Keresés az archívumban

Ilyen volt a Vár egyik gyönyörű díszterme A budai Vár egykori Szent István-terme és Szent Jobb-kápolnája a királyi palota legfontosabb reprezentatív helyiségei közé tartozott. A világháború utáni rekonstrukció és átalakítás után eltűntek, újbóli visszaállításuk a vár egészének restaurálása kapcsán ma is viták és konferenciák tárgya. De miután felújításuk eldöntetett, egyszer újra a teljes szépségükben láthatjuk majd őket.
Beveszi a rock a Ludwig Múzeumot Szenvedély - Rajongás és művészet címmel mutatja be a Ludwig Múzeum a rockzene és a képzőművészet, valamint a rajongás viszonyrendszerét boncolgató új kiállítását.
Tovább látogatható a Koszta-kiállítás Május 1-ig látogatható a Koszta József-kiállítás a Várkert Bazárban.
Budapest100: egymást érik a programok a Nagykörúton Városismereti sétákkal, beszélgetésekkel, nyitott házzal és színes programokkal várják a Nagykörút épületei, kávézói, boltjai a látogatókat az idei Budapest100 programjain szombaton és vasárnap.
Macskazene és száradó falak – 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház A márciusi 12 pont egyik fontos követelése volt a pesti országgyűlés, de a testület először 150 éve ülésezett az Ybl Miklós tervezte Képviselőházban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ideiglenesnek szánták a rekordidő alatt felhúzott épületet, de aztán évtizedekig ez volt az országgyűlés otthona.
Átadták a megújult óbudai zsinagógát Megújult az óbudai zsinagóga: az óbudai zsidó közösségnek 1732-ben már állt a mai zsinagógával közel azonos helyen imaháza, a mostani, Lajos utcai épületet 1769-ben avatták fel. Az épület eredeti berendezését a 20. században lerombolták, a Tóra-tekercset ismeretlen helyre szállították. 1978-tól a Magyar Televízió használta díszlet- és kellékraktárként, majd stúdióként.
Gyere ki a kertbe! Miként csempészhetnénk a belvárosba egy kis kertvárosi hangulatot? Hogyan tehetnénk urbánus élettereinket természetközelibbé? A Belső Kertek Csoport szerint a megoldás: legyenek zöldebbek a társasházi udvarok, és kapjanak merőben új funkciókat! A recept működik.
Siralmas énekben tűnik fel először Buda Bár jeles költőink nagyobbik fele nem fővárosi származású volt, mégis a magyar nyelvű irodalom egyik első gyöngyszemében feltűnik a város. Főhajtásunk Bornemisza klasszikusával.
A természettől a városig A természet, a kultúra, a város és a modernitás témáit rendezi érdekes mintába a Néprajzi Múzeum és a Magyarhangya filmes mozgalom tavaszi filmklubja.
A Nagykörút lesz a Budapest100 sorozat fókuszában A pesti Nagykörútra, annak történetére és mai lehetőségeire koncentrál az idei Budapest100 urbanisztikai programsorozat április 16-17-én.
Közügy a közterület? A Hegyalja út át nem nevezéséről Nem lett Mádl Ferenc út a Hegyalja útból, mert gyakorlatilag minden szereplő, a polgármesterek, a helyi lakosok és az ellenzéki aláírásgyűjtők is tiltakoztak ellene. A nemzeti emlékezet térképre írásának politikai óhaja viszont úgy tűnik, százötven éve töretlen.
Indulhat a budavári lovarda újjáépítése A budai Vár újjáépítését célzó Nemzeti Hauszmann Terv első ütemében májusban megkezdődhet a lovarda visszaépítése. Jó ütemben halad a Szent István-terem rekonstrukciójának előkészítése is.
Nádori örökség – visszanyerheti régi szépségét a József nádor tér? Tudja, hol található a főváros első nem egyházi jellegű köztéri szobra? És azt, hogy hol kellett egykor büntetést fizetnie Mikszáth Kálmánnak, ha túl hangosan vitázott? A válasz ugyanazon a helyen keresendő, amely mostanában inkább a mélygarázsépítés és a fakivágások kapcsán került a budapestiek figyelmének középpontjába. A József nádor téren tettünk időutazást.
Budapest, a változó világváros és Kertész Imre Bár a minap elhunyt Kertész Imre közéleti szerepének és írói életművének társadalmi feldolgozása napjainkban még finoman szólva sem végleges, kevésbé közismert az az érdekes tény, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas író milyen érzékletesen írt a háború előtti és utáni Budapestről.
Itt vannak a hosszú CAF-villamosok is Budán állt forgalomba az első 56 méteres CAF-villamos a napokban.
Gondolta, hogy már két éve nyitva a Várkert Bazár? Április első napjaiban lesz két éve, hogy nyitva áll a megújult Várkert Bazár. A születésnap alkalmából április első hétvégéjén számos programmal várják az érdeklődőket.
A nagy háború emlékezete a főváros múzeumában A Kiscelli Múzeum kiállítással emlékezik a nagy háborúra. Könnyen megteheti, mert országos viszonylatban is gazdag anyag áll a rendelkezésére, ugyanis a Budapest Székesfőváros Tanácsa 1915-ben határozatot hozott a háborús anyag gyűjtéséről, amelyhez hasonló jelentőségű gyűjtés azóta sem történt. Így került közgyűjteménybe több ezer irat, plakát és szép számú fotó is.
Felújították a békásmegyeri katonaszobrot Megújult a Hősi Emlékmű Békásmegyeren. A korszerű technikával felújított Hősi Emlékmű immár méltóképpen őrzi az elmúlt háborúk és az 1956-os forradalom során elhunyt katonák emlékét.
A világ legjobbjai közé tartozik a budapesti Zeneakadémia A világ 30. legjobb előadóművészeti egyeteme lett a Zeneakadémia egy globális felmérés szerint. A Zeneakadémia kedvező nemzetközi megítéléséhez hozzájárul, hogy a hallgatók mintegy 20 százaléka külföldről érkezik az intézménybe.
Így működött a vörösterror a parlamentben A Tanácsköztársaság politikai rendőrségének parlamentbeli működését fedi fel B. Müller Tamás Vörösterror az Országházban – 1919 című könyve, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.
Jön a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Több száz program, író-olvasó találkozók, dedikálások, felolvasások, koncertek és kiállítások sora várja az érdeklődőket a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. melynek kiemelt vendége Szlovákia.
Budapesti sétákat szervez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Százhúsz éves lett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala: ennek alkalmából városjáró sétákat szerveznek a magyar alkotó szellem nyomában.
Így irányították a légiforgalmat Budapest egén A magyar légiforgalmi irányítás elmúlt száz évéről jelentetett meg könyvet Renner Péter légiforgalmi irányító és Csontos János.
Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.
Verssel fizethetünk egy napig a kávéért Számos budapesti kávéház csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyben március 21-én, hétfőn verssorral lehet fizetni egy kávéért.
Megdőlve bár, de törve nem – Narancseperfa a Margit-szigeten Március idusán nemcsak a forradalomra emlékezhetünk Budapesten, hanem az 1838-as nagy dunai árvízre is, amely 14-e és 18-a közt romba döntötte a város egy jó részét (hogy aztán Pest a romokon nagyvonalú metropolisszá épüljön fel). A jeges áradás sok áldozatot követelt, és a növényvilágban is jelentős károkat okozott.
Egyre vonzóbb az ingatlanbefektetőknek Budapest A nyolcadik legvonzóbb európai főváros Budapest a nemzetközi ingatlanbefektetők körében egy friss kutatás szerint.
Nagyon olcsó világváros Budapest Nincs a száz legdrágább világváros között Budapest az Economist Intelligence Unit ranglistája szerint. A magyar főváros dollárban mért átlagos megélhetési költsége az EIU számításai szerint a New York-i szint 55 százaléka.
Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.
12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.
Bikapók, kökörcsin és gurgolya – Séta a Sas-hegyen Menedék a betontengerben – így hirdeti magát a XI. kerületi Sas-hegyi Látogatóközpont. Igazi felüdülés itt sétálni, és most tavasszal még egy különlegesen szép virágot is megfigyelhetünk a domboldalon. A jó idő beköszöntével március közepén újra indulnak a vezetett barangolások.
Bemutatkozik a belföldi Budapest Kártya A Budapest Kártyába olyan tartalmakat és kedvezményeket csomagolnak be, amelyekkel a fővárosba próbálják csábítani a turistákat, immár a belföldieket is.
Petőfi híd: a Duna-hidak igáslova Horthy Miklós hídként indult, de évtizedek óta viseli a forradalmár költőnk nevét a Petőfi híd. Az egyszerű, de masszív hídszerkezet sokáig bírta a hatalmas forgalom folyamatos terhelését, de a mostani kőomlások is mutatják: itt a sürgető ideje a híd felújításának.
Újjáépítették a fasori református templom orgonáját Tizenhárom éven át folyó munka keretében építették újjá a budapesti fasori református templom orgonáját. „Az új orgonával gazdagodva, templomunk a hazai zenekultúra ápolásának és a zenés áhítatok új lehetőségeinek gyönyörű színhelyévé vált” – nyilatkozta Pálúr János orgonista.
Fordulat: újjáépítik a Király utcai Hild-épületet A pesti Király utca 40. alatti, Hild József által tervezett épületnek az elbontás után csak a hűlt helye van – de az ingatlanfejlesztők szerint most újjáépítik azt.
Kész a leltár: budapesti séták a tudomány körül Budapest nem csak számos híres tudós és feltaláló szülővárosa, hanem a tudományos teljesítményekre szobrokkal és emlékművekkel is gazdagon emlékező város. A Budapesti séták a tudomány körül című könyv ezeknek a leltára.
A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.
Hírbe hozza magát az Elektrotechnikai Múzeum Új kiállítást mutat be a budapesti Elektrotechnikai Múzeum: a kiállítás eddig raktárakban szunnyadó, most restaurált tárgyakkal mutatja be a hírközléstechnika fejlődésének emlékeit.
Nem engedtek az 56-ból Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig közlekedik a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyargós története?
Tényleg magányos a cédrus Sorozatba kezdünk a pestbuda.hu zöldrovatában: sorra a vesszük a főváros legnevezetesebb nagy fáit. Elsőként a II. kerületi, évszázados cédrushoz zarándokoltunk.
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? II. A maga idejében elképesztően modern és korszerű volt, és megfelelő karbantartással ma sem nézne ki balkáninak a Déli pályaudvar, amelynek bezárása ismét téma lett. Milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút? Cikksorozatunk második része.
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.
Évszázados terv a Miniszterelnökség Várszínházba költözése Buda első állandó színháza volt a Várszínház: 1800-ban Beethoven is koncertezett benne, száz évvel később a Sándor-palotával együtt le akarták bontani. Most a Miniszterelnökség költözhet az épületbe, ám ez a terv nem új keletű.
Újra elindul az Isonzo Expressz Újra elindul a különvonat az Isonzó és Doberdó felé az I. világháború harci eseményeire emlékezve. A júliusi programról a Nyugati pályaudvar Királyi Várótermében tartottak sajtótájékoztatót a szervezők.
Bethesda: 150 éves a református kórház Százötven éve alapította a Pesti Református Egyházközség Németajkú Leányegyháza a kalandos múltú Bethesda Kórházat. Járványok, világháborúk, rendszerváltások alakították a kórház sorsát, amely immár újra a régi gyökereire és szellemiségére támaszkodva szolgálja beteg embertársainkat.
Emléktáblát avattak Árkay Aladárnak Emléktáblát avattak Árkay Aladár és családja építész tagjainak tiszteletére a városmajori Kallina-villa homlokzatán.
Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.
Az Ybl Virtuális Archívum lett az Év Levéltári Kiadványa Budapest Főváros Levéltárának Ybl Miklós Virtuális Archívuma nyerte el az első helyezést levéltári adatbázisok kategóriában az Év Levéltári Kiadványa 2015 pályázaton.
Poptörténeti emlék lett a Bosch Klub A Magyar Kultúra Napja alkalmából poptörténeti emlékpontot avattak fel a hatvanas évekbeli magyar könnyűzene legendássá vált koncerthelyszínén, az egykori Bosch Klub épületén.
Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.