Hiába tanítanak minket arra gyerekkorunkban, hogy nézzünk a lábunk elé, Budapesten ez sokszor lehetetlen, hiszen az igazán izgalmas látnivalók szemmagasságnál feljebb vannak. Bár a kegyetlen XX. század a fővárosi paloták tetődíszeinek jelentős részét elpusztította, így is szép számmal találhatóak gyönyörű ékítmények a magasban, ráadásul olyan időszakban élünk, amelyben az elveszett múlt egy része újjáéled.
Ilyen helyszín a budai Vár, ahol jelenleg is zajlik a Dísz tér déli oldalát elfoglaló Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója a Nemzeti Hauszmann Program keretében; már a díszműbádogos-munkák is megkezdődtek. Az évtizedekig csupán torzóként ismert épület a közelmúltban visszakapta eredeti formáját, és természetesen újraalkotják eredeti díszeit is.
Valóban újraalkotásról van szó, hiszen a Kallina Mór tervezte, 1895–1896-ban fölépült palota eredeti díszítményei Budapest második világháborús ostromakor, illetve az azt követő időszakban elpusztultak. Így a szakemberek a díszítőelemek mintázásakor nem támaszkodhatnak eredeti darabokra, hanem a fennmaradt tervdokumentáció és fényképek alapján rekonstruálják azokat, ügyelve rá, hogy az alkotások a lehető legpontosabb másai legyenek az eredetieknek mind formájukban, mind alapanyagukat tekintve.
Az épület kupolájának tetejére nemrég helyezték fel az 5 méter magas, 1,2 méter átmérőjű, 280 kg tömegű, horganylemezből készült csúcsdíszt, amelyet nyomott és préselt technikával megalkotott akantuszlevelek, virág- és csigamotívumok díszítenek. A teljes mértékben az eredeti alapján rekonstruált csúcsdísz felhelyezésével az épület elérte teljes magasságát. Hamarosan megérkeznek a süttői mészkőből készült homlokzati ornamentumok is, amelyek felhelyezésével a palota még jobban tükrözi majd a századfordulós külsejét.
Ha valaki a századelőn alaposabban szemügyre vette a Honvéd Főparancsnokság historizáló stílusú palotáját, könnyen rájöhetett, hogy katonai rendeltetésű épület előtt áll, a díszek ugyanis jellemzően hadászattal kapcsolatos szimbólumokat jelenítettek meg. Az épület legfőbb éke, a hatalmas, angol természetes palával borított kupola két oldalán egy-egy szoboralak állt, Szász Gyula alkotásai, amelyek a háborút, illetve a békét jelképezték, egy harci öltözetet viselő vitéz és egy nőalak formájában. Alattuk, a timpanonban két félig fekvő angyal helyezte címerpajzsra a Szent Koronát, mellettük zászlók, pajzsok, fegyverek és más harci eszközök hirdették az épület funkcióját.
Egy ókori római szokás is megelevenedett az épület tetején: a díszvázákkal ékesített párkány két sarkán egy-egy trófeumszobor állt. Eredetileg a rómaiak hagyománya volt, hogy a hadizsákmányul megszerzett vérteket, fegyvereket győzelmük jeleként, trófeaként egy póznára tűzték. A trófeumok első látásra emberalakoknak tűnnek, csak alaposabb szemrevételezés után válik nyilvánvalóvá, hogy a „harcosnak” se feje, se keze, se lába, a sisakja alól csak a henger alakú pózna alakja rajzolódik ki. Bár a Honvéd Főparancsnokság trófeumszobrai elpusztultak, a Főőrség és a Várkert Bazár tetején most is bárki megtekintheti, hogy is festhettek egykor a speciális, cink-alumínium-réz ötvözetből, úgynevezett spiáterből készült szobrok.
Az Építő Ipar című műszaki hetilap 1897. február 17-i száma tételesen felsorolja a Honvéd Főparancsnokság építésén dolgozó mestereket. Innen is tudhatjuk, hogy a figurális szobordíszek Szász Gyula mellett Mikula Ferenc munkái, aki a Halászbástya és a Mátyás-templom számos szobrát is készítette.
Az épület legfőbb éke a kupola volt, melyet számos ornamentikus bádogdísz is ékesített. Ezeket eredetileg Zellerin Mátyás cége gyártotta, amely szerteágazó tevékenységet folytatott, hiszen a vállalatnak köszönhető az Operaház és az Országház számos eredeti világítóteste, szobra, de a Szent István-bazilika bronz főkapuja is.
A Honvéd Főparancsnokság épületének újjászületésével nemsokára a díszeket is megcsodálhatjuk majd, a legfrissebb hírek szerint pedig a hadászattal kapcsolatos szimbólumok is felidézik majd a ház eredeti rendeltetését.
A Dísz téri palota a Budavári Palotanegyed turisztikai kapujaként, látogatóközpontként működik majd, a Várhegy egyik legnagyobb és legdíszesebb kupolájában kilátó nyílik. Múzeumi céljaihoz csatlakozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, amely szintén helyet kap az újjászületett épületben.
Nyitókép: A Honvéd Főparancsnokság épülete az elkészülte után, 1896 és 1901 között (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció