűnik, százötven éve töretlen.

Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.

Újra bejárhatjuk a Vajdahunyadvár tornyait Korábban zárt épületrészek megnyitásával tavaly óta a városligeti Vajdahunyadvár nagyközönség számára eddig ismeretlen tereit járhatjuk be: március 1-től újra felkapaszkodhatunk a különös vár tornyaiba is.

Bikapók, kökörcsin és gurgolya – Séta a Sas-hegyen Menedék a betontengerben – így hirdeti magát a XI. kerületi Sas-hegyi Látogatóközpont. Igazi felüdülés itt sétálni, és most tavasszal még egy különlegesen szép virágot is megfigyelhetünk a domboldalon. A jó idő beköszöntével március közepén újra indulnak a vezetett barangolások.

Régi idők fenyői – Mamutok Budakeszin Örökzöld óriásokat kerestem. Rájuk is bukkantam Budapest határán egy kicsit túl, Budakeszi szélén. Rejtélyes mamutfenyőpáros mered az égnek a település határában, élesen és fenségesen megkülönböztetve magukat a környező, fakó mezőtől. Nevezetes fák, 3. rész.

Újjáépítették a fasori református templom orgonáját Tizenhárom éven át folyó munka keretében építették újjá a budapesti fasori református templom orgonáját. „Az új orgonával gazdagodva, templomunk a hazai zenekultúra ápolásának és a zenés áhítatok új lehetőségeinek gyönyörű színhelyévé vált” – nyilatkozta Pálúr János orgonista.

Emléktáblát avattak Árkay Aladárnak Emléktáblát avattak Árkay Aladár és családja építész tagjainak tiszteletére a városmajori Kallina-villa homlokzatán.

Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.

Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.