A víz mindig vonzza az embereket. Ezt könnyen megfigyelhetjük, ha sétára indulunk egy meleg nyári napon Budapesten: a Duna, a tavak, a patakok és a szökőkutak közelében mindig több emberrel találkozhatunk. A szökőkút mind közül a legszebb és legkülönlegesebb formája a vizek városi megjelenésének, hiszen amellett, hogy gyakran önmagában is értékes műalkotás, a benne keringő, sokféle formában fellövellő, lecsurgó, kavarogva örvénylő víz sokakat lenyűgöz. Gondoljunk bele: egy szökőkút mellett könnyedén elücsörgünk akár órákat is, mégsem tudjuk megunni a látványt, annál is inkább, hiszen a forróságban egy díszkút kellemesen hűsíti is a környezetét. 

A 2011 és 2014 között felújított Várkert Bazárban rögtön két szökőkút is található (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Örömteli tehát, hogy sokak kedvenc sétahelyén, a Budavári Palota környékén az elmúlt években több szökőkutat is helyreállítottak, illetve építettek, amelyek addig nem, vagy nem megfelelően működtek. Ha szeretnénk végignézni ezeket, érdemes a sétát a Várkert Bazárnál kezdeni: mi is így tettünk, utunk során pedig Kiss Henrietta, a Várkapitányság vezető tartalomfejlesztési szakértője mesélt a várbéli kutak történetéről. 

A Várkert lépcsőin fellépve rögtön a Neptun-kút fogad minket  (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Ybl Miklós által tervezett, 1874–1882 között emelt Várkert Bazár központi része az úgynevezett Gloriett. Alsó részén, a Jungfer Gyula által készített díszes rácskapun belépve rögtön megpillantjuk a Neptun-kutat, melynek horganyból készült táljába fölülről, az istenség szájából ömlik a víz, ezután kicsiny vízesések formájában csorog le az alsó medencébe, melynek falát eredetileg Zsolnay-kerámiák ékesítették, csakúgy, mint a kútnak otthon adó falfülkét is. Az eredeti kút alkotójának neve nem maradt fenn, a falfülkét övező két-két jón oszlop fölött heverésző két gyermekalakot Huszár Adolf faragta. 

A horganyból készült kúttálba a római tengeristen szájából ömlik a víz, a falat Zsolnay mozaikcsempék díszítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Neptun-kúttól a Várkert rámpáin vagy a liftek egyikén egy szinttel feljebb, a Neoreneszánsz kertbe megyünk, melynek közepén, az Ybl-féle grotta előtt helyezkedik el a Triton-kút. Tritón a görög mitológiában Poszeidón tengeristen fia, aki félig hal, félig ember, és kagylókürtjéről lehet felismerni. Lányai a sellők (hableányok), akik a historizmus korában atyjukhoz hasonlóan kedvelt alakjai lettek a díszkutaknak.

Előtérben a kút, háttérben a Várkert Gloriettje és a pesti panoráma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kút Tritónja  – meséli Kiss Henrietta – haragos, épp egy nagy hallal készül agyonütni a szerelem istenét, Erószt, amiért lánya beleszeretett egy emberbe. A legkisebb sellőlány halandó iránt érzett szerelmének története a nagy dán meseírótól, Hans Christian Andersentől is ismerős lehet, az 1837-ben megjelent A kis hableány című meséje ugyanis éppen erről szól. A kút (melynek eredeti alkotóját szintén nem ismerjük), sajnos nagyon rövid ideig állt csak, hiszen 1898-ban ismeretlen okból elbontották, helyén virágágyat alakítottak ki. A díszkútról mindössze két korabeli fénykép maradt fenn, ezek alapján alkotta újra a szoboregyüttest Csák Attila szobrász, restaurátor 2014-ben.

A kút Tritónja éppen egy hallal készül agyonütni a szerelem istenét, amiért az közbenjárt, hogy sellő lánya egy emberbe szeressen bele (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Neoreneszánsz kertből a középkori eredetű kortinafal melletti (mozgó)lépcsőn, majd liften könnyen feljuthatunk a dunai várfal gyilokjárójára, amely már egy szintben van a Budavári Palota előtti keleti (Savoyai-) terasszal. A terasz északi végében található a gyönyörűen felújított Halászó gyerekek kútja, melynek készítőjét is ismerjük: a háromalakos bronzkompozíciót Senyei Károlynak köszönhetjük.

