Keresés az archívumban

Negyvenöt éve nem jár villamos a Rákóczi úton A főváros egyik legfontosabb kelet-nyugati közlekedési útvonalán egykor 5 villamosfővonal is keresztülhaladt, ma azonban már egy sem. Hogyan történt mindez, és mi történt azóta?

Ősz, Őszikék – Arany János és Budapest VI. Végéhez közeledik az Arany János-emlékév. A költő és Budapest kapcsolatát bemutató sorozatunk záró darabjával búcsúzunk mi is tőle.

Sör, gábli és szalontüdő – 140 éve épült a Ferenciek Bazára Többek között a patinás Kárpátia Étteremnek is helyet ad a Ferenciek Bazára: a 140 éves tömbnek és benne a Kárpátiának izgalmas története van, olvassa el nálunk!

Ha elbontanák a Nyugati felüljáróját Animáció készült arról, milyen is lenne a Nyugati tér közlekedése a felüljáró nélkül.

Felújítják a Kandó-kollégiumot a Bécsi úton – íme, a látványtervek Az óbudai épület több mint tíz éve meredezett üres torzóként, ám hamarosan hipermodern, többfunkciós diákszállásként születik újjá.

Alakul a Nemzeti Korcsolyázó Központ A Nemzeti Korcsolyázó Központ az Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén, a Millenáris és a Kisstadion elbontásával épül fel.

Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.

Egy magyar nábob lányának palotája A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a volt Wenckheim-palota 130 éves története nem nélkülözte az izgalmas fordulatokat, de már az előzmények is regénybe illőek voltak – Jókai Mór meg is írta őket.

Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai zsinagógát Ezzel Magyarországnak a Páneurópai Piknik Emlékpark és a Zeneakadémia mellett már három helyszíne szerepelhet a listán.

Fejlesztik az óbudai Duna-part védelmét Négymilliárdból valósulhat meg az Aranyhegyi-patak és a pünkösdfürdői védvonalszakasz árvízvédelme.

Mit csináltak a magyarok az 1867-es világkiállításon? Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világraszóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt a zongoráktól a gyapjún át a borokig.

Természetlátás és képszerűség: 150 éve született Vaszary János Vaszary János számos műfajban alkotott maradandót, az ecset mellett a tollat is magabiztosan kezelte, ha írnia kellett, munkássága nagy hatást gyakorolt a magyar avantgárd törekvésekre.

Folyókon és csatornákon keresztül Párizsba – 150 éves a Hableány 1867-ben nagy feltűnést keltett Párizsban egy kis gőzhajó, amelyen magyar zászló lengett, és Pest-Budáról a francia fővárosba a belső vízi utakon keresztül jutott el. Kapitánya egy akkor 28 éves magyar gróf, aki, ha nem a „legnagyobb magyar” fiaként, hanem „csak” egy hazájáért munkálkodó, új ötletekkel előálló, a XIX. század második felében élő arisztokrata lett volna, akkor utca viselné a nevét, és mindenki ismerné. Széchenyi Ödön gróf azonban az utókor szemében, apja árnyékában szinte láthatatlan.

A Palatinus is nyert a Média Építészeti Díján A zsűri különdíját nyerte el a Palatinus fürdő minőségi felújítása a Média Építészeti Díjának átadóján.

Százötven éves a posta Kerek évfordulót ünnepel idén a Magyar Posta. Tartsanak velünk, korabeli fotók segítségével idézzük fel az elmúlt másfél évszázadot, a királyi postától a liberalizált postai szolgáltatásokig!

Hit és Herminamező: nyolcvan éves a Szentlélek-plébániatemplom A neoromán, háromhajós, kereszthajóval ellátott herminamezői templom felszentelése Serédi Jusztinián (1884–1945) hercegprímás, érsek szolgálatával történt 1937. november 14-én. Olvassa el a történetét!

Rózsakerttel fog újjászületni az Olof Palme Ház Millenium Háza néven, a századforduló Budapestjére emlékezve és új rózsakert kialakításával újul meg az Olof Palme Ház.

Másfél milliárd forint jut népi műemlékekre Mintegy 1,5 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre azoknak, akik a saját tulajdonukban lévő népi építészeti műemlékeket szeretnék felújítani.

A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.

