
Hamarosan eredeti külsejét mutatja majd a Vöröskereszt Egylet egykori székháza
A cikk angol nyelvű változata: The former headquarters of the Red Cross Society will soon show its original appearance
2022. szeptember 24. 9:00
A mai Vöröskereszt elődje, az 1881. május 16-án létrehozott Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete 1900-ban vásárolta meg a fővárostól a budavári Dísz tér 1–2. szám alatti telkeket, hogy méltó palotát építtessen magának. A szervezet bizottságot is alakított a házépítés ügyes-bajos dolgainak intézésére gróf Csekonics Endre, a Vöröskereszt Egylet elnökének vezetésével. A testület az egylet székházának tervezésére a Budavári Palota bővítését tervező és irányító Hauszmann Alajost bízta meg (aki a részlettervek kidolgozásába Hültl Dezső építészt is bevonta).
A Vöröskereszt Egylet palotájának déli homlokzata elkészültekor, középen a főbejárattal. Jól látszik, hogy a lejtős telek miatt az egyik oldalon a pinceszint a terepszint fölé emelkedik (Forrás: Építő Ipar, 1903. március 8.)
A lejtős telken 1901 és 1903 között felépült, historizáló háromemeletes palota díszes tetőzetének sarkait két sarokkupola ékesítette, a közöttük lévő attikán az egylet nevével és címerével.
A tervek szerint ilyen lesz az épület, ha elkészül. A rekonstrukciót a lerombolt ház pinceszintjéről előkerült épületmaradványok is segítették (Látványterv: Várkapitányság)
A jókora épületben természetesen nem egyedül a Vöröskereszt Egylet működött, a szervezet központi irodáin kívül helyet kapott benne a Horvát-Szlavón-Dalmát tárca nélküli miniszter hivatala is, valamint „15 bérbeadandó urasági lakás és egy nagy raktárhelyiség az alsó földszinten”, ahogy az Építő Ipar című szaklap 1903. március 8-i száma fogalmaz. A különböző funkciók azonban nem zavarták egymást, a bérlakásokhoz vezető lépcsőházba ugyanis a Dísz tér felőli kapun lehetett bemenni, míg az Egylethez vezető, oszlopokkal övezett főbejárat déli irányból, a Színház utca felől nyílt. Utóbbin belépve pompás díszlépcsőházban találta magát a látogató, szemben, a belső udvar felőli falon egy szép, a Szent Koronát ábrázoló üvegmozaikkal. Innen lehetett megközelíteni a dísztermet is.
Az épület előcsarnoka, balra a szent koronás üvegmozaikkal (Fotó: Építő Ipar, 1903. március 15.)
A házat a Vöröskereszt Egylet 1912-ben eladta, új tulajdonosa a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium lett, az Egylet azonban még további öt évig működött az épületben – derül ki a Pesti Hírlap 1917. október 24-i számából. A lap hozzáteszi, hogy az Egylet a cikk megjelenésekor már megkezdte a költözést az Andrássy út 8. szám alatti palotájába (november 1. volt az átadás határideje), a Dísz téri épületet pedig a honvédelmi tárca hadbiztosi osztályai foglalják majd el.
A palota gyűlésterme az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az épületbe 1920-ban végül a Külügyminisztérium költözött be és ott is maradt a II. világháború végéig. A házat 1923-ban Hoepfner Guidó – akinek többek között a Királyi Lovardát köszönhetjük – építész tervei alapján a tetőtér beépítésével kibővítették, ekkor készültek azok a manzárdablakok, amelyek a korabeli felvételek többségén láthatók.
Az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült, bár helyreállítható lett volna, végül mégis lebontották (Fotó: Fortepan/Képszám: 96585)
Budapest ostromakor az épület súlyosan megsérült, közvetlen találatot kapott, födémeinek egy része beomlott, számos használati tárgyat temetve maga alá, amelyek a 2020-as régészeti feltárás során időkapszulaként kerültek elő, egy föl nem robbant jókora bombával együtt. Bár a ház így is újjáépíthető lett volna, végül 1947–1948-ban lebontották, telke pedig 1989-ig az Egyesült Államok tulajdonába került.
