Keresés az archívumban

Milyen lehetett Mátyás korában Buda? Mátyás-emlékév van, a nagy király születésének 575., koronázásának 560. évfordulója alkalmából. Az uralkodó előtt tisztelegve mi is utánajártunk, mit adott Mátyás Budának, milyen város is volt ez az ő korában.

Így működtek a tisztasági fürdők Budapesten „A fürdés a test épségben tartására mulhatlanul szükséges...”. A saját fürdőszobával nem rendelkező lakások magas száma miatt a 19. századtól egészen a XX. század derekáig a tisztasági fürdők meghatározó elemei voltak a nagyvárosi hétköznapoknak. Mára a legtöbb megszűnt, vagy a kor követelményeinek megfelelően átalakult – többek között ilyen a Ferencváros szívében megbúvó Dandár fürdő is, melyet 40 éve alakítottak át gyógyfürdővé.

Ilyenek is lehettek volna a lakótelepeink Nem volt eleve eldöntött, hogy milyen lakótelepekkel építik tele Magyarországot a szocializmus évtizedeiben. A nagyüzemi építkezéseket kísérleti telepek előzték meg.

Tűzijáték, az elmaradhatatlan Úgy hozzátartozik az ünnephez, mint a bejgli a karácsonyhoz vagy a sonka a húsvéthoz. Igaz, az eredetileg egyházi tartalmú Szent István-napi körmenet spirituális tartalmához meg éppen annyira nem kapcsolódik, mint az előbbiek Jézus születésének és kereszthalálának ünnepéhez. De még sincs augusztus 20. tűzijáték nélkül.

Elkészült az új Andrássy úti székház: a héten költözik a Magyar Művészeti Akadémia Két épület, a volt MÚOSZ-székház és a Bajza utca sarkán lévő szecessziós villa összekötésével alakították ki a Magyar Művészeti Akadémia új központját. A köztestület augusztus 21-től az Andrássy úti székházban folytatja működését.

Aratókoszorút állítottak ki a Szent István-bazilikában A kárpát-medencei magyarságot jelképezi a koszorú.

A Feszty-körkép kálváriája a Városligetben Egy 1910 körül készült képeslapon a városligeti körhinta mögött felfedezhető egy kör alaprajzú pavilon. A Feszty-körképet befogadó rotundát kétszer is felépítették a Ligetben, mielőtt az évtizedekig pusztuló, majd restaurált mű Ópusztaszerre került volna.

Rómer Flóris Terv: zajlik a külhoni magyar építészeti emlékek felújítása Több mint száz épülettel foglalkoztak már a határon túli területeken a magyar műemlékek megmentését szolgáló Rómer Flóris Terv keretében. A projektről kiállítás nyílt a Táncsics utcában.

A Német Színháztól a Luxus Áruházig – a Vörösmarty tér története Májusban döntött a Fővárosi Közgyűlés a Vörösmarty tér felújításáról. Manapság a leginkább az igen látványos és hangulatos adventi vásárok miatt ismerjük a Vörösmarty teret. De miről volt nevezetes a vásárok előtt? Hogyan alakult az egyik legnépszerűbb fővárosi tér története?

Hideg nyalat és spanyol tölcsér: így hódította meg Pestet a fagyi Az első fagylaltozót Fischer Péter nyitotta meg a Szervita téren. Jókai Mór és Deák Ferenc törzshelye volt a kis kioszk, Széchenyi a naplójában is írt róla. A fagyi néhány év alatt a pestiek és budaiak (elsősorban az arisztokrácia) kedvenc nyári édessége lett. A tölcsér feltalálását követően pedig filléres nyári hűsítőként pavilonból, kocsiból, elegáns cukrászdából, utcán és étteremben egyaránt kínálták a fagyit.

Kétszáz éve született a lánchídi oroszlánok szobrásza Kétszáz éve született Marschalkó János szobrászművész, akinek legismertebb műve a Lánchídon található négy oroszlán.

Hetvenéves a Gyermekvasút Most hetven éve adták át a Gyermekvasút, egykori nevén az Úttörővasút első szakaszát.

Így küzdöttek meg a hőséggel a régi idők Budapestjén Strandolás a Dunában, tusoló a villamosremízben, pihenés a ligetben: a kánikulával a régi idők Budapestjén is stílusosan harcoltak az emberek.

Három hónap múlva nyit a Szépművészeti Mához három hónap múlva, október 31-én végre megnyílik a Szépművészeti Múzeum Román szárnya. Már azt is tudni lehet, hogy hogyan fog kinézni az új, állandó tárlat.

Alakul a szuperkórházak ügye Három budapesti centrumkórház fog létrejönni. A dél-budai szuperkórház a tervek szerint öt év múlva nyitja meg kapuit, és 1,2 millió ember ellátásáért felel majd.

