A Dél-Buda Városközpont Fejlesztés nevet viseli az a program, amelyben a XI. kerületi, a fővárosi önkormányzat, a MÁV, a BKK, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja és magánbefektetők fogtak össze, hogy a XI. kerület talán leginkább elrontott, átgondolatlan és meg nem valósult fejlesztésekkel terhelt területével próbáljanak kezdeni valamit. 

A Sasadi út és a Budaörsi út sarka 1960-ban az 1951-ben felállított Osztapenko-szoborral, amely Kerényi Jenő alkotása (Forrás: Fortepan)

Ha visszamegyünk az időben úgy száz évet, akkor ezen a területen nem találunk sok látnivalót, hacsak nem a Kelenföldi pályaudvart. E pályaudvar jelentőségét az adta, hogy itt haladtak át a Déli Vasút szerelvényei, illetve a Dunántúl felől érkező vonatok itt fordultak rá az Összekötő vasúti hídra, hogy áthaladjanak a folyó fölött. Ez ma is így van, azzal a különbséggel, hogy az elmúlt 50 évben kinőtt a földből több városrész is. Az egyik oldalon az Őrmezei-lakótelep, a másik oldalon a sokkal nagyobb Kelenföld-lakótelep házai magasodnak, míg az egykor csendes Budaörsi útból kétszer négysávos autópálya lett.

Őrmezőt, ahogy nem is oly rég itt a PestBudán megírtuk, egyfajta nyugati városkapunak gondolták a tervezők, magas, 20 emeletes házakkal. Közel egy évtizede egy 150 méter magas felhőkarcoló is szerepelt a tervezők elképzelései között, amely azonban soha nem épült meg.
A nyugati kapu elképzelése annál is inkább élő volt, mert ekkor még úgy gondolták, hogy az M1-es és az M7-es autópályáknak a keleti országrészek felé haladó teljes forgalma itt fog áthaladni. Az elképzelések szerint vagy a Hamzsabégi úton keresztül érték volna el a Hungária körgyűrűt, vagy a BAH-csomóponton keresztül a belvároson átvezető gyorsforgalmi utat. 

E terv ugyan nem, vagy csak részben valósult meg, de az M1-es és az M7-es autópályák ma is ide érkeznek be, és az M0-s autóút, a Rákóczi híd és az Egérút elkészültéig csak erre haladhatott tovább a forgalom a BAH-csomópont, a Petőfi híd és ezen keresztül az ország keleti részei felé. Az itt áthaladók fölé pedig Osztapenko kapitány hatalmas szobra magasodott.

A szovjet katonatiszt hadikövetként megadásra való felszólítást vitt a német katonai parancsnokságnak, és visszatérésekor egy, az orosz oldalról kilőtt akna repeszétől esett el. Szobrát, amelyet 1951-ben állítottak fel, a rendszerváltáskor eltávolították, és az 1993-ban létrehozott Szoborparkba helyezték át. A teret átnevezték Európa térnek, igaz senki sem hívja így. Sokáig még szerepelt a fejlesztési tervekben egy közúti felüljáró, amelyen keresztül egyszerűen rávezették volna a forgalmat a Bartók Béla útra. 

A megújult Etele út. Itt jár majd az 1-es villamos (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)

A túloldalon – a vasút szinte folyóként választja szét a kerület két részét  – Kelenföldön, az Etele tér villamos- és buszvégállomásként üzemelt, illetve itt volt a kelenföldieket minden (szocialista) jóval ellátni hivatott budai Lottó Áruház is, amelynek helyére ma egy hatalmas pláza épül.

A rendszerváltás után ugyan a Rétköz utca, Bartók Béla út közötti felüljáró megépítésének, valamint a Hamzsabégi út megnyitásának réme elhárult, de a régi beidegződések továbbra is rossz döntéseket hoztak. Ilyen például a 4-es metró, amelyet végül az 1970-es években megrajzolt nyomvonal szerint építettek meg, ráadásul csonkán. Eredetileg ugyanis nem itt, Kelenföldön lett volna a végállomása, hiszen a tervek között szerepelt az is, hogy a vonalat egészen Budaörsig kiviszik, érintve Gazdagrétet és az egykori virágpiac területét. 

A néhány héten belül átadásra kerülő 1-es villamos végállomását úgy alakították ki, hogy az jó messze került az aluljárótól, és semmiképp nem tud „fonódni” a többi, Etele térre érkező villamossal. A Google távolságmérője szerint az őrmezei buszvégállomás és az 1-es végállomása között 450 méter a távolság, amelyet három lépcsősor (vagy egy mozgólépcső, illetve két lift) leküzdésével lehet megtenni. Az őrmezei oldalon egy hatalmas buszvégállomás épült, és egy kétszintes autópálya-csomópont, amelynek lehet, hogy jobb helye lett volna kissé kijjebb, nem itt, gyakorlatilag a város belsejében.

A Kelenföldi pályaudvar lepusztult épülete 2019. június 17-én (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)

A mostani összefogásban a szereplők megpróbálnak valamit tenni, hogy e szétforgácsolt területből ne egy gyorsan leromló városrész legyen. (A romlásra már van példa, így az aluljáróban kialakított csomagmegőrzőket elfoglaló hajléktalanok, majd a csomagmegőrző felszámolása vagy a pályaudvar épületének OSB-lapokkal „javított” ablakai, hulló vakolata, szégyenletes állapota.)

Sajnos sok mindenen ma már nem lehet változtatni, nem lehet elbontani. Azonban, ha összehangolják a most folyó és tervezett, valóban jelentős beruházásokat a 750 ezer négyzetméteres területen, akkor a negatív folyamatok legalább nem folytatódnak.

Van még lehetőség, hiszen, ahogy az elképzelések között szerepel, szó van itt a tágabb térségben szuperkórházról, új közúti és vasúti Duna-hídról, zajlik egy új bevásárlóközpont építése, az Etele út is elég szép lett, és remélhetőleg a MÁV is eredeti fényében helyreállítja a pályaudvar épületét, és nem valamiféle dobozépületet húz fel a helyére. Remélhetőleg 5-10 év múlva egy élhetőbb, jobb közlekedéssel rendelkező terület lesz a mai széteső és a hatalmas forgalom alatt roskadozó XI. kerületi térség.

Nyitókép: Hatalmas építkezések zajlanak jelenleg is az érintett területen. A képen az épültő irodaház Kelenföldön (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu).