Keresés az archívumban

Hamarosan megváltozik a Vértanúk tere A közeljövőben kezdődik a Vértanúk terének rehabilitációja, amelynek során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” fogják visszaállítani. Az 1996-ban itt felavatott Nagy Imre-szobrot áthelyezik a Jászai Mari térre, és visszaépítik az 1918–1919-es esztendők – korabeli hírlapi kifejezéssel: a vörös rém – vértanúinak emlékművét.
Kalandorok, templomok és buszok: a Batthyány tér története Felmerült a Batthyány tér átalakításának terve: a Víziváros egyik legfontosabb terének átépítését az I. kerületi önkormányzat polgármestere vetette fel. A Batthyány tér egyvelege egy XX. századi forgalmi csomópontnak és Buda egyik történelmi terének. Ismerje meg a tér történetét!
Ilyenek voltak a régi nagy telek a Városligetben „A hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből” – írja Krúdy Gyula. A régi városligeti telek emlékeivel foglalkozik a Liget Budapest legújabb bejegyzése.
Leeső tantuszok: kilencven éve lehet az utcán telefonálni Budapesten Annak ellenére, hogy a telefonszolgáltatás Budapesten már 1879-ben elindult, az utcai telefonfülkék felállítására egészen 1928-ig kellett várni.
Lövölde, kupleráj, kórház és forradalom: ez a Széna tér története Hamarosan átépítik a Széna teret. Ennek kapcsán egy kicsit körbejártuk a budai Vár alatti tér kalandos történetét.
Felújítják a Bethesda Kórház homlokzatát Az ország legnagyobb hírű gyermekkórházát, a Bethesda Gyermekkórházat a rendszerválást követően kapta vissza a református egyház. A nyolcvanas évekre súlyosan leromlott állapotú épületek rendbetétele közel 25 éve zajlik. Jelenleg a főépület homlokzatát renoválják.
Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.
„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”
Így szólt a zene a régi Városligetben A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a II. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.
Sisi-szobrot állítottak Erzsébetvárosban Erzsébetváros névadójának, Erzsébet királynénak – közismertebb nevén Sisinek – felavatták egész alakos bronzszobrát a Madách téren. R. Törley Mária szobrászművész alkotása eltér a korabeli ábrázolásoktól.
Petri Bernhard angolkertje: így született meg az Orczy-kert elődje A „szabadon hagyott természet” ideája mentén tervezte meg Petri Bernhard tájképi (angol)kertjét a Külső-Józsefvárosban, a későbbi Orczy-kertet is magában foglaló területen. A patakkal, tóval, barlangokkal, üvegházzal kiépített park nyomaiban sem maradt fenn, ám a leírásokból pontosan tájékozódhatunk a 225 éve megkezdett munkákról.
Lugasok, szökőkutak, teraszok: ilyen lett volna a Pálmakert a Gellért-hegyen A Gellért-hegy századfordulós fejlesztése és kiépítése során Hein János, Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc egy pálmakertet tervezett a hegy déli lejtőjére. Az üvegépületekkel és sétatérrel körülvett palota ötlete végül papíron maradt.
Tudta, hogy 80 éves a XI. kerület jelképe? Egy kis tó, amelyben visszatükröződik egy templom. Ismerős a kép? Ez a XI. kerületről a leginkább közismert ábrázolás, amely a városrész logójában is visszaköszön.
Ezek a Tisza István-emlékek Budapesten A száz éve, 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza Istvánra, Magyarország egykori miniszterelnökére emlékezünk. E tragikus évfordulón áttekintjük a mártír politikus tiszteletére a fővárosban készített szobrokat, emléktáblákat. Ünnepélyes felavatásuk a két világháború között, valamint a rendszerváltás után jelzi, hogy vannak olyan korszakok, amikor példaképként tekintenek életére és munkásságára.
Budapesti épületekért osztottak Pro Architectura-díjakat A Palatinus Strand, a vizafogói Szent Márton plébániatemplom és a zugligeti lóvasút-végállomás épületei kapcsán is díjakat osztottak.
Quittner és pesti házai: száz éve halt meg a Gresham-palota tervezője Quittner Zsigmond legismertebb munkája a Gresham-palota, de Budapesten sok más épületet is tervezett. Belvárosi lakóházak, Andrássy úti paloták hirdetik tehetségét, de a Centrál Kávéház vagy a mentőszolgálat Markó utcai épülete is a száz éve elhunyt Quittner tervrajzai szerint készült.
Szecessziós kiállítás nyílt a megújult Ráth György-villában A szecesszió világába látogathatunk a századforduló művészetét bemutató állandó kiállításon, amely a felújított Ráth György-villában, a Városligeti fasorban található. Megcsodálhatjuk a hazai és nemzetközi szecesszió mestereinek műalkotásait, a XIX. századi nagypolgári otthon pazar berendezését.
Két évszázada fejlesztik bizottságok Pestet és Budát 1808 októberében alakult meg az első bizottság Pest fejlesztésére. A bizottságok tevékenységükkel máig meghatározták a főváros fejlődési irányait és klasszikus városképét.
Két Weiss-villát is felújítanak az Andrássy úton Jól tükrözi az impozáns fővárosi ingatlanok sorsát az Andrássy út 116. szám alatti villa története. Az iparmágnás Weiss Manfréd egykori lakóházát 1944-ben a németek szállták meg, később az államé lett, most – az új hotelépítési hullámban – szállodává alakítják át. A szomszédos épületen is már javában zajlik a munka: az egykor ugyancsak Weiss tulajdonában lévő palota a katari nagykövetség székhelye lesz.
Hetvenhat éve tervezik, és harminc éve építik az M0-st Már a negyvenes években megszülettek az első tervek a budapesti körgyűrűre, és harminc éve adták át az M0 autóút első elemét. Azt a szakaszt, amely ma már nem is része a körgyűrűnek.
Tudta, hogy egy belgának is nagy szerepe volt Budapest kialakításában? Kis túlzással kijelenthetjük, hogy Budapest 150 éve, 1868 októberében született meg. Ekkor olyan változások történtek, amelyek alapjaiban megváltoztatták a város jövőjét.
Alakul az Új Közlekedési Múzeum előkészítése A kiválasztott építészirodák képviselői megismerhették a kőbányai Északi Járműjavítóban álló Diesel-csarnokot és környezetét.
Ezek a legjobb meseparkok és -játszóterek Budapesten Budafoktól a Benczúr utcáig összegyűjtöttük a legizgalmasabb tematikus játszótereket, ahol kicsik és nagyok is élvezhetik a varázslatos játékokat.
Tudta, hogy már egy évszázada panaszkodnak a budapesti közlekedésre? A közlekedési dugó nem új keletű jelenség a fővárosban: épp kilencven éve a budapesti városvezetés buszjáratot indított a Ferenc József hídon, hogy javítsák Buda közlekedését.
Hamarosan megújulhat az Igazságügyi Palota Folytatódik a Steindl Imre Program. Amint megoldódik a Politikatörténeti Intézet sorsa, megindulhat a Kúria egykori és leendő épületének felújítása, amelynek során az eredeti, hauszmanni állapotokat állítanák helyre.
Folyamatban az Új Közlekedési Múzeum tervpályázata A 11 meghívott építésziroda mellett négy újabb pályázó kapott lehetőséget a megmérettetésre.
Tudta, mi állt régen a 100 éves Gellért Szálló helyén? Száz éve adták át Gellért Szállót. A kor legmodernebb fürdőkomplexuma egy olyan forrás fölé épült, amely már évszázadok óta használatban volt: elsősorban a szegényebbek jártak ide.
Átépítés a Bimbó úton: mit szólna ehhez Bánffy gróf? A hajdani főúri lakhelyen egykor újságíróként Ady Endre is megfordult, nemsokára azonban jelentősen átépített homlokzattal, hatszintes épületként nyílik újra a Bimbó út 7.
Tovább élő múlt: még mindig vannak önkényuralmi utcanevek A rendszerváltás utáni három jelentősebb átnevezési hullámot követően még mindig legalább harminc olyan közterület van Budapesten, amelynek elnevezése kommunista, szociáldemokrata, munkásmozgalmi ideológiákhoz kapcsolódik.
Kardioösvényt alakítottak ki a Normafán Három éve zajlik a Normafa megújulása: most a beteg és egészséges embereket egyaránt szolgáló kardioösvényt alakították ki.
A szecessziótól a Bauhausig – Hetven éve hunyt el Kozma Lajos Grafikus, bútortervező, iparművész, belsőépítész, építész és műegyetemi tanár: idén hetven éve, 1948 novemberében hunyt el Kozma Lajos. Sokszínű munkásságának lenyomatát nem csupán az Átrium-mozi és a híres mesélőszék őrzi, hanem számtalan családi és bérház, bútor és illusztráció – a Műcsarnokban szeptemberben nyílt Budapesti Műhely és Kozma Lajos című kiállításon ez utóbbiakat ismerhetik meg az érdeklődők.
Temetőkben is sétálhatunk a kulturális örökség napjain Temetői sétákkal várják a látogatókat a kulturális örökség napjain a hétvégén.
Elkészült az új utasmóló Ferihegyen Folytatódik a BUD2020 reptérfejlesztési terv.
Így játszottak a gyerekek a régi Városligetben A Liget mindig is a gyerekek kedvelt játszó- és pihenőhelye volt – írja a Liget Budapest blogja.
