118 évvel ezelőtt ezen a napon, 1905. január 16-án a budai Vár pénzügyminisztériumi palotájában – amely napjainkban újul meg – kettős ünnepséget tartottak. Részben ünnepelték az akkori pénzügyminiszter, Lukács László pénzügyminiszterségének tízéves jubileumát, aki 1895. január 15-én lépett hivatalába.
Ezt az ünnepséget azonban összekötötték egy másik fontos eseménnyel: a Pénzügyminisztérium újonnan épült palotáját ezen a napon adtak át ünnepélyes keretek között.
Lukács László pénzügyminiszter – Paczka Ferencz festménye a pénzügyminisztérium új palotájának dísztermében (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1905. január 22.)
A Pénzügyminisztérium új palotája a budai Várban, a Szentháromság téren. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az épületet 1901. október 5-én kezdték el építeni, és 1904 végén került olyan állapotba, hogy ezt az ünnepélyes, egyúttal szimbolikus eseményt meg lehessen tartani. 1904 nyarától kezdte el a palotát tervező Fellner Sándor jelenteni, hogy az épület egyes részei már elkészültek, s 1904 végére az építkezési munkálatok jórészt teljes egészében befejeződtek. Persze kisebb javításokra, átalakításokra ezután is sor került (melyek egészen 1907-ig elhúzódtak, erről bővebben itt írtunk), de a nagyobb munkálatokkal 1904 végére kész lettek, 1905-ben pedig már a bútorozásokat végezték. Az építkezés befejezését talán akarva vagy akaratlanul is erre az 1905-ös jubileumi időpontra időzítettek.
Az építkezésen volt, hogy több százan is dolgoztak. Alapozási munkálatok, valószínűleg 1902 tavaszán (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A nagyszabású, reprezentatív épület valóban gyorsan, szinte rohamléptekben készült el, mindössze négy év alatt. Nem csoda ez a rekordgyorsaság, hiszen volt időszak, amikor több száz ember dolgozott egy nap az építkezésen – majd egy zászlóaljnyi ember, katonai mércével számítva. Míg kezdetben a munkások létszáma száz személy körül mozgott 1902 nyarára, őszére ez a szám sokszor elérte, sőt meg is haladta az öt-hatszáz főt. Emellett éjjeli munkavégzésre is kértek engedély, fagyok esetén pedig fűtés mellett vagy meleg vízzel betonoztak.
Ennek lett eredménye, hogy a jubileumi alkalomra jórészt teljesen elkészült az épület, bár a hivatalos használatbavételi engedélyt csak ezután, 1905. április 18-án kapták meg.
A Pénzügyminisztérium palotáját tervező Fellner Sándor
Az 1905. január 16-án 11 órakor kezdődő ünnepségen a tervező, Fellner Sándor rövid beszédben üdvözölte a palotába érkező minisztert, s köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, amellyel az építkezés mellé állt, s lehetővé tette ennek a nagyszabású épületnek a megszületését. Lukács László a köszöntésére adott válaszában kiemelte, hogy a pályafutásának egyik csúcspontjaként éli meg ezt a pillanatot, hiszen azon szerencsés egyének közé tartozott, aki ott volt az épület ünnepélyes alapkőletételénél (1902. április 15.), és most pedig itt, ugyanabban a miniszteri minőségben az elkészült épület ünnepélyes átadásánál. Ezt követően került sor arra az emlékezetes és szimbolikus cselekedetre, mikor is Fellner Sándor átnyújtotta a miniszternek az új épület kulcsát.
Az ünnepség másik része a már említett hivatali évfordulóhoz kapcsolódott, az apparátus tagjainak részvételével az előkelő első emeleti fogadóhelyiségben, a díszteremben zajlott, melynek keretében egy albumot is átnyújtottak a miniszternek. A rendezvény fénypontja az volt, amikor az ünnepség végén leleplezték a díszteremnek a Szentháromság térre néző pompás, festett üvegablakát, mely Lukács László arcképét ábrázolta, alatta az alábbi felirattal: „Lukács László, e palota létesítőjének tíz évi minisztersége emlékére.”
A Lukács Lászlót ábrázoló, elpusztult dísztermi színes üvegablak rekonstrukciós terve, 2022 (Forrás: PM-TÉR6, terv: Laki Üvegművészet, portré: Gál Lehel festőművész)
A Lukács László jubileumára készült album (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1905. január 22.)
Az első emeleti díszterem. A kép jobb szélén a díszterem középső ablakának felső részén Lukács László portréja látható, amelyet az ünnepségen lepleztek le. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az újonnan átadott épület egyszerre volt szép és látványos, valamint praktikus. Egyszerre rendelkezett nagyszabású városesztétikai értékekkel és gyönyörű belső terekkel, valamint biztosított a mindennapi működéshez megfelelő keretet és munkakörülményeket.
A reprezentációt a Szentháromság térre néző A szárny, vagy más néven főszárny biztosította. Itt helyezték el az elegáns fogadótermeket, s ennek jutott a legdíszesebb belső kiképzés.
Az első emelet alaprajzi beosztása. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A gótikus, csúcsíves nyílásokkal áttört Szentháromság téri behajtóból egy díszes kapun keresztül lehetett bejutni a belül is gótikus mintázatot követő, keresztboltozatokkal ellátott előcsarnokba – vagy miként Fellner nevezte a leírásában, a szélfogóba –, majd tovább a tizenhat oszloppal alátámasztott, csillagboltozatos nagycsarnokba. Az első emeleti díszteremhez – ahol Lukács László köszöntése is zajlott – egy apszissal ellátott, T formájú díszlépcső vezetett fel. Az apszis egy, a díszudvar felé kialakított pihenő volt, az ablakmélyedéseit padokkal töltötték ki, amit a Zsolnay-gyár készítette pirogránit burkolattal és szobrokkal díszítettek. Az ide vezető díszlépcsőt öt méter szélesre tervezték. Az apszistól a díszlépcső kettévált jobb és bal irányba, s négy méter szélességben vezettek tovább felfelé az első emeletre, ahol a díszterem helyezkedett el.
Az emeletre vezető díszlépcső első, öt méter széles szakasza. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A díszlépcső a pihenőként szolgáló apszistól felfelé négy méter szélességben folytatódott. Az apszist gótikus ívezet és figurális szobrok díszítették. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A díszlépcsőház és az apszis a díszudvar felől. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A legtöbb épületben az első emelet számít kitüntetett szintnek (piano nobile), a Pénzügyminisztérium új palotájánál is ezt a megoldást követték. Itt helyezkedett el a díszterem és a loggia. Ez az első emeleti téregyüttes gyönyörű, gótikus látványt nyújtott, a csillagboltozatot idéző mennyezet középkori hangulatot sugárzott. A díszterem két emelet magasságú térélménye szinte lenyűgöző volt. Bár Fellner leírása szerint hosszanti falait két kőkandalló díszítette, de erről ábrázolás nem maradt az utókorra. A Szentháromság tér irányába három, nagyméretű, mérműves ablak tekintett, ezek mindegyike színes üvegezést kapott, melyek közül a középsőben a már említett Lukács László-portré kapott helyet. Az ablakokat a külső homlokzaton szamárhátíves vimpergák keretezték.
A palota Szentháromság térre néző főhomlokzata. Az első emelet szamárhátívű vimpergás, mérműves ablakai mögött a díszterem helyezkedett el. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az első emeleti díszteremtől jobbra és balra – szinte egymás tükörképeként – a vezetőség, azaz a miniszter és az államtitkár szobái helyezkedtek el. A díszteremtől jobbra, kelet felé, részben már a mai Hess András téri oldalon elhelyezkedő B szárnyba is átnyúlóan kapott helyet a több teremsornyi miniszteri részleg, ami a díszteremből nyíló miniszteri váróteremmel indult. Ebből nyílt két, egymást kísérő terem: a nagy méretű, küldöttségek fogadására alkalmas audienciás terem és egy kisebb, szűkebb körű megbeszélésekre szánt miniszteri fogadóterem, amelyeket a miniszteri dolgozó követett.
A miniszteri audienciális terem tölgy- és kőrisfa talapzatot kapott. A termet a kép bal oldalán kandalló díszítette, fölötte Ferenc József domborműves arcképe látható. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A miniszteri fogadóterem. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Talán nem véletlen, hogy az épületen belül a miniszter rezidenciája erre az oldalra került, és részben a Mátyás-templomra, részben a mai Hilton szálló előtt egykor itt álló régi kamarai épületre tekintett. Az építkezés előtt ugyanis jórészt ugyanezen a helyen állt az egykori jezsuita akadémia épülete, amit 1867-től a Pénzügyminisztérium használt, alighanem az elődjének, a Magyar Kamara hivatali részlegeinek a beosztását követve. Azaz az egykori akadémiai épület – amit a Magyar Kamara idején Praesidialis, azaz elnöki háznak hívtak – a minisztérium vezetőségének a székháza volt. Az új palota miniszteri részlegében a kamarai időszakra emlékeztettek azok a portrék is, amelyek a miniszteri váróterem falait díszítették. A terem négy méter magas tölgyfa burkolatot kapott, s ebbe helyezték bele az 1528 és 1848 között működő Magyar Kamara elnökeinek portréit.