Több mint 10 milliárd jut az Uzsoki kórháznak Az Egészséges Budapest Program keretében mintegy 14 milliárd forintból újul meg a zuglói Uzsoki utcai kórház.

A kegyesrendiek Pesten: 300 éves a piarista oktatás és a gimnázium A piarista rend négy tagja nem sokkal a török háborúk és kuruc szabadságharcok után, 1717 októberének végén érkezett meg Pestre, a belvárosi templom szentélyének sarkában álló rozzant házikóba. Hogyan jutottak el a piaristák egy kis viskóból a modern oktatási központig Pest belvárosában?

A Róheim-villa titka: 99 éve gyilkolták meg Tisza Istvánt Panamázó fakereskedő, francia neoreneszánsz díszítés, fali hímzések, márvány női aktszobor a kertben, Tisza-gyilkosság, Almássy Denise ellőtt orra és az ÁVH. Hogyan férnek meg ezek együtt a négy fal között?

Turbán a síron: Buda török temetőinek nyomában Hova lettek a turbános sírkövek a budai Vár déli lejtőjéről? Gyermekkorunkban még sok volt belőlük, messziről látni lehetett őket. Utánajártunk.

Százhúsz éves a Szent Margit Kórház Éppen 120 éve, 1897. október 31-én adták át a Szent Margit Kórházat. Történetének főbb mérföldköveit az egészségügyi intézményben nyílt kiállításon idézik meg, átfogó képet nyújtva orvosi, ápolási eszközök, régi fényképek, levelek által. Az összeállítás az Óbudai Múzeumban és a kórház osztályain őrzött anyagokból készült. A tárlatot egy hónapon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők.

Luther kis almafája A budapesti fákról szóló sorozatunkban eddig általában idős, terebélyes példányokról írtunk. Most jöjjön egy ifjú gyümölcsfa a Várból, tisztelgésül a reformáció közelgő nagy évfordulója előtt.

Utópiablues Kőbányán – a Liget téri üzletház pusztulása Lebontják a X. kerületben a társadalmi utópiára alapozott üzletházat, ami évtizedekig hiába várt a metróra. A terület a munkálatok után közparkként újul meg. Ugorjunk bele a szocialista várostervezés mély vízébe!

Így emlékeznek a budapesti szobrok 1956-ra Lyukas zászló, fegyveres pesti srác, rusztikus kő, kopjafa – ezek emlékeztetnek legtöbb helyen a forradalomra. Ha kicsit egyhangúnak találja ezeket a jeleket, nézze meg összeállításunkat! Emlékezni ugyanis máshogyan is lehet.

Templomok és titkok: a fővárosi protestantizmus nyomában Közelít a Reformáció 500, azaz a wittenbergi 95 pont kiszögelésének fél évezredes jubileuma – városszerte sűrűsödnek a programok. A nagy évforduló kapcsán mi is a fővárosi protestánsok nyomába eredtünk: mutatunk tíz regényes múltú templomot.

Most 230 éves a Várszínház Kétszázharminc éve, 1787. október 17-én nyílt meg Budán a Várszínház, a város első állandó színháza. A pazarul berendezett Várszínházban rendezték meg az első egész estés magyar színielőadást is.

Aki nem engedett a ’48-ból: 125 éve hunyt el Irányi Dániel Az 1848-as forradalom egyik legendás alakja, a magyar képviselőház egykor volt legkiválóbb szónoka, Irányi Dániel 125 éve hunyt el.

Budai lány: új szobor a Széchenyi téren Az Art Market Budapest alkalmából felállított, 6 méteres szobor egy fiatal lányt ábrázol, aki a Lánchíd felé lép.

Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.

268 méter neogótika – 115 éves az Országház Húsz év alatt épült fel, 30 ezer köbméter kőből, 40 millió téglából, és jó eséllyel megrövidítette a tervező-építész életét. Mi az? 115 éve, 1902. október 8-án vették használatba az Országházat.

Mit alkotott a Rimanóczy-építészdinasztia Budapesten? Világviszonylatban is figyelemre méltó, hogy egy család egymást követő generációiból hatan is meghatározó építésszé váljanak. Ilyen családot alkotnak a Rimanóczyak. Portrénk az építészekről és munkásságukról szól.