Átalakul a Bakáts téri templom Április elején kezdődött a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom felújítása, a kivitelezők jelenleg a homlokzatot teszik rendbe. A belső terek restaurálása jövő áprilistól várható.
Bokrétaünnep az új Puskás Stadionon! Elérte a legmagasabb pontját az új Puskás Ferenc Stadion építkezése.
Vesztegzár a Royal Szállóban Negyven éve tűnt el az a betegség a Földről, ami azelőtt gyakorlatilag generációról generációra megtizedelte az emberiséget – a fekete himlő. A betegség szinte az utolsó pillanatig nem csak az ún. harmadik világ országait fenyegette, de felüthette a fejét akár egy európai főváros luxusszállodájában is. Ez történt Budapesten 1963-ban.
„Vajjon kaphat-e ennél szebb elismerést egy építész?” – 245 éve született Pollack Mihály „Kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak, működésében mindig a tiszta klasszikai alakok körében mozgott, s a mit nála láttam és tőle megtanultam az megmaradt nekem egész életemben” – írta Pollack Mihályról, egykori mesteréről Ybl Miklós. A 245 éve, 1773. augusztus 30-án született Pollack legismertebb alkotásaként számontartott Magyar Nemzeti Múzeum mellett paloták, kastélyok, bérházak és középületek sora őrzi tolla nyomát.
Újjászülethet a Kossuth téri agrárminisztériumi palota is Hamarosan megindulhat az Agrárminisztériumnak otthont adó Kossuth téri épület felújítása, melynek során helyreállítják az eredeti állapotát.
Ilyen volt a Csillagvizsgáló a Citadella helyén Tudta, hogy egykor a Gellért-hegy tetejéről közölték a pontos időt?
Így hosszabbítják meg a földalattit Új végállomás lesz a Vigadó téren, és az 1-es villamos vonalán is lesz egy megállója.
Új utasmóló nyílt a reptéren A beruházás része a Budapest Airport öt éves repülőtér-fejlesztési programjának.
Hideg nyalat és spanyol tölcsér: így hódította meg Pestet a fagyi Az első fagylaltozót Fischer Péter nyitotta meg a Szervita téren. Jókai Mór és Deák Ferenc törzshelye volt a kis kioszk, Széchenyi a naplójában is írt róla. A fagyi néhány év alatt a pestiek és budaiak (elsősorban az arisztokrácia) kedvenc nyári édessége lett. A tölcsér feltalálását követően pedig filléres nyári hűsítőként pavilonból, kocsiból, elegáns cukrászdából, utcán és étteremben egyaránt kínálták a fagyit.
150 éve született a Budai Postapalota tervezője, Sándy Gyula Ki ne ismerné a Széll Kálmán téri egykori Budai Postapalotát, amely most felújítás alatt áll? Az épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült az 1920-as években. Hauszmann Alajos javaslatára nyilvános tervpályázatot írtak ki, és ezen Sándy Gyula terve lett a győztes, aki korának nevezetes építésze és műegyetemi tanár volt.
Tudta, hogy a XI. kerület tervezőasztalon született? Százötven évvel ezelőtt, a kiegyezés után számos ötlet merült fel Buda és Pest fejlesztésére. Sok esetben régi, reformkori elképzeléseket elevenítettek fel, amelyek közül nem egy Széchenyi Istvántól származott.
A hintalótól a twistig: az Árkád Bazár története „...a villamos fényárban csillogó fayance-díszítéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt áll, melynek ablakaiból ezer aranyhajú baba mosolyog le reája” – adta hírül a Tolnai Világlapja 1909 decemberében. A Dohány utca 22. szám alatt álló Árkád Bazár építése 1908-ban kezdődött a Vágó fivérek tervei alapján. Az épület 110 éves története során azonban nem csupán a játékáruháznak, hanem autókereskedésnek és művészeti klubnak is otthont adott, sőt egyidőben a beat fellegváraként vált ismertté.
Új pszichiátriai intézet épül Budapesten A Nyírő Gyula Kórházban jön létre az új intézmény.
Megnyílt a Puskás Stadion látogatóközpontja A látogatóközpontban modern megoldásokkal szemléltetik a stadion történetét és a fejlesztéseket.
Sorban a negyedik – a Hunyadi téri vásárcsarnok felújításáról Restaurálják a Hunyadi téri-vásárcsarnok homlokzatát, Czigler Győző finom építészeti díszei 2019-re lesznek láthatóak ismét.
A vadászat istennője az árkád mögött A Duna-parti palotasor legkorábbi házát Hild József tervezte 195 éve. A Diana fürdő az egyik első épülete volt a város belső kerületeire jellemző belső udvaros, függőfolyosós háztípusnak. A fürdő egyedisége abban is állt, hogy udvarát és lépcsőházát a főváros földjéből előkerült római szobortöredékekkel díszítették.