I. kerület

Emlékérmén a Magyar Nemzeti Levéltár Az önálló magyar levéltár létrehozását elrendelő törvény elfogadásának 300. évfordulója, valamint a budavári levéltári palota felépítésének 100. évfordulója alkalmából emlékérméket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az érmék egyik oldalán az országláda látható, amelyben egykor az okiratokat őrizték, a másik oldalán a Pecz Samu tervezte központi levéltár épülete jelenik meg.

A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?

Állványok között az északi szárny: olyan lesz a Budavári Palota, mint Hauszmann idejében A Budavári Palota Szent György tér felőli, északi szárnyának helyreállítási munkáiban újabb fejlemény, hogy immár a Hunyadi udvar felőli oldalon is dolgoznak a szakemberek. A palotát az eredeti állapotában állítják helyre, így az 1960-as évek hozzáépítését elbontják, az építési törmeléket elszállítják. Nemrég a palota eredeti homlokzati vakolatának egy darabját is megtalálták, ez segíti majd a hiteles rekonstrukciót.

Budát 550 éve érte el a Gutenberg-galaxis – Az ország első nyomtatott könyve Mátyás uralkodása alatt készült A XV. századi német és itáliai városokban teret nyert nyomdászat jelentőségét a korabeli Magyarország humanista gondolkodói hamar felismerték, ennek köszönhetően más országokat megelőzve Budán már Mátyás uralkodása alatt megnyílt az első hazai nyomda. Hess András budavári műhelyében 1473. június 5-én készült el az ország első nyomtatott könyve, a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája), ismertebb nevén a Budai Krónika. Felidézzük a nyomda és az első hazai kiadvány születését, továbbá a Budapesten található két 550 éves példány kalandos pályafutását.

Egy királyi útvonal – A Palota út és környékének története A Budavári Királyi Palota bővítése a XIX. század utolsó két évtizedének egyik legnagyobb szabású, városképi jelentőségű fejlesztése volt Budapesten. A hosszú ideig méltatlan állapotban tengődő terület új fényét azzal tudták teljessé tenni, hogy az oda vezető útvonalat is kényelmesebbé, a helyszínhez méltóan alakították. De az úton nemcsak hintók közlekedtek, hanem az építőanyagot szállító kocsik is: ez valójában az előfeltétele volt az egész építkezésnek. Nemrégiben munkálatok kezdődtek a Palota úton, ennek apropóján és a Nemzeti Hauszmann Program környező fejlesztéseihez kapcsolódóan megemlékezünk a Palota út történetéről.

A budai Várba költözik a Honvédelmi Minisztérium Történelmi helyére költözik Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum korábbi, Kapisztrán téri épületébe helyezik a minisztérium vezetésének egyes szervezeti egységeit. A múzeum és gyűjteménye a Bálnában, illetve Székesfehérváron kap helyet. A Hadtörténelmi Levéltár a továbbiakban is változatlanul az eredeti helyén működik.

Bezárt a Hadtörténeti Múzeum a budai Várban Bezárta kapuit a Hadtörténeti Múzeum Kapisztrán téri épülete a budavári klasszicista palotában, amely az egykori Ferdinánd laktanya átalakításával lett a hadtörténeti intézet és múzeum otthona, már nem fogadnak látogatókat. A levéltár és a könyvtár egyelőre az épületben marad, a múzeum helyét pedig a Honvédelmi Minisztérium foglalja el. A hadtörténeti kiállítást Székesfehérvárra költöztetik.

A kilencven éve lebontott Tabánra emlékezünk – Nem épült fel a helyére tervezett modern város A főváros egyik legrégebb óta lakott budai városrészét, a Tabánt az évszázadok során sokszor érték különböző sorscsapások, de a területen mindig új élet fakadt. Az utolsó, XX. századi városrendezést azonban nem élte túl. A Tabán ma a főváros belső részének egyik legnagyobb zöld felülete, amelyre senki nem akar építkezni.

Archív fotókat várnak a Budavári Palotáról Az egykori uralkodói palota hamarosan visszakapja századfordulós homlokzatát és tetődíszeit. A pontos újratervezéshez szükség van korabeli fényképekre, hiszen több esetben a mesterek kisebb-nagyobb módosításokkal valósították meg az eredeti terveket. Az eddig összegyűjtött képek mellé most magánszemélyektől is vár archív fotókat a Várkapitányság, hogy a palotát hitelesen lehessen helyreállítani.

A József főhercegi palota fordulatos története Az 1906-ban elkészült József főhercegi palota elegáns, üvegtetejű előcsarnokával, pompás báltermével és annak színes, Róth Miksa-féle üvegablakaival a budavári Szent György tér egyik dísze volt. A historizáló épület Budapest ostromában nem szenvedett végzetes sérülést, ám 1967-ben a tűzoltóság oktatófilmet forgatott itt, hogy az oltást filmre vehessék, ezért felgyújtották, majd le is bontották. A helyén keletkezett hiányt több mint 50 évig nem sikerült pótolni, 2021-ben azonban megkezdődött az épület rekonstrukciója: az újjászülető palota pedig napról napra nyeri vissza az eredeti alakját.

Régészeti feltárás kezdődik mától a budavári Szent György téren A Budavári Palotanegyedben a Szent György tér rendezésének előkészítéseként mától régészeti feltárásokat végeznek, amelyek várhatóan a nyár végéig tartanak. A Várhegynek ezen a részén a második világháború óta nem volt hasonló mértékű feltárás, így a szakemberek sok fontos leletre számítanak.

A Tabán krónikásai voltak A Tabán 1933-ban kezdődő lebontása meghatározó dátum a városrész történetében. De fontos dátum ez két olyan személy esetében is, akik a Tabán krónikásai voltak. Az egyiküknek ekkor ért véget, a másikuknak ekkor kezdődött a művészi pályája.

Elérte a legmagasabb pontját a József főhercegi palota Az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota Szent György téri épülete elérte a legmagasabb pontját. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak, bokrétafát helyeztek el a palota tetejére.

Technikai bravúr az évszázados falak között – 80 évvel ezelőtti templombővítések Budapest utcáit járva sok-sok templomban gyönyörködhetünk, melyek az állandóság szimbólumai: míg a város folyamatosan változik körülöttük, ők őrzik eredeti képüket. A körülmények olykor mégis kikényszerítik az átalakításukat, hiszen ezeket is rendszeresen használják, így meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak. A XX. század első felében több templom bővítése került napirendre, ezek közül kettőt mutatunk be.

Már a helyükre kerültek a Vöröskereszt Egylet székházának bejáratát díszítő oszlopok Oroszlánfejes posztamensen nyugvó dór oszlopok díszítették egykor a budai Várban a Vöröskereszt Egylet századfordulón épült székházának bejáratát. Az újjáépítés alatt álló Dísz téri palotához immár elkészültek az újragyártott, négy méter magas mészkő elemek, sőt már a helyükre is kerültek: a Színház utca felőli főbejáratot ékesítik.

Emléktáblát avattak a Batthyány téri vásárcsarnok épületén Az I. kerületi Markovits Iván utca és Batthyány tér találkozásánál, az 1902-ben átadott, Klunzinger Pál tervei szerint épült vásárcsarnok falán avattak emléktáblát Markovits Ivánnak, a magyar gyorsírás megteremtőjének tiszteletére.

Budapest régen és ma – 5 képen mutatjuk meg, mennyit változott a város A városegyesítés 150 éves évfordulóját idén ünneplő ünneplő Budapest annyit változott az idők során, hogy mindennap rácsodálkozhatunk egy-egy utcarészletre, eltűnt vagy éppen csodával határos módon megmaradt régi épületre. Ezúttal öt képpár segítségével mutatjuk be az idő múlását a régi pesti belváros házacskáitól a tabáni árvízig.

Kerékpárosbarát fejlesztések kezdődnek három kerületben Közbeszerzési pályázatokat hirdettek a II., a III. és a XIII. kerületet érintő kerékpárhálózat fejlesztésére. A munkálatok idén nyáron kezdődnek, céljuk a kerékpáros közlekedés biztonságának növelése, a kerékpározás ösztönzése.

Csodálatos palotával ajándékozta meg Fellner Sándor Budapestet Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács Lászlót portréjával. Cikkünkben nemcsak a fényes átadási ünnepségről számolunk be, de bemutatjuk az elpusztult dísztermi üvegablak mára elkészült rekonstrukciós tervét is.

Ötven éve adták át a HÉV Batthyány téri végállomását A szentendrei HÉV budapesti végállomását már többször áthelyezték, legutóbb éppen 50 évvel ezelőtt, amikor is a mai helyére, a Batthyány térre került. Az időzítés és a helyszín sem volt véletlen, hiszen a HÉV a szintén akkor átadott metróhoz tudott így kapcsolódni. A mostani végállomást 50 éve adták át, de lehet, hogy a jövőben ez is változni fog.

Ilyen lesz az újjászülető Budavári Palota – Mostantól bárki megnézheti a terveket Elkezdődött a Budavári Palota helyreállítása, a napokban jelentek meg az újjáépítéséhez készült látványtervek, így ma már pontosan tudhatjuk, milyen lesz az épület a rekonstrukció befejezését követően. A neobarokk királyi palota 1890–1905 között a korábbi palota jelentős bővülésével épült, ám 1945 után a háborús sérülésekre hivatkozva átépítve, leegyszerűsítve újították fel. A Hunyadi-udvarban hétfőn megnyílt látogatóközpontban bárki megtekintheti az újjáépítés terveit.

Botrányos előtörténet, szenzációs végkifejlet – Százéves az Ostrom utcai Lukács-villa A Bécsi kapu térbe torkolló meredek Ostrom utca több értékes épületnek ad otthont, melyek igényes megjelenésükkel többnyire méltóak a kiemelt helyszínhez. Az 5-ös szám alatti egykori Lukács-villa keletkezésének története azonban botrányokkal tarkított, de ez a zavaros korszak számlájára is írható. Az éppen 100 éve elkészült villa falai azonban elrejtik ezt a csorbát, és a mai szemlélőnek már csak a tervező zsenialitásáról mesélnek.

A Tabán és a Gellért-hegy közé épült: 90 éve adták át a Hegyalja út első szakaszát A Hegyalja út napjainkban Buda egyik legfontosabb közlekedési útvonala, hiszen a Budaörsi utat köti össze a Erzsébet híddal. Létezése ma mindenki számára természetes, sokan errefelé jutnak el a Balatonra, de az eredeti Erzsébet híd építésekor az út még nem volt meg: 90 évvel ezelőtt adták át az első szakaszát, amelyet közmunkások építettek a gazdasági válság idején. A beruházás vitákat váltott ki, volt, aki a Tabán csendjét féltette.

Séta az időben – A budai zsidóság közel 800 évnyi történetéről mesélnek a várbeli házak Bár a budavári zsidóság története a várossal egyidős, kevésbé köztudott, hogy hány helyszínen találkozhatunk a közösség emlékeivel, és hány ház őriz történeteket a középkortól egészen a XXI. századig. A Várkapitányság Budai Vársétáinak idegenvezetője most ebbe nyújtott betekintést a Shalom, Buda! című vársétán a Pestbudának.

115 évvel ezelőtt lett kész teljesen a Pénzügyminisztérium palotája Kevésbé ismert, hogy 1907. október 7-én fejeződtek be teljesen a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának építési munkálatai. Az építkezés érdemi munkáira 1901 októbere és 1904 decembere között került sor, ám az utómunkálatok azonban 1907 októberéig folytatódtak. S több sarkalatos dátum is kapcsolódik magához az építkezéshez.

Hamarosan eredeti külsejét mutatja majd a Vöröskereszt Egylet egykori székháza Az eredetileg Hauszmann Alajos, illetve Hültl Dezső által tervezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött, nemrég pedig már a szerkezetépítési munkák is befejeződtek, így a tető és homlokzat építése mellett ősszel elindulnak a belső munkálatok. A Dísz tér 1–2. szám alatti ház rekonstrukciójával egy hetvenéves városképi seb gyógyulhat be.

Koponyák a Halászbástya alatt – Az elfeledett Szent Mihály-kápolna A XIX. század utolsó éveiben, a Halászbástya alapozását megelőző munkák során egy koponyákat rejtő üreg bukkant elő a föld alól, amelyre Schulek Frigyes építész a Vár egyik régi kazamatájaként hivatkozott. Ám sejthette eredeti funkcióját, mert megőrzésre érdemesnek ítélte, de a hely ezután ismét feledésbe merült, hogy a XX. század derekán megint rátaláljanak: immár a középkori Szent Mihály-kápolnaként azonosítva a helyet, amely 1997 óta a Halászbástya egyik legérdekesebb részletét jelenti.

Séta a kutak mentén – Végiglátogattuk a budai Vár 5 megújult szökőkútját Míg néhány éve a Budavári Palota környékén egyedül a Mátyás kútja működött, a palota környezetét ma már 5 szökőkút díszíti. A felújított és újraalkotott díszkutak és az őket övező parkok nemcsak a budai Vár fénykorába röpítenek vissza bennünket, de a nyári melegben kellemesen hűsítik is a környezetüket, sétára csábítva a látogatót.

Az MNB ingatlankezelőjéhez került a lebontott Burg Hotel telke A Szentháromság téri egykori Diplomataházat 2022 elején bontották le, a helyén egy új konferencia-központ fog épülni, amelynek a látványterveit már korábban bemutatták. A telek a közelmúltban az MNB ingatlankezelőjéhez került.