Ősöreg eperfa őrzi Tabán múltját A budai Várral szemközti Naphegy és a Gellért-hegy oldaláról a XX. század folyamán eltűnt egy egész világ. De egy eperfa túlélte a viszontagságokat. Folytatjuk a pestbuda.hu öreg, különleges fákról szóló sorozatát. Ezúttal Buda és a tabániak büszkeségén, az ősöreg eperfán a sor.

Aki nem cserélt hazát – 200 éve született Tompa Mihály A Tompa Mihály-emlékév utolsó eseményei zajlanak: a költő 200 éve, 1817. szeptember 28-án született Rimaszombatban. De ki volt a mára szinte elfeledett költő, és milyen kapcsolata volt a fővárossal?

A féken tartott idő – 133 éves az Operaház Pontosan 133 éve, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Operaház. Utoljára több mint 30 éve újították fel teljesen az épületet, a homlokzat, a nézőtér és az üzemterületek korszerűsítése és megóvása érdekében a munkálatok idén ősszel újra elindultak.

A keresztény művészetről konferenciáznak A 21. század keresztény egyházi művészetéről rendez konferenciát az MMA a Pesti Vigadóban.

Gellért fürdő: szecessziós luxus, modern gondok Budapest egyik legszebb, szállodával egybeépült gyógyfürdője majd száz éve a fővárosi Duna-part éke, a patinás épületegyüttes sorsa azonban korántsem indult ilyen rózsásan.

Lövészárok és ecset – a Művészek a háborúban című kötetről Nemrég olvashattak a pestbuda.hu oldalain a száz évvel ezelőtti Margit-szigeti hadikiállításról, amely az I. világháborúban besorozott művészek (és a hadifoglyok) munkáit ismertette meg a korabeli nagyközönséggel. E témával foglalkozik egyedülálló részletességgel a 2015-ben megjelent, Művészek a háborúban című könyvében is oldalunk állandó szerzője, Ludmann Mihály.

Hotel Clark: monstrum vagy régen várt épület? Az elmúlt napokban több fórumon is bírálatok érték a Clark Ádám tér legendás foghíjtelkén épülő szállodát. A kritikák többnyire a nemsokára elkészülő épület nagyságát bírálják, és ebből adódóan azt, hogy az „elvonja majd a figyelmet” az Alagútról, felborítva a város egyik legfontosabb látképének egyensúlyát.

Újraélesztve: a zugligeti lóvasút és végállomásának története A budai lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017. szeptember 17-én átadták a nagyközönségnek a Zugligeti út 64. szám alatti, gyönyörűen rekonstruált és kibővített egykori végállomás-épületet, amely először a lóvasutat, majd a villamosközlekedést szolgálta. A svájci stílusú, fűrészeltfa-ornamentikával díszített épületnek Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont néven a XII. kerületi helytörténeti gyűjtemény lett az új gazdája.

Így búcsúzunk az Iparművészeti Múzeumtól Felújítás miatt a következő öt évben nem lesz látogatható a főváros egyik legizgalmasabb múzeumépülete. A Látóhatár Kiadó által megjelentetett Lechner összes könyvvel a kezünkben (szerzők: Halász Csilla, Ludmann Mihály, Viczián Zsófia) ezúttal azt vesszük számba, mitől búcsúzunk egy időre – no meg azt is, hogy mit szeretnénk megújulva viszontlátni.

Felújították az Országház Delegációs termét Újraalkották a parlament Delegációs termének háború előtti berendezését

Nyolcvanéves a Petőfi híd Most nyolcvan éve adták át a Dél-Budát és Dél-Pestet összekötő Duna-hidat. A Horthy Miklós hídból a háború után Petőfi híd lett, azóta is tartja a hátát a szüntelen autóáradatnak.

Százéves a magyar Filmgyár A Filmgyár százéves fennállása alkalmából rendeztek ünnepséget Budapesten.

Arany a Múzeumkertben: megújul az egyik legszebb köztéri szobrunk Csütörtök óta leghíresebb szobra nélkül fogadja a látogatókat a Múzeumkert: Arany János legendás bronzalakját ugyanis restaurálás céljából elszállították, az alkotás története azonban ennél jóval izgalmasabb.

Itt a 2017-es Színes Város fesztivál Egy hónap alatt meghívott vendégművészek alkotnak tűzfalfestményeket Budapest számos pontján.