I. kerület

Beadták a bontási kérelmet a Márványmenyasszony épületére A legendás I. kerületi vendéglő épületére tavaly elrendelt ideiglenes védettség nemrég lejárt, így május 24-én beadták a bontási s egyben egy új lakóház építésére vonatkozó kérelmet. Bár az épületet az idők során többször átépítették már, az 1793-ban alapított Márványmenyasszony vendéglő kultúrtörténeti jelentőségét többek között az adja, hogy helyet adott Széchenyi István 1836-os és Wesselényi Miklós 1845-ös lakodalmának is.

Hamarosan megújul a Vérmező Hamarosan elkezdődik a Vérmező megújítása. A parkba új padokat és új hulladékgyűjtőket helyeznek ki, felújítják a játszótér gumiburkolatát, illetve 4000 négyzetméteren gyepesítenek, és virágot is ültetnek.

Visszakerült helyére a restaurált krisztinavárosi Immaculata-szobor – Eredetijét 320 éve állították Újabb nagy múltú szobor újult meg a fővárosban: a 320 éve, 1702-ben fogadalomból állított krisztinavárosi Immaculata–szobrot – Budapest legrégibb köztéri szobrát – ugyan 1928 óta másolat helyettesíti, időközben ez az alkotás is restaurálásra szorult. A munkát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén végezték el a közelmúltban, tegnap pedig visszahelyezték a szobrot a Krisztina téri felállítási helyére.

Restaurálják a krisztinavárosi Nepomuki Szent János-szobrot Felújítják a Horváth-kertben álló Nepomuki Szent János-szobrot. Az alkotás eredetije a XIX. század első felétől őrizte az Ördög-árok partját, ám a régi, megrongálódott szobrot a hatvanas években elbontották, helyette 1999-ben készült el a ma is látható szobor, amelynek azonban mára aktuálissá vált a restaurálása.

120 éve nyílt meg a Batthyány téri vásárcsarnok Buda első vásárcsarnoka 1902-ben nyílt meg az akkori Bomba, a mai Batthyány téren. Az épület egy nagy vásárcsarnok-építési program részeként valósult meg egykor, és bár ma már inkább üzletközpont, hosszú története során felmerült az is, hogy teniszcsarnokká alakítják.

Nemcsak tereket, hanem korokat is összeköt az újjászületett Hauszmann-féle rámpa a Csikós-udvaron A budai Vár egyik legújabb építménye a Főőrség mellől indulva köti össze a Hunyadi-udvart a Csikós-udvarral. Az eredetivel megegyező Hauszmann-féle rámpán végigsétálva nemcsak a krisztinavárosi panorámában gyönyörködhetünk, de izgalmas részleteket is felfedezhetünk: az építmény falai ugyanis több kor emlékeit őrzik.

Huszonhat I. kerületi épületet nyilvánított védetté a főváros, többségük a Kádár-korszakban épült Huszonhat, főleg 1956 és 1978 között emelt, I. kerületi ingatlan védetté nyilvánításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Ezek között szerepel a Déli pályaudvar főépülete, a budavári Hilton szálló épülete és több lakóépület. A Fővárosi Önkormányzat még januárban jelentette be, hogy közel száznyolcvan budapesti épület helyi védettség alá vételét tervezi.

Lebontották a Várban az egykori diplomataházat A budavári Szentháromság téren a héten befejezték az egykori diplomataház, a későbbi Burg Hotel bontását, melyből már csak törmelékhalmok maradtak. A Jánossy György és Laczkovics László által tervezett, 1981-re elkészült épület helyén a tervek szerint egy olyan ház épül majd, amely az eredetileg itt állt, második világháború után lebontott épületek külsejét idézi majd, illeszkedve az utcaképbe.

A Kölcsey-szobor sorsa: a románok lefejezték, a budapestiek újraalkották Kölcsey Ferenc első budapesti szobrának története igen kalandos: a Batthyány téren 1939-ben felavatott, alacsony emelvényről lenéző költő évtizedekkel ezelőtt még egy sokkal méltóbb helyről figyelhette a fővárosi járókelőket. A budapesti alkotás eredetijét 125 éve avatták fel a mostani helyétől több száz kilométerre, Nagykárolyban. Cikkünkben a magyar kultúra napja alkalmából bemutatjuk, hogy mi okból került a műalkotás Erdélyből Budapestre, és hogy miért mozdították el eredeti helyéről a Batthyány téren.

A történelmi környezethez illő épület kerül a budavári Szentháromság térre – állítja a tervező A történelmi múlt iránti tiszteletet figyelembe vevő, a Várnegyed arculatához és az UNESCO világörökségi környezetéhez szorosan illeszkedő ház lesz a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Szentháromság téri új konferencia-központja – mondta el lapunknak az épületet tervező Reisz Ádám, a Rapa Architects vezetője. Azt is kifejtette, hogy a homlokzat visszaépítésnél a kiindulási alap a háború előtti állapot volt, hiszen erről a korról áll rendelkezésre olyan vizuális információmennyiség, amire alapozhattak.

