PestBuda

Új szobor lesz a Corvin sétányon Fiatal művész tervezte a Triptichon című szobrot, amelyet nyáron állítanak fel a Corvin sétányon. Az alkotás egy nonfiguratív, folyton változó térplasztikai elem, amely jól illeszkedik majd a modern épületekhez.

Vissza az alapokhoz: a megújult Múzeumkert Már csak néhány nap, és elkészül a Múzeumkert várva várt felújítása. Március idusához közeledve belestünk: milyen lett ez a nagy múltú park?

Megújul az Óhegy park Kőbányán A főváros egyik legszebb ligete a 15 hektáros Óhegy park, amelyet két év alatt teljesen megújít a Kőbányai Önkormányzat. Az egyedi tervezésű többfunkciós parkban kalandpályát, sportpályákat, játszótereket és hangulatos ligetet alakítanak ki.

Hatodszorra is átépül a Duna-híd Van egy Duna-híd Budapesten, amelyet néhány évtizedenként teljesen újraépítenek, ráadásul az új nem hasonlít az előzőre.

A Király utcától a Városligetig – Gundel János nyomába eredtünk Éppen százötven éve nyitott meg az első Gundel-vendéglő Budapesten, amelyet számos másik követett. De hol működtek ezek és mi van a helyükön ma? Ennek jártunk utána.

Köztünk élő építészet Több mint 200 budapesti és vidéki épület, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Astoria Szálló, az Erzsébet-kilátó, a Párizsi udvar, a Thonet-ház és a Zeneakadémia fotókkal illusztrált kalandos története ismerhető meg a Lechner Tudásközpont Köztünk élő építészet című térképét böngészve.

Napsugaras tornyok – Kiállítás Sándy Gyula életművéről Zugligetben A zugligeti Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban tekinthető meg a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiállítása Sándy Gyula építőművészetéről.

A soknevű városrész – Albertfalva 200 éves Kétszáz évvel ezelőtt felhívásban toboroztak lakókat a mai Fehérvári út környékére, ahol 50 házhelyet osztottak ki az ott letelepedni szándékozók között. Így született meg Albertfalva.

147 éves a Néprajzi Múzeum A költözés-előkészítés miatt nem látogatható, alapítását viszont idén is megünnepli a Néprajzi Múzeum. Március 5-én a Néprajzi Múzeum Napján újonnan elérhető népszerű és szakmai online tartalmakat kínál az érdeklődők számára az intézmény.

Erzsébet sugárút vagy új körút? Sajtóvita a városfejlesztésről Erzsébet sugárút vagy új körút? Erről a kérdésről tört ki a vita 85 évvel ezelőtt a fővárosban. Az Erzsébet sugárutat akkor már évtizedek óta tervezték, a mai Madách térről indult volna.

15 pályamű érkezett a Kalevala-pályázatra A „Kalevala magyar szemmel” című kiállításon megtekinthetők a köztéri szoborpályázatra készült makettek. A közönség szavazatait is várják a végleges döntéshez.

Három pesti öreg – avagy tavaszváró séta a Füvészkertben Könnyű beleszeretni a Füvészkertbe: a város dübörgő kőrengetegében igazi oázist jelent. És könnyű megtorpanni a kertben a három hatalmas gingkofa törzsénél: még így, lombfakadás előtt is impozáns látványt nyújtanak. Budapest nevezetes fáinak nyomában most ezt a három öregurat (vagy inkább két öregurat és egy hölgyet) mutatjuk be.

Kihirdették az Anna-réti misézőhely ötletpályázatának eredményét Kiváló tervek születtek az Anna-réti miséző- és emlékhelyre, a megvalósításról később döntenek.

Római villából a kultúra fellegvára – Kétszáz éves az Óbudai Társaskör épülete Ritkán fordul elő, hogy egy budapesti kétszáz éves épület mai alakjában ne csupán eredeti formáját, de eredeti funkciói egy részét is megidézze. Levéltári kutatások, régi számlák, a falak „megvallatása” szolgáltak támpontul az Óbudai Társaskör épületének harminc évvel ezelőtti helyreállításához. Írásunk apropója az épület fennállásának 200. és az intézmény jelenlegi felállásának 30. évfordulója volt.

Maskarában – Fotókiállítás a Múzeumkert kerítésén Különleges kiállítás látható a Múzeumkert kerítésén. A Történeti Fényképtár gyűjteményében található fotográfiák közül a neves személyek jelmezes képeiből történt válogatás most a farsanghoz kapcsolódik.

Eltűnhetnek a földutak a fővárosból Egy most elindult program keretében a még meglévő 225 kilométernyi földutat négy év alatt leaszfaltozzák Budapesten. Első körben ebből 181 földutat, körülbelül 41-42 kilométert látnak el szilárd burkolattal, elsősorban Csepelen, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén. Ezzel egy nagyon hosszú folyamat zárul le a budapesti utak burkolásában.

Csónakázás, ivókút, gyógyfürdő – Így hűsöltek régen a Ligetben A legtöbben úgy gondolnak a Városligetre, mint Budapest egyik legnagyobb, egybefüggő zöld felületére. De nemcsak zöld van a Ligetben, hanem „kék” is. Ez a „kék” nem más, mint a víz. Víz nélkül korántsem lenne ugyanaz a Liget, mint ahogyan mi ismerjük. Az alábbiakban a városligeti víz után kutatunk.

Világhírű építésziroda tervezheti az új Közlekedési Múzeumot Tizenhárom magyar és külföldi építésziroda tervei közül választották ki a győztest. Az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervei alapján készülhet majd el a Közlekedési Múzeum új épülete Budapesten.

„Budapesthez méltó épület” – A fővárosi pályaudvarok története Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a budapesti pályaudvarokat érintő fejlesztésekkel kapcsolatos bejelentések száma. De ismerjük-e a Nyugati, a Déli, illetve a Keleti pályaudvarok történetét? Az alábbiakban erről lesz szó.

Szecessziós színpompa a Nádor Teremben – Zsellér Imre művészete Idén szeptemberben lesz hatvan éve, hogy elhunyt Zsellér Imre, az egyik legjelentősebb, ugyanakkor méltatlanul elfeledett üvegfestő és mozaikművész. A közelgő évforduló lehetőséget teremt rá, hogy megemlékezzünk munkásságáról és egyik fő művéről, a zuglói Vakok Iskolája Nádor Termét díszítő festett üvegablakáról.

A tatárjárást is megélt védőárok került elő az Erzsébet híd pesti hídfőjénél Fontos eredményt hozott a belvárosi távhővezeték munkálatai miatt kezdett ásatás: a XIII. században Pestet körülvevő védőárok részlete került napvilágra az Erzsébet hídnál.

Így épül a Millennium Háza a Városligetben Nyáron megnyitja kapuit a Városliget rejtett kincse.

A Wälder-villa titka – 135 éve született Szentimreváros sokat foglalkoztatott építésze 1884. február 25-én, azaz pontosan 135 évvel ezelőtt született Wälder Gyula, a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze. Főleg neobarokk munkáiról ismert, de pályája elején szecessziós, élete végén pedig modern stílusú épületeket is tervezett. Születésnapja alkalmából egy kevésbé ismert, ám annál kvalitásosabb neobarokk munkájával, saját lakóházával, a XI. kerületi Himfy utcában álló Wälder-villával emlékezünk rá.

Ahol Mikszáth is pipázott – Megszépült a Sophianum homlokzata Hófehér vakolatfestést, vadonatúj nyílászárókat és díszkivilágítást is kapott a VIII. kerületi épület, melynek erkélyén egykor Mikszáth Kálmán pipázgatott.

Kezdődik a műemléki felújítás a Budai Irgalmasrendi Kórházban Az intézmény megújítása a második üteméhez érkezett. A beruházás folyamán a Frankel Leó út 17-19. szám alatti kórház felújítása, valamint egy új központi épület megépítése valósul meg 2021 év végéig.

Elfeledett budapesti repülőterek Pár éven belül elköltöztethetik a fapados és a teherszállító repülőket Ferihegyről – derült ki a napokban. Ezzel, legalábbis részlegesen, újból költözhet a budapesti repülőtér.

175 éve született Munkácsy Mihály, a monumentális méretű festészet nagymestere Munkácsy Mihály a magyar festészet géniusza. Bár alkotásai jelentős részben a Kárpát-medencén kívül születtek, életművének legnagyobb szeletét mégis Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Parlamentben található Honfoglalás című festménye mind méretében, mind reprezentatív elhelyezésében a millennium kori Magyarország ünnepi hangulatát idézi.

Botrány a Baross Gábor szobrára kiírt pályázat eredményhirdetésekor A vasminiszter 1892-es váratlan halála után szinte azonnal mozgalom indult, hogy az életében nem túl népszerű, 44 évesen elhunyt miniszternek szobrot állítsanak. Azt mindenki érezte, hogy Baross halálával nem egy népszerűséget hajszoló politikust vesztett el az ország, hanem egy Széchenyi Istvánhoz fogható zsenit, aki bárhová nyúlt, ott a veszteséges, nem működő állami vagy állami pénzen fenntartott vízfejű intézményből hatékony, nyereséges és kitűnő szolgáltatást nyújtó szervezet jött létre. Olyan rendszereket tett rendbe pár év alatt, mint a magyar vasúthálózat, a Posta, az állami hajózás.

Hauszmann után újratervezve – Átépítik az első fővárosi közkórházat Hauszmann Alajos kiváló munkája, a Szent István Kórház igen fontos helyet foglal el Budapest történetében mint első fővárosi közkórház. Építését jelentős tudományos munka előzte meg, az építész egész Európára kiterjedő kutatást végzett, hogy a legkorszerűbb betegellátási és építészeti elvek segítségével alkothasson, és a folyamatot a sajtó is nyomon követte. Az intézmény ismét rivaldafénybe került, mivel a Szent István Kórház lesz az első budapesti centrumkórház.