A budai zsidóság története majd 800 évet ölel fel, és bár kevés forrás maradt fenn, a fontosabb fejezeteket ma már ismerjük, az egykori közösségek nyomát pedig számos helyszín őrzi a budai Várban. A mögöttük rejlő történeteket legjobban egy tematikus sétán ismerhetjük meg, bejárva azokat a helyszíneket, ahol a budai zsidóság generációi éltek, és meghatározóak voltak a közösség életében. Erre ad lehetőséget a Várkapitányság Shalom, Buda! – Séta a polgárvárosban a budai zsidóság nyomában című programja, melyen Czakó Borbála idegenvezető kalauzolt végig bennünket. 


A Vár hajdani Fehérvári kapuja 1887-ben. A tőle jobbra álló ház helyén állt eredetileg az első budai zsinagóga (Forrás: korabeli képeslap)

A történet és egyben sétánk első állomása az egykori Fehérvári kapu melletti terület, ahol a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépül a József főhercegi palota. A Vár nyugati bejáratát a középkorban Zsidó kapunak hívták, nem véletlenül: a Budát is megalapító királyunk, IV. Béla idején az új városba a sok nemzetiség mellett zsidó közösség is érkezett, amely ezen a helyen, a mai Szent György (első ismert nevén Zsidó) utcában telepedett le. Mint Czakó Borbála meséli, ők askenázi zsidók lehettek, akik IV. Béla meghívására érkeztek a Várhegyre. A jobbára kereskedelemmel, pénzügyletekkel, adó- és vámbérléssel foglalkozó zsidó lakosok hozzájárultak a tatárjárás során feldúlt és meggyengült ország újjáépítéséhez. 

Elöljárójuk a bécsi származású Henel comes lehetett, valószínűleg az ő közbenjárására adta ki a király 1251-ben azt a kiváltságlevelet is, amely jelentős jogokat biztosított számukra. 

A közösség tagjai megépítették vallási szempontból fontos építményeiket, a mikvét (vagyis rituális fürdőt) és a zsinagógát is. Előbbi a terület 1998-ban kezdődött feltárása során került elő, és igazi szenzáció, hiszen Magyarország legrégebbi, épségben fennmaradt rituális fürdője. A korábban látogatható mikve maradványai a József főhercegi palota újjáépítése után újra felkereshetőek lesznek majd. A zsinagóga, mely közvetlenül az egykori Zsidó kapu mellett állt, s maradványai a mai Palota út alatt helyezkednek el, a régészek szerint mind méreteiben, mind elrendezésében a máig álló prágai Régi-Új Zsinagógával mutat rokonságot. Az épületet – meséli Czakó Borbála, a XV. század elején bontották el, Luxemburgi Zsigmond nagyszabású palotaépítkezése miatt. Ekkor költöztették át az egész zsidónegyedet a Vár átellenes oldalára, a mai Táncsics Mihály utcába. 

A Dísz tér 4–5. számú, műemléksárga palotában működött egykor a vatikáni követség, ahol Angelo Rotta pápai nuncius zsidók ezreit mentette meg a vészkorszak alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mielőtt azonban odaérnénk, nagyot ugrunk az időben, és útba ejtjük a kevésbé közismert, ám annál fontosabb XX. századi helyszíneket. Elsőnek mindjárt meg is állunk a Dísz tér 4–5. számú, jellegzetesen „műemléksárga” ház előtt, melyben 1922–1945 között a pápai nunciatúra működött. A ház falán 1992-ben állított emléktábla hirdeti, hogy itt dolgozott 1930–1945 között Angelo Rotta apostoli nuncius. Ő volt az első a semleges országok magyarországi követei közül, aki felszólalt az antiszemita törvények és törekvések ellen, majd tett is ellenük: a deportálások megkezdését követően számtalan menlevelet, úgynevezett schutzpasst bocsátott ki a rászorulók részére, biztosítva, hogy tulajdonosuk az adott ország védelme alatt áll. Becslések szerint 13 és 19 ezer közé tehető a ház falai között kiállított menlevelek száma, ráadásul az épületben mintegy kétszáz üldözöttet bújtattak a II. világháború végéig. 

A ma szépen felújított Dísz tér 7. számú házból 1944-ben 27 ládányi műkincset vitt magával a hitleri Németország hírszerzője, Wilhelm Höttl (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A nunciatúra egykori palotájával majdnem szomszédos, Dísz tér 7. számú, szépen felújított polgárház szintén titkokat őriz. Az eredetileg Schulhoff Lajos szabadkai születésű zsidó földbirtokos és borász tulajdonában álló, pompásan berendezett házba ugyanis a német megszállást követően a náci hírszerzés magyarországi referense, Wilhelm Höttl költözött be. Mivel a hírszerző munkájának jó része – mint Czakó Borbála fogalmaz –, „a vacsoraasztalnál zajlott”, Höttlnél számtalan befolyásos ember megfordult, hiszen mindenki tudta, hogy innen vezet a legrövidebb út Heinrich Himmlerhez, illetve Adolf Hitlerhez. Vajon ki volt a ház leghírhedtebb vendége, akinek látogatásáról Höttl vallomást tett a nürnbergi perben?

A hírszerzőt 1944 novemberében Sopronba helyezték át, ám Höttl előtte egy Úri utcai asztalossal 27 faládát csináltatott, s a Schulhoff Lajostól és más budai zsidó lakosoktól ellopott műkincsekkel együtt elhagyta Budapestet. A II. világháború után krimibe illő nyomozás indult az elrabolt értékek után, melynek szálai Ausztriába vezettek.

A Berg család háza az egyik legismertebb embermentő, a svéd diplomata Raoul Wallenberg emlékét őrzi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sétánk következő állomása, az  Úri utca 15. számú épület a leghíresebb embermentő, Raoul Wallenberg emlékét őrzi. A svéd diplomata a pápai nunciatúrához hasonlóan több ezer üldözöttet mentett meg schutzpassok segítségével. A háború végén rejtélyes módon eltűnt Wallenberg több alkalommal megfordult az épületben, ahol a Berg család tagjai számos embert bújtattak, például az ellenállási mozgalomban részt vevő, Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet. A ház pincéje szintén érdekes emlékeket őriz: az ott lévő vaskazettában tartották azt az összeget, amelyet a svéd állam az embermentő tevékenységre szánt, illetve Wallenberg iratait, feljegyzéseit is. Az épületből a kommunisták által kitelepített Berg család leszármazottja, az amerikai emigrációból hazatért Gloria von Berg a rendszerváltás után vásárolta vissza az egykori családi otthont a magyar államtól. 

A Zwack család egykori otthona, az Úri utca 45. számú különleges, lépcsőzetesen előreugró homlokzata a középkori telekhatárok vonalát követi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bár a ma már hungarikumnak számító Zwack Unicumot mindenki ismeri, azt már kevesebben tudják, hogy a céget alapító család egy része a két világháború között a budai Várban, az Úri utca 45. szám alatt lakott. Itt élt gyerekkorában az egykor államosított gyárat a rendszerváltás után visszavásároló Zwack Péter is. Péter, bár katolikus vallású volt, családjával együtt zsidó származása miatt 1944. március 19-e után üldözötté vált. A család csodával határos módon élte túl a háborút: édesapja testvére, Zwack Mici Gellért-hegyi, a svéd követséggel szomszédos házában leltek menedékre. Budavári házukba soha nem tértek vissza. 

A sárga színű épület az egykori Hatvany-palota, melyben a XX. század elején a kor neves íróinak, költőinek többsége megfordult, Thomas Mann is visszatérő vendég volt itt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Bécsi kapu tér 7. számú ház egykor a dúsgazdag mecénás és író, báró Hatvany Lajos tulajdona volt. Hatvany 1932-ben második feleségével költözött be a kis palotába, ahol irodalmi szalont működtetett – erre utalnak az épület előtt, a járdán olvasható költők, írók nevei. Az épületben a kor számos jelentős magyar és külföldi művésze megfordult, közülük a leghíresebb vendég Thomas Mann volt. Megérezve a sötét korszak közeledtét, Hatvany Lajos 1938-ban eladta a Bécsi kapu téri palotát, és Párizson keresztül Oxfordba emigrált, így túlélte a vészkorszakot.

A Zichy-palota telkének Babits sétány felőli részén állt a XV–XVII. században Magyarország legnagyobb zsinagógája. A gótikus épület maradványai máig a föld alatt rejtőznek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A séta utolsó két helyszíne a budavári zsidóság középkori és jelenkori helyszíneit mutatja be, amelyek majdnem szomszédosak egymással. A Vár déli részéről átköltöztetett zsidó közösség a XV. században ugyanis a mai Táncsics Mihály utca északi részére költözött. A 21–23. szám alatti Zichy-palota hátsó, várfal felőli része, illetve kertje alatt rejtőzik Magyarország hajdan legnagyobb, gótikus zsinagógája, amely 1461-től az 1686-os ostromig állt és szolgálta a budai közösséget. 

A zsinagóga külső és belső ábrázolása Budai Aurél rajzán (Forrás: szombat.org)

A Vár bevételekor – meséli Czakó Borbála – a betörő katonák iszonyú öldöklésbe és fosztogatásba kezdtek, melyet egy szemtanú, Schulhof Izsák későbbi elbeszéléséből is ismerünk. Schulhof beszámolója szerint a betörő katonák a zsinagógában menedéket kereső zsidókat egyszerűen lemészárolták. A kéthajós, szépen díszített, 8 méteres belmagasságú gótikus épületet az ostrom után betemette az idő, maradványait csak az 1960-as években tárták fel. A krónikás szavait igazolta, hogy az ásatás során a romok között közel 70 személy elszenesedett csontvázát találták meg. Az épület teljes feltárása és látogathatóvá tétele azonban akkor pénzhiányra hivatkozva elmaradt, így a romokat visszatemették, 2016-ig emléktábla sem jelezte a zsinagóga helyét. Jelenleg ismét előtérbe került az épület feltárása és bemutathatóságának lehetősége. 

A jobbra látható Táncsics Mihály utca 26. számú ház földszinti helyisége rejti azt a középkori zsidó imaházat, melyet 2018 óta ismét vallási célokra használnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Utolsó helyszínünk az oszmán-török kort köti össze a jelennel. A Táncsics Mihály utca 26. számú ház földszintjén ugyanis 1964-ben egy falkutatás során héber feliratokkal övezett ábrákat találtak: egy kifeszített íjat, benne Hanna-imájának egy sorával, valamint egy Dávid-csillagot az ároni áldás szavaival. Az épület a XV. században lakóház volt, a vörös festékkel készült ábrázolások kora és jellege alapján az oszmán-török korban egy ideig zsidó imaházként használhatták. Az épület földszintje a műemléki rekonstrukciót követően a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye lett, majd az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kezdeményezésére 2018 óta ismét vallási célokat szolgál. A látogatók a zsinagógában a fönt említett gótikus nagy zsinagóga rózsás díszítésű zárókövét, a kapualjban pedig a kiállított középkori és oszmán-török kori zsidó sírköveket is megtekinthetik. 

Balra fent az 1960-as években előkerült ábrázolások a középkori zsidó imaház falán (Fotó: Várkapitányság)

A séta a budavári zsidóság történetének fontos fejezetein keresztül a polgárváros egy talán kevésbé ismert arcát tárja elénk, segítségével kívülről jól ismert házak kezdenek mesélni, képzeletben bevonva minket az évszázadok érdekes, ám sokszor tragédiákkal teli eseményeibe. A Shalom, Buda! személyes élményt nyújt a Budai Várnegyed titkainak felfedezéséhez.

Nyitókép: a Bécsi kapu tér látképe, középen a Hatvany-palotával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)