Hetvenéves a Margit híd Budapest egyik legszebb hídja a Margit híd, amely hetven évvel ezelőtt készült el. Ugyanis ez a híd nem az a híd, amelyet 1876-ban, a főváros második hídjaként felavattak. Azt a német csapatok 1944–45-ben felrobbantották, rögtön kétszer is. Az első alkalommal 1944. november 4-én, szombaton déli 12 órakor, „véletlenül” közel száz civil halálát okozva. Azután 1945 januárjában az épen maradt íveket is felrobbantotta a német hadsereg.

150 éve született a Budai Postapalota tervezője, Sándy Gyula Ki ne ismerné a Széll Kálmán téri egykori Budai Postapalotát, amely most felújítás alatt áll? Az épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült az 1920-as években. Hauszmann Alajos javaslatára nyilvános tervpályázatot írtak ki, és ezen Sándy Gyula terve lett a győztes, aki korának nevezetes építésze és műegyetemi tanár volt.

Zebrazászlókat helyeztek ki Óbudán Ön szerint helyes, ha zászlókat helyeznek ki a zebrákhoz, aztán azokat lengetve lehet átkelni az úton?

Tudta, hogy a XI. kerület tervezőasztalon született? Százötven évvel ezelőtt, a kiegyezés után számos ötlet merült fel Buda és Pest fejlesztésére. Sok esetben régi, reformkori elképzeléseket elevenítettek fel, amelyek közül nem egy Széchenyi Istvántól származott.

Már építik a Wekerletelep kispiacát A műemléki jelentőségű területen lévő piac rendbehozatala évek óta esedékes volt.

Frida Kahlo művei Budapesten Most 111 éve született Frida Kahlo, a világhírű mexikói festőnő. A Nemzeti Galériában kiállításon lehet megcsodálni Kahlo válogatott műveit.

Ki mászott fel Will Smith előtt a Lánchídra? A Lánchíd láncai pár napja Will Smith akciója miatt a világ figyelmének középpontjába kerültek. Azonban 170 évvel ezelőtt más miatt kerültek a figyelem középpontjába a láncok.

Füst Milán és otthonai, avagy versek a konyhakövön Füst Milán ötször váltott lakást Budapesten. Naplójában fiatalkori otthona, a Dohány utcai trafik mögötti szoba gyakran szóba kerül. Később vissza is tért ide.

A hintalótól a twistig: az Árkád Bazár története „...a villamos fényárban csillogó fayance-díszítéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt áll, melynek ablakaiból ezer aranyhajú baba mosolyog le reája” – adta hírül a Tolnai Világlapja 1909 decemberében. A Dohány utca 22. szám alatt álló Árkád Bazár építése 1908-ban kezdődött a Vágó fivérek tervei alapján. Az épület 110 éves története során azonban nem csupán a játékáruháznak, hanem autókereskedésnek és művészeti klubnak is otthont adott, sőt egyidőben a beat fellegváraként vált ismertté.

Ötven éve kezdték meg a metróalagutak fúrását a Duna alatt Tudta, hogy már a 19. században is alagutakat terveztek Pest és Buda közé?

Jól halad a Városliget megújulása Az Állatkert bővítésétől a Szépművészeti rekonstrukcióján és az Új Nemzeti Galéria építésén át a mélygarázsépítésig és a múzeumi raktárépületek felhúzásáig sorban valósulnak meg a Liget Budapest fejlesztései.

Épül a Liget Budapest – videó! Így áll megvalósulás alatt a városligeti kulturális fejlesztés.

Elkészül az év végére a Párisi Udvar Befejezték a kerámia díszítésű homlokzat és a kristálykupola restaurálását is.

Megnyílt a Puskás Stadion látogatóközpontja A látogatóközpontban modern megoldásokkal szemléltetik a stadion történetét és a fejlesztéseket.

Sorban a negyedik – a Hunyadi téri vásárcsarnok felújításáról Restaurálják a Hunyadi téri-vásárcsarnok homlokzatát, Czigler Győző finom építészeti díszei 2019-re lesznek láthatóak ismét.

Harmincöt év után végre elkészül? Az 1-es villamos története Harmincnégy éve kezdték el, és jövőre készül el az 1-es villamos teljes pályája, amelynek utolsó, Etele úti szakasza most épül ki. A vonal további építése miatt a Fehérvári úton a villamosokról át kell szállni, és az Etele út is teljesen átalakul.

Mi lesz a Király utca 40. sorsa? Hamarosan elkészül az eredetileg Hild József tervei alapján épült, majd elbontott, most újjáépített 106 lakásos ingatlanrezidencia. Új történet kezdődik tehát a K40 néven elhíresült ház históriájában a 2006-ban kavart műemlékbotrány után.

Visszakerült a helyére József nádor szobra Némi restaurálást követően újra a róla elnevezett téren látható a „legmagyarabb Habsburg” szobra. Igaz, a tér átalakítása még javában zajlik.