Az első emeleti tölgyfa burkolatú miniszteri várótermet a kamaraelnökök portréi díszítették. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az állványzatok mögött már felsejlik a miniszteri részleg. Előtte valószínűleg az egykori jezsuita akadémia, a későbbi Praesidialisnak, azaz elnöki háznak még bontásra váró épületmaradványa látható (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az épület keleti oldalának külső homlokzata is jelezte, hogy a falak mögött, az első emeleten a minisztériumot irányító személy hivatali helyiségei találhatók. Fellner tudatosan törekedett arra – miként maga is írta –, hogy „az oldalhomlokzatokon világosan meglássék, hogy minő a helyiségek belső beosztása és rendeltetése”.
A Szentháromság térre nyíló elegáns főbejárat mellett itt volt az épület második legimpozánsabb bejárata, melyet természetesen csak a pénzügyminiszter használt. A gótikus, kettős szamárhátívvel keretezett kapu felett az ívek között a koronás magyar középcímer ékesedett, az alábbi felirattal: Magy. Kir. Pénzügy Ministerium.
A homlokzat vimpergás loggiája mögött pedig a miniszteri fogadószoba helyezkedett el. A fogadószoba és a miniszteri dolgozó ablakai elegáns, hármas osztásúak voltak, s mérművekkel díszítették azokat.
A palota keleti homlokzatának már elkészült miniszteri bejárata (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A palota keleti homlokzatának miniszteri bejárata. A szamárhátívek között a koronás magyar középcímert helyezték el az alábbi felirattal: Magy. Kir. Pénzügy Ministerium. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Fellner tudatosan törekedett arra, hogy az épület homlokzata a belső terek és helyiségek rendeltetését tükrözze: a vimpergás loggia mögött a miniszteri fogadószoba, tőle jobbra, az elegáns, hármas osztású, mérművekkel díszített ablakok mögött a miniszteri dolgozó helyezkedett el. Részlet Fellner Sándor 1908-ban megjelent albumából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az új palota átadását követő fél év múlva, 1905. június 18-án már új pénzügyminisztere lett hazánknak, Fejérváry Géza személyében. Néhány évvel később azonban Lukács László még egy rövid időre, 1910 és 1912 között ismét betölthette ezt a pozíciót, s újra irányíthatta azt a minisztériumot, mely az ő minisztersége idején kapott új, reprezentatív épületet.
Nyitókép: A Pénzügyminisztérium 1901 és 1907 között épült új palotája (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Tisztelt Hölgyem, Uram, pestbuda.hu, olvasótársak! Többedszerre olvashatjuk remek írásaikat a Szentháromság tér épületeiről. Lehet, hogy rosszul tudom, de művészettörténész, műemlékvédelmi szakmérnök munkatárs még nem nyilatkozott ezen a területen. Érd
Tényleg szép lenne ez, ha nem a várban lenne! Így nem más, mint építése és újraépítése korszakának lenyomata: nagyzoló, pökhendi pöffeszkedés.
Kedves socko! Önnek biztosan jobban tetszik a lecsupaszított, díszeitől megfosztott palota, nem is beszélve a szoc. reál vörös gránit belsőről. Egyben igaza van, ízlésekről nem lehet vitatkozni. Szerencsére nem az Ön véleménye a döntő, mert rövidesen újj
Válasz erre: #3249
Szerintem az itteni olvasók többségének (nekem is ) kifejezetten tetszik az épület, de hozzá kell tenni hogy ez nem egy építészeti szaklap. Valószínűleg a legitimitása az épületnek megkérdőjelezendő, illetve a korstilust nyilván valóan nem követi, nem is
Az építészeti diskurzusok nagy része általában ideológiai vagy történelmi vitává változik. Én csak azt szoktam nézni, hogy tetszik az épület nekem személyesen, illetve hogy emeli e a város fényét. Szerintem a mostani budai építkezésekkel nem jártunk rossz
Válasz erre: #3253
Hát igen. Zoboki Gábornak, aki a MÜPA-t tervezte, ebben a tervben valószínűleg elgurult a gyógyszere.
Alszent dolog szakmai ervekbe burkolt politikai velemenyt megfogalmazni. Sokadszorra latunk ilyet a varbeli munkalatok kapcsan es ideje lenne, hogy a felek nemi oszinteseget gyakorolva tiszta vizet ontsenek a poharba. Az erintett epuletek megepulte, pusz