A budai Vár karácsony közeledtével sem kevésbé népszerű, mint máskor. A kanyargós utcákat ilyenkor is számtalan látogató járja: nagykabátba burkolózva gyönyörködnek az épületekben és a panorámában. A legtöbben természetesen most is a Szent György téren és a Budavári Palota környékén vannak, érdeklődve nézik a helyreállításokat, a kívülről már eredeti állapotában látható Vöröskereszt Egylet-székházat, valamint a Honvéd Főparancsnokság és a József Főhercegi palota újjászülető épületeit.
A kellemetlenül korai decemberi estékért ilyenkor a nagyszerűdíszkivilágítás kárpótolja az embert. Az egykori Vöröskereszt Egylet Dísz téri épületének díszfényei jól kiemelik az épület architektúráját, odébb a Sándor-palota visszafogott klasszicista tömbje az állandóságot juttatja eszünkbe, a legfőbb attrakció azonban a Budavári Palota, még akkor is, ha jelenleg éppen zajlik az északi szárny rekonstrukciója. A palotát nézve elmerenghetünk azon, milyenek lehettek a régi korok karácsonyai itt, a Várban, és vajon hány ünnepet töltött itt az egykori királyi família?
A karácsony Ferenc József családjában igen fontos volt, december 24-én ünnepelte ugyanis születésnapját az uralkodó felesége, Erzsébet királyné. Bár az uralkodói család tagjai az év nagy részében rendszerint különféle kötelezettségeiknek tettek eleget, a karácsonyt szűk családi körben töltötték, ilyenkor gyakran jöttek Budára és Pestre is. A királyi palota azonban Erzsébet életének nagy részében jóval kisebb volt a mainál: mindössze a jelenleg C, D és E épületeknek nevezett, Mária Terézia idején épült részek alkották. A bővítést Ybl Miklós elképzelései alapján 1890-ben kezdték el, majd a XX. század első évtizedére fejezték be, Hauszmann Alajos tervei szerint. Sisi királynét azonban 1898-ban meggyilkolták, így valójában soha nem láthatta az elkészült épületegyüttest. A palota azonban nagyrészt már állt, és a korábbi épületrészben is többször időzött a királyi család.
A korabeli sajtó beszámolóiból kiderül, hogy az 1870-es években a család rendszerint a Gödöllői Királyi Kastélyban töltötte karácsony napjait, utána azonban átköltöztek a Budavári Palotába, ahol általában bálokat is tartottak, s csak januárban utaztak vissza Bécsbe. 1872-ben a karácsonyfához valókat a királyné a fővárosban rendelte meg, méghozzá személyesen, erről több korabeli lap is beszámolt. A Politikai Ujdonságok című újság 1872. december 25-i számában úgy fogalmaz: „A királyné a múlt héten egyik udvarhölgye kíséretében Pesten Kugler cukrászdáját is meglátogatta, hogy a karácsonyfa számára megrendeléseket tegyen. A királyasszony ezúttal először tett bolti megrendelést személyesen a magyar fővárosban.” Öt évvel később, 1877. december 30-i számában a Hölgyek Lapja pedig megjegyzi, hogy a királyi család Budapesten marad, és „január közepéig s újév napján a királyi várpalotában ünnepélyes fogadtatás lesz.”
1882 karácsonyát már Budapesten töltötték, azonban problémát okozott a régi palota mérete, amely a későbbi nagyszabású bővítést indokolta.
„Az udvar beköltözése Budára nem csekély fejtörést okozott az udvarmesteri hivatalnak, mert a budai palota szűk helyiségeiben az elrendezkedés sok nehézséggel járt. Ezúttal még szűkebb a hely, mert a királyi család több tagjának kell lakást berendezni, kik a karácsonyi ünnepre ide jönnek, hogy jelen legyenek Mária Valéria főhercegnő karácsonyfájánál. A viruló hajadonná serdülő királykisasszonynak ez lesz utolsó karácsonyfája”
– írta a Fővárosi Lapok 1882. december 22-én.
Hogy hogyan telt a karácsony a Budavári Palotában, arról a Politikai Ujdonságok című újság is beszámolt ugyanabban az évben, december 27-én. A cikkből kiderül, hogy a királyi család Budán ünnepelte Erzsébet királyné születésnapját és a karácsonyt.
„E családi ünnepélyekre eljött a trónörökös pár és a királyné fivére, Károly Tivadar bajor herczeg, nejével Mária Jozefa braganzai herczegnővel. Ilyenkor, mikor az egész királyi család együtt van, érezni lehet a budai királyi lak szűk voltát, hol csak a legszükségesebb lakosztályokat lehet berendezni, a személyzet nagy része külső épületekben lakik. Szóba is jött most újra a királyi lak kiépítése.”
Két évvel később ismét Budán tartották a karácsonyt. A királyné születésnapja alkalmából a város középületeit fellobogózták, hó helyett azonban csak eső esett, mint a december 28-i Vasárnapi Ujságból kiderül. A tizenhat éves Mária Valéria főhercegnő, Sisi negyedik gyermeke azonban ekkor sem maradt karácsonyfa nélkül. Mint a Budapesti Hírlap 1884. december 23-i száma írja, a „budai várlakban” tartott ünnepre felállított karácsonyfára pompás ajándékokat küldött a királyi család valamennyi tagja, melyek már 23-án megérkeztek. Maga az ünnep a királyné óhajának megfelelően egyszerűen zajlott: 24-én reggel a várkápolnában csendes misét tartottak, majd Erzsébet egész délelőtt a „szerencsekívánatokat” fogadta. Délután a királyné lakosztályában ebédelt a család, este pedig ugyanitt gyűltek össze és állították föl a karácsonyfát.
Az élet azonban meglehetősen csendesen zajlott, mint írják, a király ugyanúgy végezte napi teendőit, mint hétköznap, a királyné pedig teljesen elvonult, csak néha tett egy-egy sétakocsizást Mária Valéria főhercegnő társaságában. „A lovaglóba is ritkán látogat most el, hol pedig húsz házas paripa van, mert orvosai tanácsára ez idő szerint tartózkodnia kell az izgató lovaglástól” – írják.
A Budapesti Hírlap másnapi számából az is kiderül, hogy a karácsonyfa „rendkívül fényesen és gazdagon” volt díszítve és mint rendesen, Kugler Henrik udvari cukrász gondoskodott róla. A személyzetről sem feledkezett el a főudvarmesteri hivatal, mindenki megkapta a szokásos karácsonyi ajándékokat.
Később, az 1890-es években, a palota átépítési munkálatai idején inkább a munkazaj vette át a szerepet a palotában és környékén. Ám a karácsony egyre színesebb ünneppé vált, a karácsonyfaállítás pedig általános szokássá. Bár a családi karácsonyok csak később, a király nélküli királyság éveiben, 1920 és 1944 között költöztek vissza a palotába, az épület a Hauszmann vezette átépítésnek köszönhetően szebb lett, mint valaha: valóban túlzás nélkül állítható, hogy Európa egyik legelőkelőbbje. Éppen ezért fájó, hogy a II. világháború végnapjaiban az épület jelentős része kiégett, ám a legnagyobb pusztítást mégsem ez, hanem az utána következő drasztikus átépítés okozta, amely a megmaradt díszítések nagy részétől is megfosztotta.
A Várban sétálva mindig úgy érezhetjük, hogy a történelemben teszünk sétát. Adventkor, amikor visszagondolunk az elmúlt évre, könnyen eszünkbe jutnak a régmúlt karácsonyai is, amelyek emlékeit a várbeli épületek is őrzik. A Budavári Palota rekonstrukciójával ebből is visszakapunk majd egy darabot.
Nyitókép: A Budavári Palota a Gellért-hegyről nézve télen, a XX. század elején (Fotó: MNM)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció