
Állványok között az északi szárny: olyan lesz a Budavári Palota, mint Hauszmann idejében
2023. június 27. 19:00
A Budavári Palota eredeti formájának helyreállítási munkáihoz kapcsolódóan a Hunyadi udvaron munkaterületet alakítottak ki az északi rész elkerítésével. Ennek a területnek a lezárására azért volt szükség, mert az épület falához speciális emelőszerkezetet építenek, hogy az építési törmelékeket el tudják távolítani – derül ki a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról. A Hunyadi udvaron továbbra is zavartalanul át lehet járni.
A palota északi szárnya felállványozva (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
A bejegyzésből kiderül, hogy a közelmúltban bukkantak rá a hauszmanni palota eredeti homlokzati vakolatának egy darabjára, amely a hiteles helyreállítás szempontjából nélkülözhetetlen információkkal szolgálhat.
A Budavári Palota 1960-as évekbeli átalakítása idején ugyanis a hauszmanni külső és belső díszítőelemeket drasztikusan eltávolították, valamint jelentősen megváltoztatták az épület tömegét is. Az északi épületszárnyat nyugati irányba három ablaktengelynyivel bővítették, megszüntették a Szent György téri főbejáratot, és a munkásmozgalmi múzeum számára új bejáratot nyitottak a Hunyadi udvar oldalán – sorolják a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán, milyen nem kívánatos átépítésekkel változtatták meg a Hauszmann Alajos által tervezett és 1905-ben elkészült palotát, és ezzel összefüggésben milyen helyreállítási feladatok várnak a mostani építőkre.
A Hunyadi udvaron munkaterületet alakítottak ki (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
A belső térszerkezet gipszkarton falazatának eltávolítása során a kommunisták pusztítására utaló, a munkásmozgalmi múzeum idejéből származó jelképeket is találtak.
A Budavári Palota átalakított „A” épületébe 1974-ben költözött be a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Elődszervezete, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet (és annak múzeumi alosztálya) már 1948-tól működött a Fő utca 1. szám alatti, Ybl Miklós tervezte Lánchíd Palotában, az önálló múzeumot 1957 tavaszán hozták létre (az MSZMP KB döntése alapján), de ekkor valószínűleg az 1956-os események miatt Legújabbkori Történeti Múzeumnak nevezték el. Az új intézmény a József nádor tér 7. szám alatti Teleki-palotában kapott helyet. Amikor a múzeum 1968-ban a budai Várba, a Szenháromság téri volt budai Városháza épületébe költözött, már Magyar Munkásmozgalmi Múzeumnak hívták, ezt az elnevezést 1966-tól 1989-ig viselte, így a Budavári Palota „A” épületét is ezen a néven foglalta el.
A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum feliratot 1990. január 25-én kalapáccsal és vésővel távolították el a Budavári Palotáról, erről fényképfelvételeket is készített az MTI, amely azt is közölte, hogy hívták azokat a lakatosokat, akik ezt a munkát elvégezték. Ekkor már ismét Legújabbkori Történeti Múzeumként működött az intézmény, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumhoz csatoltak, majd beolvasztottak, a gyűjteményeket is kiköltöztették a palotából, 1997-re. Az „A” épület bizonyos részeit már ezt megelőzően is megkapta a Ludwig Múzeum (1991-ben nyílt meg itt az első állandó kiállítása), amely 2005-ben költözött át a Művészetek Palotájába.
A felújítás során a munkásmozgalmi múzeum idejéből származó jelképeket is találtak (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
A Budavári Palota helyreállítása a Nemzeti Hauszmann Program keretében kezdődött meg. A program egyik fő célkitűzése – olvashatjuk. a közösséghi oldalon –, hogy a palota épületegyüttese ismét azt az arcát mutassa, amelyet fénykorában, a századforduló idején csodálhattak meg a fővárosiak és az ide látogatók.
Forrás: Nemzeti Hauszmann Program
Nyitókép: Újabb fontos állomásához érkezett a Budavári Palota megújítása (Fotó: Nemzeti Hauszmann Program)
KORÁBBI CIKKEK:
Ilyen lesz az újjászülető Budavári Palota – Mostantól bárki megnézheti a terveket
Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Nagyon dicséretes, hogy visszaállítják az eredeti Hauszmann féle állapotokat, ugyanakkor az északi szárny visszabontását el lehetne kerülni. A kiszélesített épületszárny jobban illeszkedik a palota tömegéhez, a díszes főbejáratot így is vissza lehetne állítani. Ha már valamihez hozzányulunk, lehetőség van az eredeti helyett még jobbá tenni a rekonstrukciót. Erre a legjobb példa a Kossuth tér lehetett volna, ahol az eredetihez való ragaszkodás helyett pl. a két lovasszobrot (Rákóczi, Andrássy), egymással szemben lehetett volna felállítani, a Kossuth szobor, már tömege és formája miatt közöttük, az Országház főbejáratával szemben jobban mutatott volna, az Andrássy szobor pandantjaként a másik oldalon, pl. Antall József miniszterelnök szobrát lehetett volna elhelyezni. Az Országzászló meg elfért volna a tér közepén. Vagyis nem mindig az eredeti a legjobb.
* a Tisza szobor pandantjaként
Szinte mindig örömöt okoz ha egy régi értéket megőrzünk, rendbetesszük, ápoljuk. De vegyük már észre hogy ezekbe a belvárosi kulturális vagy kereskedelmi helyekre, nem a felső középosztálybeli szivarozo ujságot olvasó értelmiség jár, hanem az insta népszerüségért harcolo okostelefonozó elektromos rollerező trendy közönség.
A visszabontassal nem lenne baj, ha visszaepitenek a kiralyi istallokat is, ami az A epulet mellett futott. Azonban igy, hogy nem tervezik visszaepiteni, az A epulet aranytalan lesz a palota tomegehez kepest.
Sajnos sok problema van a NHP-vel, ez csak az egyik...
Szerintem a Királyi Istállók, nem fognak hiányozni. Úgy nagyon sűrű lenne a beépítés. A József Főhercegi palota visszaépül, de kell maradjon egy kis tér és park is az épületek között. Még egy királyszobor kéne a Hunyadi udvarba, a Mátyás kút elé, mert a korábban ott lévő csikós szobrot, nagyon helyesen levitték a Lovarda elé. Én IV. Béla szobrát javasolnám, sokat tett a középkori palota építéséért.
Regota allvanyok kozott van. Jo lenne ha vegre elkezdenek mar a munkalatokat is.
Nem ertem miert kell falkutatasokat vegezni olyan epuletszarnyon amit el fognak bontani. Az A epulet nyugati homlokzatan tobb mintaveteli pontot lattam.
Tovabbra sem ertek egyet a visszabontassal. Folosleges es pazarlo beavatkozas aminek semmi ertelme nincs.
Nem értek egyet a visszabontással. A tömegarány így jobb, és az épület is nagyobb. A teljes rekonstrukció úgysem lehetséges, ahhoz túl sok pusztult el. A részleges rekonstrukciónak pedig eleme lehet, mert beillik és tükrözi az eredetit. Sokkal több értelme lenne a pénzt belső rekonstrukciókra fordítani.
A palota arányainak megbontásával én sem értek egyet, azonban a belső tereket e nélkül nem lehet helyreállítani.
A nyugati bővítés elég komoly, mert 3 ablakméretnyi. Tehát a Csikós udvar felé kb. a dupla oszlopos kiugró mérete. Ha annyit levesznek az épületből, akkor az oszloprend, ami most kiegyensúlyozottnak tűnik, eltorzul.
Bízom benne, hogy Haussmannék elég jó ízléssel rendelkeztek és így is mutatni fog.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!