Házak, sorsok, virágdíszek: Kőrössy Albert Kálmán évtizedei

2019. június 13. 10:00

Bizonyára megakadt már a szemük a Népligettel szemben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületén: ragyogó, szecessziós középület! De rácsodálkozhattak a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumra vagy a Városligeti fasor egyik csodaszép villájára is. Lechner Ödön művének tartják a legtöbben őket, pedig nem ő tervezte, hanem a méltatlanul ismeretlen Kőrössy Albert Kálmán.

Nagyon kivételes lehetőségek, és aztán nagyon nehéz sors is jutott annak a generációnak, amely az 1870-es, 1880-as években született Magyarországon. A dualizmus felívelő, gyarapodó korszakába nőhettek bele, szédületes gazdasági, technológiai és társadalmi fejlődés tanúi voltak – és aztán ők harcolták végig előbb az I. világháborút, és élték meg sokan még a második borzalmait, sőt a kommunizmust is. Így volt ez Kőrössy Albert Kálmánnal is, aki éppen 150 éve, 1869. június 18-án született.

Apja, Neumann Miksa, befolyásos zsidó értelmiségi volt, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósági tagja, később a budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnöke. Egyik meghatározó személyisége annak az asszimilálódó közösségnek, amely nagymértékben hozzájárult az ország gazdasági felvirágoztatásához. Történetük tipikusnak mondható: Neumannról először Kőrösire magyarosítottak, majd utóbb nemesi rangot is kapva királyhalmi Kőrössy vált belőlük. Az apa még halála előtt katolizált, fia is római katolikusként élt.

A szecesszió vonzásában: a Sonnenberg-ház a Munkácsy Mihály utcában (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kőrössy egyik legismertebb műve, a Tisztviselőtelepi Gimnázium a két világháború között, ma Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Forrás: Fortepan)

A kor legjobb iskoláit járta ki a fiatal Albert, és természetesen nemcsak Magyarországon tanult, hanem megjárta Münchent és Párizst is: ez így volt rendjén. Friss diplomásként pedig kiváló mesterek mellé került: első lépéseit Hauszmann Alajos terelgette, majd Sebestyén Artúrral társult. Egyszóval egyik tagja lett annak az építészgenerációnak, amely megalkotta Budapest ma is álló ikonikus épületeinek a zömét.

Kőrössy neve mégsem cseng ismerősen még az építészettel foglalkozók körében sem. Monográfiája nincs, igaz, évek óta foglalkozik életművével Baldavári Eszter művészettörténész. Hamarosan kiállítás is megemlékezik róla: június 14-én nyílik a Városligeti fasorban álló csodálatos Ráth György-villában a „Díszítőérzékkel átszőtt tudás” című tárlat. (Június 19-én a szecesszió világnapjához kapcsolódó rendezvényen pedig a kurátor tárlatvezetést is tart.)

Magyaros formanyelv

A két világháború között megjelent egyik lexikonban így írnak Kőrössyről: „1893-ban hosszabb időn át Hauszmann Alajos műegyetemi tanár tervező irodájában, az Magyar Királyi Kúria és a New York Biztositó Társulat épülő palotáin dolgozott. 1895-ben önálló tervező irodát nyitott. 1904-től kezdődőleg éveken át közösen munkálkodott Lechner Ödön mesterrel és azóta is a magyaros stílusú törekvéseket iparkodik építkezéseinél fejleszteni és ilyen irányban kerültek kivitelre főbb munkái”.

Műépítészként valóban nagy utat tett meg: a historizáló neoreneszánsz, neobarokk felől indulva jutott el a szecesszióhoz és különösen Lechner Ödönhöz, aki óriási hatást gyakorolt rá. Amit közösen kerestek, az a magyar formanyelv volt – az, hogy mitől lesz egy épület sajátosan és karakteresen nemzeti jellegű. Lechner ezt egyrészt a keleti építészeti gyökerekben, másrészt a magyar díszítőművészetben találta meg. Kőrössyt ez utóbbi különösen is izgatta, gazdagon alkalmazta a homlokzati ornamentikát, és voltak iparművészeti próbálkozásai is, például csillárokat, bútorokat is tervezett.

Játék a homlokzattal: a Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Finom részletek: valamikor ilyen magyaros díszítőfestése volt a gimnázium belső tereinek, de figyelemre méltó a mennyezet ornamentikája is (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Lechnerrel a mai Március 15. téren egykor álló, a II. világháború után lebontott Osztálysorsjáték-palota révén került kapcsolatba 1899-ben. Ugyanekkor kezdte el építeni saját villáját is a Városligeti fasorban: ezt ma csodálatos gonddal felújított formájában, eredeti, ragyogó szépségében meg is csodálhatjuk a 47. szám alatt, immáron Kőrössy-villa néven. E ház finom részletei, nyugtalan, de mégis kecses vonalvezetése, nemes anyaghasználata egy fantasztikus kor tanúja. Egy értékteremtő koré, amely mert nyitni az újdonságok felé is úgy, hogy közben büszke volt gyökereire, magyarságára is egyúttal. Egy zömében egyébként egyáltalán nem magyar származású generáció életérzése tükröződik rajta – párhuzamait megtalálhatjuk Budapesten, Temesvárott, Nagyváradon és az ország más fejlődő városaiban is.

Az idősödő, kissé partvonalra került mester, Lechner Ödön és a fiatal, feltörekvő Kőrössy 1905-ben együtt pályáztak a Kultuszminisztérium új épületére. Ez lett volna a „mintaprojektje” a Lechner által megálmodott magyaros stílusnak: azt próbálták megmutatni, miként lehet úgy nemzeti ízt adni egy épületnek, hogy az közben funkcionálisan is tökéletes legyen. A pályázaton II. helyezést értek el, de aztán sajnos az egész építkezésből nem lett semmi az I. világháború miatt.

Lechneri utánérzések: a Kölcsey Ferenc Gimnázium kerítése (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Lechneri utánérzések: a Kölcsey Ferenc Gimnázium belső tere (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Lechner hatását Kőrössy művészetére leginkább a Munkácsy Mihály utcában ma is álló Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete mutatja, amelyet 1906-ban kezdtek el építeni. A nemzeti formanyelv itt is tetten érhető a kerítésen, a homlokzat kialakításán, de még a belsőépítészetben is. Népies motívumok köszönnek vissza a falakról, a szekrényekről, de még arról a két különleges, lehúzható tábláról is, amelyet sikerült eredeti formájában megőrizni és helyreállítani.

A gimnázium ma is különös gondot fordít ennek az építészeti hagyománynak az ápolására, bemutatására – májusban egész napos program során járhatták be a diákok az épület minden zegét-zugát, és a földszinten egy stílusos tabló is megemlékezik Kőrössy Albert munkásságáról. De ami a szép megoldásokon túl a legfontosabb: az épület tökéletes betölti azt a szerepet ma is, amelyre több mint 110 éve épült!

Kőrössy másik neves iskolaépületében, a Könyves Kálmán úti egykori tisztviselőtelepi főgimnáziumban (1921-től Széchenyi István Gimnázium) viszont csak másfél évtizedig folyt oktatás, hisz az 1924-től hosszú évtizedekig a Néprajzi Múzeumnak adott aztán otthont. Az épületet Tündérpalotaként is szokták emlegetni kecses megjelenése miatt. Hatalmas közösségi terei, gyönyörű díszítőfestése a 2016-ra befejeződött felújítás nyomán ma újra régi fényében megcsodálható.

Az igazán nagy építészeket jellemzi, hogy épületeik minden részlete harmóniában van egymással (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A Kőrössy-villa gyönyörűen felújított épülete a Városligeti fasorban, előtérben Medgyessy Ferenc Táncosnő című szobra (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kőrössy Albert egy nagy, nehéz sorsú generáció tagja volt. Pályáját megtörte az I. világháború, és bár utána sem távolodott el az építészettől, hasonló csodás épületekkel már nem gazdagított a fővárost. Meg- és túlélte a vészkorszakot, a II. világháborút is, majd azt is, hogy idős emberként 1951-ben őt is kitelepítették családjával együtt mint osztályidegent. Budapest gyönyörű, magyaros formanyelvet kereső és megvalósító épületeinek tervezője többet már nem is térhetett vissza Budapestre: 1955-ben Érden halt meg.

Nyitókép: A Kőrössy-villa a Városligeti fasorban (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Baldavári Eszter, Budapest, építészet, Hauszmann Alajos, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Kőrössy Albert Kálmán, Lechner Ödön, magyaros formanyelv, Neumann Miksa, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Pest, PestBuda, pestbuda.hu, Sonnenberg-ház, szecesszió, Terézváros, Tisztviselőtelepi Gimnázium, VI. kerület, Viczián Zsófia

⁵ ¹ ¹

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története

2024. október 20. 13:00

Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