Felújítják a Szent Gellért-szobor oszlopsorát Az 1904-ben felállított szobrot körülölelő kolonnád rekonstrukcióját a Budapest Galéria végzi, a munkálatok várhatóan év végéig tartanak. Ezenkívül megújul a Kitelepítettek emlékműve és az 56-os emlékoszlop is a Tabánban.

Budapest egykor és most – 6 képen mutatjuk be, mennyit változott a városkép egy évszázad alatt A régi képek láttán nem győzünk rácsodálkozni Budapest változására: az egykori Lovardára a Nemzeti Múzeum mögött, a városrésznyi Újépületre a Szabadság tér helyén, a pesti és budai belváros eltűnt házaira, a Budavári Palota egykori pompájára és a Duna-parti szállodasor helyén valaha álló szép historizáló épületekre. Mi változott, és mi állandó? Hat kép segítségével megmutatjuk.

„Zsenik voltak a királyi palota építészei” – állítja a Szent István-terem újratervezője Építészként újrarajzolta az augusztus 20-án megnyíló Szent István-terem minden részletét, a királyi palota déli összekötő szárnyának ablakait, történeti ajtóit, parkettáit. Angyal Tibor hat éve foglakozik a II. világháború után megsemmisített díszterem újraalkotásával és a tapasztalatok birtokában azt állítja: történelmi lehetőség a királyi palota rekonstrukciója, amelyet a háború után eszelős dühvel és módszerességgel vertek szét, hogy egyetlen négyzetméternyi eredeti tér se maradjon belőle.

Ünnepélyesen átadták a Budavári Palota újjászületett Szent István-termét Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme, amely egykor a palota egyik legdíszesebb helyiségének számított. Az eredeti formájában újjáépült terem a mai hivatalos átadást követően, augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható lesz mindenki számára.

Először láthatjuk fotókon, milyen lett az újjászületett Szent István-terem Most először láthatjuk fotókon is, milyen lett az új Szent István-terem a Budavári Palotában, amelyet két hét múlva, augusztus 20-án nyitnak meg a nagyközönség előtt. A frissen készült fényképeken a történelmi díszterem több részletét is megszemlélhetjük, köztük a már a helyére beépített új Zsolnay-kandallót, az új padló- és falburkolatokat, a királyokat és magyar szenteket ábrázoló új pirogránit képeket, sőt közelről megcsodálhatunk egy karosszéket és a függönykárpit egy részletét.

Budán utcát neveztek el róla, Ausztráliában hegyet – De ki is volt a 275 éve született Kosciuszko Tádé? Az I. kerületben található Kosciuszko Tádé utcát bizonyára sokan ismerik, de azt már kevesebben tudják, ki is volt az 1948-ban Koronaőr utcáról átnevezett közterület névadója. Pedig az idén 275 éve született lengyel szabadsághős, Tadeusz Kościuszko a maga korában olyannyira ismertnek számított, hogy a budai utcán kívül az ő nevét viseli Ausztrália legmagasabb hegye is, sőt Washingtonban szobrot állítottak neki.

Fél év múlva megnyílik az újjászületett Szent István-terem a Budavári Palotában Augusztus 20-ától lehet megnézni a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobáját, a Szent István-termet. A különleges látványosságnak és a hozzá kapcsolódó kiállításnak helyet adó épületrész, a déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatait már befejezte a Várkapitányság. A következő hetekben elkezdődik a századforduló legjelentősebb reprezentatív termének belsőépítészeti kialakítása.

Megkezdődött a Habsburg-kapu felújítása és a Turul-szobor restaurálása a budai Várban Restaurálják a Budavári Sikló Szent György téri végállomásánál lévő, Hauszmann korából származó díszes kaput, a hozzá tartozó kerítést és lépcsőt, valamit Donáth Gyula 1905-ös alkotását, a várost vigyázó turulmadarat is.

A menedéket jelentette Erzsébet királyné számára a budai Vár Lenyűgöző története van annak, hogyan lett Ferenc József szép, de az ország számára ismeretlen feleségéből „a mi királynénk”, kedveltebb nevén Sisi, aki lelkesen megtanult magyarul, aki szívesebben időzött Budán, mint Bécsben, és akinek halála az egész nemzetet lesújtotta. Híresen jó barátságot ápolt Andrássy Gyulával, és neki is köszönhető, hogy a nemzet szemében az uralkodó kegyetlen elnyomóból idővel „Ferenc Jóskává” válhatott.

Új látványtervek: ilyen lesz a Pénzügyminisztérium épülete a Várban Kiderült, hogyan néz majd aki az az irodatömb, amely az újjáépülő Szentháromság téri pénzügyminisztériumi palota Fortuna-udvarán áll majd. Korábban szintén állt itt egy irodaépület, ezt 2019-ben lebontották.

