Keresés az archívumban

Az emlékezés rétegei – a Széna tér '56-os emlékművei Az '56-os emlékművek nemcsak a hatvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztetnek, hanem mindig szólnak arról a korszakról is, amelyben felállították őket. A Széna téren található emlékhely fokozatosan jött létre, így együtt mutatja az aktuális jelen felől íródó múlt egy-egy tipikus jelét is.

Legfőbb ideje a Lánchíd felújításának Budapest legelső állandó Duna-hídja régóta borzalmas állapotban van. A Lánchíd bajai szemmel láthatóak, a hídszerkezet is kritikus műszaki állapotban van. Bár a rekonstrukcióról már évek óta szó van, 2017 vége előtt biztosan nem kezdődhet el a felújítás.

Itt az Ybl-reneszánsz a fővárosban Kétszáz év – és még egyszázaléknyi csúszás: ennyi idő kellett Ybl Miklós építészeti örökségének felfedezéséhez. A 2014-es bicentáriumon mindössze a Várkert Bazár jelezte az egykori mester máig ható tiszteletét, a 2016-os év viszont valóságos „Ybl-boomot” hozott.

Tábla őrzi Nemecsek emlékét regénybeli lakhelyén A Pál utcai fiúk ma is az egyik legnépszerűbb magyar regény, tanulságos története mellett pedig igazi időutazás Molnár Ferenc Budapestjére. Jellegzetes szavai és szereplői a hazai kultúra részévé váltak. Egyik legkedveltebb alakja, Nemecsek Ernő emlékét szeptember 21-e óta emléktábla őrzi az Iparművészeti Múzeum szomszédságában.

Turul a Tabánban – '56-os emlékhelyeink A Tabánról nem '56 szokott eszünkbe jutni – ami nem is csoda, mert a forradalom napjaiban különösebben emlékezetese esemény itt nem történt. Már akkor is egy park volt a régi városrész hűlt helyén, csodálatos panorámával a városra. Pedig itt áll az egyik legnagyobb budapesti forradalmi emlékmű.

Budapest legöregebb fája – A pesthidegkúti hárs Amióta írjuk a pestbuda.hu oldalain a fákról szóló sorozatot, rendre azt kérdezik az olvasók: melyik a legöregebb fővárosi fa? Nos, valószínűleg a pesthidegkúti Gazda utcai hársfa, amely óvatos becslés szerint is negyed évezredes lehet.

Tér és történelem – Pedrazzini emlékezete A fővárosi '56-os emlékművekről szóló sorozatunk harmadik részében az egykori Köztársaság térre látogatunk, amely ma már II. János Pál pápa nevét viseli. A forradalom egyik legismertebb helyszínén a lebontott és meg nem valósult mementók hűlt helye mellett (és helyett) egy francia újságíró mellszobrát találjuk.

Elevátorházból park: megújult a Nehru part Száz éve még Budapest legmodernebb ipari épülete állt a Petőfi híd mellett, néhány napja viszont már a főváros első biodiverz parkját avatták ugyanitt. Milyen út vezetett idáig? Bemutatjuk.

Ferenc tér: a város egyik leghangulatosabb tere Sokan csak most, az átadást követően csodálkoznak rá, milyen kellemes tér bújik meg a Klinikák metrómegállótól 5 percnyi sétára. A felújítás nem volt mindennapi, a tervezésbe ugyanis a környékbeliek is beleszólhattak. A frissen átadott Ferenc téren jártunk.

Tűzfalra került 1956 A fővárosi '56-os emlékművekről szóló sorozatunk második darabja egészen friss alkotás: néhány napja készült el a Bartók Béla úton a Neopaint csoport újabb falfestménye. De vajon méltó-e fényképből lett vakolatfestménnyel emlékezni?

Megváltozhat a Nagykörút képe A néhány hónapja elindult Nagykörúti Portálprogrammal halványan ugyan, de úgy tűnik, felderengett némi fény az alagút végén, s évtizedek sikertelen próbálkozásai után lassan sikerülhet városképbe illő arcot varázsolni a ma még szedett-vedett körúti üzletportáloknak. Ez azonban a jelek szerint nem megy majd máról holnapra.

Két kő köze Az '56-os emlékművekről szóló sorozatunkat egy régóta álló, mégis állandó változásban lévő alkotással kezdjük, amelyről – felirat híján – csak kevesen tudják, miért is került 1991 nyarán, pár nappal az utolsó orosz katona távozása előtt a helyére.

Budapest, 1956 – Így emlékezünk Hatvan éves évfordulóra készülődik az ország: októberben már hat évtizede lesz annak, hogy a magyarok a szabadságukért harcba szálltak a kor világhatalmával. A félmúlt lassan történelemmé lesz egészen, mind kevesebb a még élő egykori szemtanú, és mind jobban távolodik tőlünk az a világ, amiben ők éltek. A forradalom méltó ünnepléseként a következő hónapban a pestbuda.hu oldalán feltérképezzük, hogyan emlékezik 1956-ra a főváros.

Indul a Múzeumkert megújulása Eredményesen zárult a Nemzeti Múzeumot körülvevő Múzeumkert ötletpályázata, a győzteseket hétfőn hirdették ki. Ami egységes a pályázatokban: nagyjából megtartanák a Múzeumkert jelenlegi szerkezetét, angolkert jellegét, de kiemelnék az értékeit, és eltávolítanák az oda nem illő elemeket.

A Népliget: egy elfeledett erdő a városban Budapest legnagyobb, majd 130 hektáros, évtizedes Csipkerózsika-álmát alvó közparkja igazán hatalmas. Ráadásul a nagyjából 100 hektáros Városligetnél és az ugyanekkora Margit-szigetnél jóval változatosabb növényállománnyal rendelkezik, valóságos botanikus kert. A képet azonban sok minden árnyalja: drogosok, épületromok és funkciótlanság. A Népligetre ezért igencsak ráfér a nemrégiben bejelentett felújítás.

Babérkoszorú helyett – Olimpiai emléktölgy a Hűvösvölgyben Egy szép, koros fa a sok szép, szintén koros fa között: ami különlegessé teszi, az csupán az, hogy magyarországi létét egy olimpiai sikernek köszönheti. A Heinrich István úton – a friss olimpiai aranyérmek ismeretében – folytatódik a nevezetes budapesti fákról szóló sorozatunk.

Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni Gondolta volna, hogy a BKK járművei között van olyan, amelyiken nemcsak működő mosdó, ingyen wifi és hűtött üdítőket kínáló büfé van, de mindemellé még varázslatos budapesti panorámát is kapunk? Kipróbáltuk az immáron negyedik éve a fővárosi tömegközlekedés részét képező vízibuszokat. Megállapítottuk: Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni.

Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni: hajózzunk Pest és Buda között! Gondolta volna, hogy a BKK járművei között van olyan, amelyiken nemcsak működő mosdó, ingyen wifi és hűtött üdítőket kínáló büfé van, de mindemellé még varázslatos budapesti panorámát is kapunk? Kipróbáltuk az immáron negyedik éve a fővárosi tömegközlekedés részét képező vízibuszokat. Megállapítottuk: Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni.

Mágnásfertályból múzeumi negyed? Formálódik egy új múzeumi negyed képe, amely a Ligetbe tervezettnél kisebb, kevesebb vihart kavar, ám jelentősége vitathatatlan: a Magyar Nemzeti Múzeum környezetében, a józsefvárosi Palotanegyed szépül, zöldül a közeljövőben.

Gellért-hegy: meg nem valósult álmok Budapest egyik legfrekventáltabb helye a legelhanyagoltabb is egyben: több évtizedes, szocreál utcabútorok, széttöredezett, balesetveszélyes aszfaltburkolat mindenfelé. A nemrég kiírt ötletpályázat feladata ezért önmagán is túlmutat: a Gellért-hegy egészét kell beilleszteni a budapesti vérkeringésbe, koncepciót adva ezzel a főváros legjobb adottságú kilátó- és pihenőhelyének.

Kezdik a Teherelosztó bontását Előkészítik a budai Várban álló, hetvenes években épült Országos Villamos Teherelosztó bontását.

Hiteles formában állítják helyre a Kossuth teret A Kossuth Lajos tér és környezetének történetileg hiteles helyreállítása a cél a kormány új döntése szerint.

Így avatták fel az Iparművészetit Ferenc József jelenlétében avatták fel 1896-ban az Iparművészeti Múzeum gyönyörű, Lechner Ödön által tervezett épületét.

Mi lesz a Bem téri Radetzky-laktanyával? Volt itt gabonaraktár, császári és királyi laktanya, Gestapo- és nyilaskeresztes-fészek, majd az ÁVH és a Munkásőrség használta, de az '56-os forradalom hátteréül is szolgált. Végül egy időre a rendszerváltó MDF költözött a falai közé. A Radetzky-laktanya története végigkíséri az elmúlt másfél évszázad magyar történelmét – most viszont irodaházat építenének a helyére – némi maradék homlokzatot megtartva az eredeti épületből.

Kísértetkastély a Ligetben: az Olof Palme-házban jártunk Horrorfilmet is nyugodtan lehetne forgatni a városligeti Olof Palme-házban. Szürreális látványt nyújtanak a képzőművészek és a bérlők által elhagyott, néhol már nagyon rossz állapotú terek. De jöhet a változás. A pestbuda.hu mutatja be elsőként a felújítás előtt álló városligeti épület látványtervét – lásd nyitóképünket.

Megnyílt a Hauszmann Információs Pont A budai Vár Savoyai-teraszán Nagy Gábor Tamás budavári polgármester, L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár és Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője nyitotta meg azt a kör alakú pavilont, amely a nemrég elkezdődött palotarekonstrukcióról fogja tájékoztatni a budapestieket és a turistákat.

Letették az újjáépülő Lovarda alapkövét a Várban A XX. század elején teljes pompájában tündöklő budai királyi palota és a hozzá kapcsolódó épületek jó része a háborús károk és a kommunista várospolitika miatt az 1950-es évekre az enyészeté lett. Ekkoriban bontották le az egykori Királyi Lovardát is, amely azonban nemsokára újjáépül az eredeti tervek alapján. Ennek első lépése a mostani alapkőletétel.

Terasz a várbeli palotán: botrány vagy természetes változás? Végigfutott a magyar sajtón, hogy valószínűsíthetően teraszt építenek a budai Várban található, egykori karmelita kolostor Dunára néző szárnyához, amely a Miniszterelnökség leendő székhelye lesz. Botrányos beavatkozás? Vagy nincs itt semmi probléma? Szakértők szerint nem ördögtől való a kiegészítés, de annak pontos tervei a lényegesek. A szomszédos Sándor-palotán sem egyidős a jelenlegi terasz az épülettel.

Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.

Gyere ki a kertbe! Miként csempészhetnénk a belvárosba egy kis kertvárosi hangulatot? Hogyan tehetnénk urbánus élettereinket természetközelibbé? A Belső Kertek Csoport szerint a megoldás: legyenek zöldebbek a társasházi udvarok, és kapjanak merőben új funkciókat! A recept működik.

Felülnézet – Új kilátó a Hármashatár-hegyen Mostantól látogatható a Hármashatár-hegy új, fagerendákból épített, csodálatos panorámával rendelkező, gömbhöz hasonló kilátója. Az ígéretek szerint nyáron a turistaház is megújul mellette.

Erkel utcai bontás: maradandó heg a városképen Végleg eltűnik egy 1860-as években épült lakóház a Kálvin tér közeléből, a közkedvelt Ráday utca szomszédságában lévő Erkel utcából. A klasszicista ház ledózerolásával az eddig egységes utcakép jóvátehetetlenül megbomlik.

Hit és hely: a gercsei templom Nyolcszáz éve építhették, többször leégett, falai félig leomlottak, de most mégis áll, és húsvétvasárnaptól újra miséznek is benne. Árpád-kor, gót betűs kőkereszt, újonc facsemeték: Budapest határában jártunk, a gercsei templomnál.

Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.

Megdőlve bár, de törve nem – Narancseperfa a Margit-szigeten Március idusán nemcsak a forradalomra emlékezhetünk Budapesten, hanem az 1838-as nagy dunai árvízre is, amely 14-e és 18-a közt romba döntötte a város egy jó részét (hogy aztán Pest a romokon nagyvonalú metropolisszá épüljön fel). A jeges áradás sok áldozatot követelt, és a növényvilágban is jelentős károkat okozott.

Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.

12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.

Déli pályaudvar: közeledik a vég? Miután januárban már felmerült, hogy a kormány megvizsgálja a Déli pályaudvar bezárásának lehetőségét, és a heti Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismét azt mondta, van olyan terve a kormánynak, hogy bezárja a Déli pályaudvart, csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat. Ez arról rendelkezik, hogy két tárcavezetőnek meg kell állapítania, milyen fejlesztések szükségesek a vasútállomás kiváltásához, és milyen funkciókat lehet elhelyezni a területén.

Bikapók, kökörcsin és gurgolya – Séta a Sas-hegyen Menedék a betontengerben – így hirdeti magát a XI. kerületi Sas-hegyi Látogatóközpont. Igazi felüdülés itt sétálni, és most tavasszal még egy különlegesen szép virágot is megfigyelhetünk a domboldalon. A jó idő beköszöntével március közepén újra indulnak a vezetett barangolások.

Időszakos vízfolyás lett Buda egykor vad patakja Van víz az Ördögárokban! – konstatálják örömmel a gyerekek a villamoson, ahogy döcögünk a Hűvösvölgyi úton a város felé. Sajnos jogos a különlegességnek kijáró hangos figyelem: egyre ritkábban csillan meg valami a mély meder alján.

Régi idők fenyői – Mamutok Budakeszin Örökzöld óriásokat kerestem. Rájuk is bukkantam Budapest határán egy kicsit túl, Budakeszi szélén. Rejtélyes mamutfenyőpáros mered az égnek a település határában, élesen és fenségesen megkülönböztetve magukat a környező, fakó mezőtől. Nevezetes fák, 3. rész.

A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.

Tényleg magányos a cédrus Sorozatba kezdünk a pestbuda.hu zöldrovatában: sorra a vesszük a főváros legnevezetesebb nagy fáit. Elsőként a II. kerületi, évszázados cédrushoz zarándokoltunk.

Ilyen volt a Széll Kálmán tér régen Az évtizedekig Moszkva térként ismert budai csomópont visszakapta egy régebbi nevét, miközben a tér meg is újul. De milyen volt a Széll Kálmán/Moszkva tér? Archív fotókról kiderül!

Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? II. A maga idejében elképesztően modern és korszerű volt, és megfelelő karbantartással ma sem nézne ki balkáninak a Déli pályaudvar, amelynek bezárása ismét téma lett. Milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút? Cikksorozatunk második része.

Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.

Újabb patinás hűvösvölgyi villa tűnhet el? Eldugott helyen fekvő, 120 éves, hamisítatlan hűvösvölgyi villaépületet hirdettek meg eladásra a minap. Hamarosan eldózerolható, hogy modern társasházat emeljenek a helyére?

Évszázados terv a Miniszterelnökség Várszínházba költözése Buda első állandó színháza volt a Várszínház: 1800-ban Beethoven is koncertezett benne, száz évvel később a Sándor-palotával együtt le akarták bontani. Most a Miniszterelnökség költözhet az épületbe, ám ez a terv nem új keletű.