A vadászat istennője az árkád mögött A Duna-parti palotasor legkorábbi házát Hild József tervezte 195 éve. A Diana fürdő az egyik első épülete volt a város belső kerületeire jellemző belső udvaros, függőfolyosós háztípusnak. A fürdő egyedisége abban is állt, hogy udvarát és lépcsőházát a főváros földjéből előkerült római szobortöredékekkel díszítették.

A Városligetben jártunk Völgymúzeum, interaktív Budapest-kiállítás és gyermekszínház is lesz a megújuló Városligetben. Terepszemlét tartottunk a helyszínen.

150 éve létezik magyar állami tulajdonú vasúttársaság A magyar állam a kiegyezés utáni évben nem a semmiből alapított egy vasúttársaságot, hanem megvásárolt egyet, mégpedig a Magyar Északi Vasút 126 km hosszú Pest–Hatvan–Salgótarján közötti vonalát. Így lett állami vasúttársaság 22 évvel a magyar vasúti közlekedés elindulása után.

85 éves az ország legmagasabb építménye Tudta, hogy Budapest határában magasabb acéltorony áll, mint az Eiffel-torony?

Akit négyszer temettek – Kétszáz éve született Semmelweis Ignác Semmelweis Ignác 29 éves volt, amikor rájött, hogy a gyermekágyi lázat – így a frissen szült édesanyák halálát – kézfertőtlenítéssel meg lehet akadályozni. Kétszáz éve született az anyák megmentője, az ő budapesti emlékhelyeit kerestük fel.

Strand és gyógyfürdő kerülhet Józsefvárosba A volt józsefvárosi pályaudvar területén a koncepciótervek szerint tízmedencés fürdő jönne létre.

Pompás paloták és szőnyegek – 155 éve született Giergl Kálmán Most 155 éve, 1863. június 29-én született Giergl Kálmán. Többek között a Klotild-paloták, a New York-palota, a volt Királyi Bérpalota és a Zeneakadémia tervezéséről ismert építész élete nem csupán a fényűző paloták és a kórházak építése körül forgott, szenvedélyes utazó, sportoló, író és szőnyegszakértő is volt.

Így világítottak a Ligetben régen Mécseslámpáktól a gázlámpákon át az elektromos világításig: a városligeti közvilágítás történetéről írt a Liget Budapest blogja.

Kalandos a műszaki tárgyak gyűjtésének története A magyar műszaki emlékek gyűjtése közel másfél évszázada zajlik – a műszaki múzeum sorsa mégsem úgy alakult, ahogy az alapításakor gondolták.

Átjárható lesz a Párisi Udvar? Idén júniusra ígérték a tulajdonosok a jövőben hotelként működő Párisi Udvar megnyitását, később az időpontot őszre módosították. A gazdag ornamentikájú homlokzat egy részéről a napokban lekerült az állványzat, készül a komplett szállodatér is, ami pedig az ikonikussá vált passzázst illeti, használata egyelőre tisztázatlan.

Új kor, új héroszok: egyre népszerűbbek Budapesten a sportolószobrok Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusának életnagyságú bronzszobrát június 14-én avatták fel Újbudán. Nem ő az első olyan sportoló, aki köztéri emlékművet kapott. A sportolók ábrázolása régi-új műfajnak számít a plasztika történetében: az ókori görög kultúrát is jellemezte, majd kétezer évre eltűnt, és a XX. századtól éledt újra.

Alagút: 20 millió csempe található az „ország legnagyobb fürdőszobájában” Most 45 éve alakították ki az „ország legnagyobb fürdőszobáját”, ekkor készült el az Alagút csempemozaik burkolata. A felújított Alagutat – és a szintén felújított Lánchidat – 1973. június 15-én adták át.

Így valósult meg az Erzsébet híd a századfordulón Lassú folyamat volt az első Erzsébet híd megvalósulása. Csodálatos híd született, ám ehhez le kellett bontani a pesti óváros számos házsorát és a régi városházát is. Itt a története!

Így bővül a Millenáris Park Elkészült az alagút a Millenáris Park új területe alatt, az autók már azon keresztül közlekednek, így megszűnt a gépjárműforgalom a Fény utcának a Lövőház utca és a Kis Rókus utca közötti szakaszán. A park bővítése várhatóan 2019 nyarán fejeződik be teljesen.

„Ah, a ház nélküli ember vándor” – Kisregény a budapesti Tisztviselőtelep születéséről „Van-e olyan nő, aki két csinos utcai, de nem szalon nagyságú – s egy udvari szobácskával megelégszik?” – teszi fel a kérdést a Reakció kiadó gondozásában megjelent ÚJ föld, új szerencse című kisregény egyik szereplője. Bevezetés a józsefvárosi Tisztviselőtelep születésének belső történetébe.