A történetileg hitelesen dokumentálható belső tereket újjáépítik majd, így a dísztermet is (Látványterv: Várkapitányság)
A 2021-ben, a Nemzeti Hauszmann Program keretein belül kezdődött újjáépítés során a történetileg értékes, hitelesen dokumentálható belső tereket, így a díszlépcsőházat és a dísztermet, valamint az épület homlokzatát is az eredeti állapotában állítják vissza. Áprilisban a kupolák vázszerkezetének helyre emelésével az épület elérte legmagasabb pontját, így megtarthatták a bokrétaünnepet is; júliusra a teljes szerkezet elkészült. Hamarosan kezdődhet a homlokzat és a belső terek díszítése, a minél hitelesebb helyreállítást nagyban segítik azok a homlokzati dísztöredékek is, amelyek a régészeti feltárás során kerültek elő. A belső terek nagy része igényesen tervezett, kortárs irodatér lesz, a belső udvart pedig a harmadik emelet magasságában üvegtetővel fedik be.
Az épület már szerkezetkész állapotban van, most a szakipari munkák és a díszítés fázisa következik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A Dísz tér ma: balra az egykori Vöröskereszt Egylet székháza épül, szemben a szintén megújuló, egykori Honvéd Főparancsnokság (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A Vöröskereszt Egylet egykori székházának rekonstrukciójával tehát egy több mint hetven éve tátongó városképi sebet gyógyítanak majd be.
Nyitókép: A Vöröskereszt Egylet-palota Dísz téri homlokzatának látványterve (Forrás: Várkapitányság)
Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Nagyon dicséretes, hogy újjáépülnek a várnegyed ikonikus épületei (Lovarda, Főőrség, József Főhercegi Palota, Vöröskereszt székház, Honvéd Főparancsnokság, Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épülete). Ezek után gondolom, hozzákezdenek a Budavári Palota újjáépítéséhez is. Az északi épületszárnyat már beállványozták, falvizsgálatok céljából.
Az volt tájseb, hogy ezeket a pöffeszkedő, nagyzoló, urizáló épületeket beleépítették a középkori léptékű barokk kisvárosba és látképbe. Nem véletlenül búslakodott rajta Márai is! Kár, hogy megint ez a szellemiség uralkodik és reprodukálják a hibát!
A "tájsebek" a várnegyedben azok a modern házak, amelyeket, remélem minél hamarabb lebontanak. (Diplomata ház, Teherelosztó stb...)
Lázár Jánoson Mulik nem fogják el kezdeni felújitást minden fejlesztést kukába dob ennyit tud semmi mást
Mivel a dualizmusban és azt követően a két vh között a várnegyed kormányzati központként is funkcionált, szerintem érthető a nagy helyigényű, reprezentatív épületek elhelyezése. Ennyi erővel Ön szerint biztosan az Országháznak sem kellett volna megépülnie, hiszen jóval magasabb a környező épületeknél, stílusa "urizáló", és a maga korában biztosan elnyomta az akkor még a szomszéd utcákban lévő egyszintes kis polgárházakat.
Na mivan vagy tévedek?
Hmm. A Budai Vár soha nem volt homogén. IV Béla óta ez már az ötödik Váregyüttes a sok lerombolás után. Ha teljesen homogén várat akarsz látni ott van Raguza vára Dubrovnikban. Körbe vezetnek a falak (körbe is lehet járni a fal tetején) és a házak 99.9%-ban illenek egymáshoz.
Az érdekes módon sosem derul ki egyik cikkből sem,hogy mi lesz a funkcioja. Ki,kik, vagy melyik.intezmeny fogja hasznalni. Vagy csak egy mezei irodaház lesz amit bárki bérelhet majd? Fogja e egyaltalan szolgalni a köz javát? Vagy csak valakiknek a rongy rázós magán irodája lesz?
Már áprilisban szerkezetkész állapotban volt az épület. Azóta áll az építkezés. Mikor lesz így kész?
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!