A felújított Halászó gyerekek kútja és a róla elnevezett terasz megmutatja, milyen is lehetett a Budavári Palota pazar parkja egykor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mint Kiss Henrietta meséli, a szobrászművész alkotásai a palotában több helyen is megtalálhatóak voltak régen: a kupola alatti egykori Habsburg-teremben álló III. Károly, Mária Terézia, Ferenc József és Erzsébet királyné carrarai márvány szobrait éppúgy Senyei mintázta, mint a Budapesti Történeti Múzeum Oroszlános udvar felőli bejáratának két oldalán álló Háború és Béke allegorikus szobrait. A helyreállított kút és igényesen felújított környezete segít elképzelni az arra járóknak, milyenek is lehettek a palotát övező kertek fénykorukban, az előző századelőn, amikor a Királyi Palotát gyönyörű teraszai és az azokról feltáruló pazar kilátás miatt magyar Belvedere-nek is nevezték. A kút maga bájos jelenetet ábrázol: két kisfiú viaskodik egy hatalmas harcsával (ennek szájából lövell föl a vízsugár), egy kislány pedig a sziklákon ülve nézi őket. Az idilli állapotnak a II. világháború vetett véget: a sérült kutat 1955-ben vitték el innen a VIII. kerületi Rákóczi térre, ahol jóval kisebb kútmedencével állították föl.

Amíg a fiúk az óriási harcsával viaskodnak, a kislány a sziklán ülve drukkol nekik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hiába tért vissza majd húszévnyi távollét után eredeti helyére az alkotás, műszaki problémák és vízszivárgás miatt hosszú évekig nem működött. A hányattatott sorsú díszkút teljes körű felújítása a Nemzeti Hauszmann Program keretében készült el 2021-re. A munkák minden részletre kiterjedtek: a bronzkompozíció patinamegőrző felújítását, a háborús sérülések, golyó ütötte lyukak kijavítását Csányi Szabolcs restaurátor végezte, az eredeti nagyságában visszaállított kútmedence pedig Deák Zoltán építész tervei alapján készült.

A magyar Trevi-kút, vagyis a Mátyás kútja az egyik legszebb a budapesti szökőkutak közül, nem csoda, hogy mindig sok turista veszi körül (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Innen a Savoyai terasz felé visszasétálva, a Magyar Nemzeti Galéria melletti átjárón egyenesen a Mátyás kútjához jutunk. Az 1904-re elkészült, magyar Trevi-kútnak is nevezett alkotás szobrait Stróbl Alajosnak köszönhetjük, építészeti tervét Hauszmann Alajos készítette, mintaképe pedig, árulja el Kiss Henrietta, a párizsi Fontaine Saint-Michel volt. Mind közül a Mátyás kútja a legnagyobb és a legrégebb óta folyamatosan működő szökőkút is a Vár környezetében, amely a barokk kori Szent Zsigmond-palotakápolna szentélyfalához csatlakozott kívülről. A jelenet nem véletlenül ábrázolja Mátyás király egyik vadászjelenetét: Stróbl ugyanis valósággal rajongott a nagy reneszánsz uralkodóért. Kevesen tudják, mondja Kiss Henrietta, hogy a Mátyás király vadászjelenetét ábrázoló nagyszabású munka eredetileg nem Budára, hanem a tatai várba készült Esterházy Miklós József megrendelésére (már 1890-től szó volt az ottani felállításáról), ám az soha sem valósult meg. Később Stróblnak sikerült meggyőznie a Budavári Palota felújítását vezető Hauszmann Alajost arról, hogy hadd készítse el ide a korábban Tatára álmodott jelenetet, így a budavári Mátyás kútja – bár más szereplőkkel és kompozícióval – a tatai Mátyás-kút „leszármazottja” lett.

Stróblnak sikerült elérnie a Budavári Palota bővítését vezető Hauszmann Alajosnál, hogy Mátyás királyról vadászjelenetet alkothasson a budai Várban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Stróbl a kút vadászjelenetét el is játszotta tanítványaival az Epreskertben lévő műtermében – meséli Lyka Károly beszámolója nyomán Kiss Henrietta. Lyka így fogalmaz: 

„[Strobl] Megformálta tehát falhoz lazán illeszkedő szoborcsoport alakjában a Mátyás-kutat, a királyt vadász-cselédjeivel, pecérjeivel, vadűző ebeivel... Annyira beleélte magát a daliás időkbe, hogy egy szép nyári éjszakán epreskerti műhelyének fái között a tanítványaival eljátszotta Mátyás vaddisznó-vadászatát, illetve csak a végét, hatalmas máglya parazsán sütve a zsákmányt, azaz egy hentesboltban vásárolt malacot.”

Érdekesség, hogy a kúton összesen tíz állatábrázolás található, a legkönnyebben azt a szarvasbikát vehetjük észre, melynek hatalmas agancsát Stróbl egy valódi, Hauszmann Alajos annavölgyi vadászterületén lőtt kapitális bika agancsa alapján formázott meg. Az állatok közül nyolcat könnyedén megtalálhat bárki, az utolsó kettőhöz azonban igencsak alaposan meg kell vizsgálnunk a szoborcsoportot! Kíváncsian várjuk, a kedves Olvasó vajon megtalálja-e mindet. 

A felújítás során minden részlet újra a helyére került, így a kutyák is visszakapták pórázukat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 2020 szeptemberében újraavatott kutat szintén a Nemzeti Hauszmann Program keretében újították föl minden részletre kiterjedően: a vízszigetelési problémák megszüntetése és a szivattyúrendszer cseréje mellett patinamegőrző felújításon estek át a bronzalakok, sőt az egészen apró részleteket is pótolták. Így két éve látható újra Mátyás király számszeríjának korábban elveszett húrja, az övén lévő vadászjelenetek, a kutyák pórázai. Ekkor pótolták az úgynevezett kilépőköveket is (a medence oldalán túlnyúló sziklákat, melyek egészen a járda kövezetig leérnek), melyeken föllépve a turisták előszeretettel simogatják meg a Galeotto Marzio itáliai humanistát ábrázoló szobor melletti vadászkutya lábát, akár Szent Péterét a róla elnevezett vatikáni bazilikában. 

A mediterrán hangulatú Török kertben kellemesen megpihenhetünk a fügefák, birsek, rózsák és persze a kedves kis szökőkút társaságában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Mátyás kútjának otthont adó Hunyadi-udvarról a Stöckl-lépcsőn vagy a Hauszmann-féle rámpán könnyen a Csikós udvarra mehetünk, onnan pedig a Lovarda mellett, a Csikós-szobrot megkerülve jutunk el a nemrég elkészült Török kertbe. A mediterrán mikroklímájú, a Karakas pasa tornyáig nyúló kis park a Budavári Palotát övező kertek közül az egyik legmeghittebb. Neve az oszmán hódoltság idején itt, az alsó és felső várfalak közötti falszorosban kialakult városrészre utal, melyet Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek neveztek. A település egykor egészen a mai Buzogánytoronyig elnyúlt, majd Buda 1686-os visszafoglalásakor semmisült meg. A kis Török kert az oszmán kor hangulatát és flóráját idézi fel: kialakításakor nagy hangsúlyt fordítottak a növények kiválasztására – meséli Kiss Henrietta. Éppen ezért itt megtalálható a füge, birsalmafák, vadszőlő, a rózsák pedig öt színben pompáznak. A parkocska legfőbb dísze azonban a közepén álló, keleties, mór jegyeket mutató szökőkút, melynek nincs történeti előzménye, de tökéletesen illik a környezetébe, mellette pedig kellemesen elüldögélhetünk, kipihenve a szökőkúttúra fáradalmait. 

A kert kútja keleties jegyeket idéz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A budai Vár megújult szökőkútjai a magyar szobrászművészek tehetségét dicsérik, képzőművészeti alkotásokként és kellemes pihenőhelyként is remek szórakozást kínálnak: rájuk pillantva a görög és római mitológia kacifántos történetein éppúgy elmerenghetünk, mint Mátyás király vagy éppen a török kor hétköznapjain. 

 

Nyitókép: a Triton-kút a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertjében, háttérben a Gellért-hegy és a Szabadság-szobor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)