A középkort álmodta a millenniumi Budapestre Fellner Sándor A budai Várban, a Szentháromság téren mesebeli szépségű palotát emelt a Pénzügyminisztérium számára 1901 és 1904 között Fellner Sándor építész. Az állami reprezentációt szolgáló épület korabeli megítélését és sikerét jelzi, hogy Fellner az építkezés befejezését követő évben nemesi címet kapott a királytól. Az eredeti állapotnál ma lényegesen egyszerűbb formában látható palota Fellner által tervezett homlokzatának visszaállítására hetvenhat év után kerülhet sor a közeljövőben. Ez az esemény alkalmat ad rá, hogy az alkotó személyét és gazdag életművét újra felfedezzük.

Még idén elkezdődik a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítése a Dísz téren A Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján a Vöröskereszt Egylet számára épült, majd a Külügyminisztériumnak otthon adó, a II. világháború után lebontott épület legszebb helyiségeit és külső homlokzatát eredeti formájában állítják vissza. A terekben modern megoldások is lesznek majd.

Megmenekült a bontástól a Márványmenyasszony és a Wichmann-kocsma épülete is Az elmúlt napok eseményeire reagálva a Miniszterelnökség elrendelte a műemlékvédelmi eljárás megindítását két budapesti, kultúrtörténeti jelentőségű épület esetében. A Széchenyi lakodalmának helyet adó, I. kerületi Márványmenyasszony vendéglőn és a VII. kerületi, Wichmann Tamás kocsmájaként ismertté vált Kazinczy utcai házon a gyorsított eljárás lezártáig tilos bontási vagy építési munkát végezni. Bár az épületek jövőjében még így is bőven akadnak kérdőjelek, múltjukat annál jobban ismerjük.

Már a homlokzati domborműveket is felhelyezték a Budavári Palota újjászülető déli épületrészére A Budavári Palota egyik legpompásabb helyiségét, az újjáépülő Szent István-termet is magába foglaló épületrész rekonstrukciója jól halad, már a homlokzatot díszítő, az eredetiekre a legapróbb részletekig hasonlító szobordíszeket is felhelyezték a külső falakra. Eközben készül az épületszárnyban a Szent István-terem gyönyörű padlóburkolatának újrafaragása is. A tervek szerint az épületrész 2021. augusztus 20-án nyílik meg a nagyközönség előtt.

Visszakapja ikonikus tornyát a Nemzeti Levéltár épülete a budai Várban Újjáépítik a budai Várban a Pecz Samu tervezte, 1918-ra elkészült Magyar Nemzeti Levéltár tornyát, amelyet 1945-ben, a háborús sérülések helyreállítása helyett felrobbantottak. Emellett az épület egy új szárnyat is kap, amely száz évvel ezelőtt pénzhiány miatt nem épült meg.

A kapu szerepét tölti majd be az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság a budai Várban Hatalmas kupolájával százhúsz éve még a Dísz tér éke volt, hetven éve azonban visszabontott torzóként keresi funkcióját a budai Vár egyik legviharosabb sorsú épülete, a Honvéd Főparancsnokság egykori székhelye. De már nem sokáig: a 2012 és 2014 között részben felújított építmény ugyanis a jövőre kezdődő rekonstrukció során megszűnik torzónak lenni, visszakapja eredeti formáját, és a jövőben a Várba látogatókat szolgálja majd.

Teljesen újjáépítik a Fehérvári rondellát és a nyugati kerteket, elkészül a Várgarázs III. is a budai Várban Lebontják és újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját és környezetét. A Nemzeti Hauszmann Program egyik kiemelt célja, hogy a budai Várban élők, valamint az ide látogatók a várfalak mentén körbejárhassák a Budavári Palotanegyedet, ennek biztosításában pedig a Fehérvári rondellának is nagy szerepe van. A jövőben így megnyílik a nyugati várfal eddig lezárt szakasza is, és a bástyától sétálhatunk végig majd a Csikós-udvar irányába. A nyugati kertek a budavári szőlős- és gyümölcsöskerteket megidézve újulnak meg, az alattuk megépülő Várgarázs III. pedig tovább csökkenti majd a Várban parkoló autók számát.

Korcsolyapálya épül a Kapisztrán téren Budán, a várfalakon belül, az önkormányzat Kapisztrán téri épülete előtt korcsolyapályát alakítanak ki, megszűnik a parkolás.

Budavári Legendák: Hauszmann és Stróbl leszármazottai is megjelennek a Várkert Bazár izgalmas fotókiállításán Hauszmann Alajos, a Teleki család és Stróbl Alajos leszármazottai is visszatekintenek ránk azokról a portrékról, amelyekből csütörtökön nyílt kiállítás a Várkert Bazár déli panorámateraszán. A november 15-ig megtekinthető Budavári Legendák tárlat a Várhoz kötődő emberek izgalmas sorsán keresztül mutatja be, hogyan szövődik bele a budai Vár élete és történelme a nyüzsgő Budapestébe.